Genetic Issues in Freshwater Turtle and Tortoise Conservation

Freshwater and terrestrial turtles are among the most imperiled biota on the planet, with nearly half of all extant taxa threatened with extinction. Active science-based management is required for the persistence of many species. Evolutionary genetic principles are often overlooked in the development of conservation and management plans, yet genetic data and theory can be critical to program success. Conservation biologists are encouraged to consider using genetic data and concepts when developing conservation strategies for turtles. We identify general areas where genetic principles and empirical data can be profitably used in conservation planning and provide examples from the turtle literature. Finally, we suggest important areas for future research in chelonian conservation genetics

Managing uncertainty in movement knowledge for environmental decisions.

Species' movements affect their response to environmental change but movement knowledge is often highly uncertain. We now have well-established methods to integrate movement knowledge into conservation practice but still lack a framework to deal with uncertainty in movement knowledge for environmental decisions. We provide a framework that distinguishes two dimensions of species' movement that are heavily influenced by uncertainty: knowledge about movement and relevance of movement to environmental decisions. Management decisions can be informed by their position in this knowledge-relevance space. We then outline a framework to support decisions around (1) increasing understanding of the relevance of movement knowledge, (2) increasing robustness of decisions to uncertainties and (3) improving knowledge on species' movement. Our decision-support framework provides guidance for managing movement-related uncertainty in systematic conservation planning, agri-environment schemes, habitat restoration and international biodiversity policy. It caters to different resource levels (time and funding) so that species' movement knowledge can be more effectively integrated into environmental decisions

CITES, wild plants, and opportunities for crime

The illegal trade in endangered plants damages both the environment and local communities by threatening and destroying numerous species and important natural resources. There is very little research which systematically addresses this issue by identifying specific opportunities for crime. This article presents the results of an interdisciplinary study which brings together criminological and conservation science expertise to identify criminal opportunities in the illegal wild plant trade and suggest strategies in order to prevent and mitigate the problem. Methodologically, the study adapts a crime proofing of legislation approach to the UN Convention on the International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora and is based on documentary and interview data. Situational crime prevention is used as a framework to provide points for effective intervention

Leaky doors: private captivity as a prominent source of bird introductions in Australia

The international pet trade is a major source of emerging invasive vertebrate species. We used online resources as a novel source of information for accidental bird escapes, and we investigated the factors that influence the frequency and distribution of bird escapes at a continental scale. We collected information on over 5,000 pet birds reported to be missing on animal websites during the last 15 years in Australia. We investigated whether variables linked to pet ownership successfully predicted bird escapes, and we assessed the potential distribution of these escapes. Most of the reported birds were parrots (> 90%), thus, we analysed factors associated with the frequency of parrot escapes. We found that bird escapes in Australia are much more frequent than previously acknowledged. Bird escapes were reported more frequently within, or around, large Australian capital cities. Socio-economic factors, such as the average personal income level of the community, and the level of human modification to the environment were the best predictors of bird escapes. Cheaper parrot species, Australian natives, and parrot species regarded as peaceful or playful were the most frequently reported escapees. Accidental introductions have been overlooked as an important source of animal incursions. Information on bird escapes is available online in many higher income countries and, in Australia, this is particularly apparent for parrot species. We believe that online resources may provide useful tools for passive surveillance for non-native pet species. Online surveillance will be particularly relevant for species that are highly reported, such as parrots, and species that are either valuable or highly commensal.Miquel Vall-llosera, Phillip Casse

A büntetés igazolásának elméleti alapjai, különös tekintettel a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre

Dolgozatomban a büntetőjogi büntetés elméleti igazolásával foglalkozom. A téma választásának indoka, hogy a büntetőjog azon jogágak egyike, amely a legerősebb eszközökkel avatkozik be az állampolgárok cselekvési szabadságába. A jogellenes cselekvésekre szankciókkal reagál, amely az egyének szabadságától való megfosztását is eredményezheti. A büntetés mindig kényszer formájában jelentkezik, hátrányosan érinti az elítélt életét. Ebből következően a büntetés jogintézménye erkölcsi igazolásra szorul, az államnak racionális igazolást kell nyújtania, hogy milyen indokok alapján jogosult az egyénekkel szembeni súlyos szankciók alkalmazására. Napjainkban a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetés a legsúlyosabb büntetés, amelyet az állam alkalmazhat az elítéltekkel szemben. Ez lehetőséget ad az államnak arra, hogy bizonyos elítéltekkel szemben, a megfelelő jogi feltételek fennállása esetén örökre megfossza szabadságától az egyént. Az elméletben vitatott, hogy melyek lehetnek ennek a büntetésnek az igazolási alapjai, a dolgozat második részében ezzel a kérdéssel foglalkozom. A jogelméleti irodalomban számos munka van, amely a büntetések erkölcsi igazolását tárgyalja, azonban mindezek hátterében is a felvilágosodás két jelentős alakjának, Jeremy Bentham-nek és Immanuel Kantnak az elképzelései húzódnak meg. Bentham az utilitárius filozófia képviselőjeként azzal foglalkozott, hogy a büntetőjog haszonelvű igazolását nyújtsa, míg Kant a megtorló elmélet képviselőjeként a büntetőjog fejlődéséhez a felvilágosodás emberképének és az erkölcsi kötelezettségek tudományos alapjainak kidolgozásával járult hozzá. Mindkét elmélet jelentős hatással van a büntetőjog-tudomány alakulására a 21. században is. Dolgozatomban ezekre az elméletekre koncentrálok, kifejtem, hogy milyen elvi alapokra helyezik a büntetés igazolását, és hogyan lehet ezeket az elméleteket a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés problémájára alkalmazni. Ezek mellett a büntetés kialakulásának és a mögötte meghúzódó felfogások változásának történeti hátterét is megvilágítom. Megvizsgálom a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés rabokra gyakorolt hatását, és ennek a szabályozásnak a mellette és ellene szóló érveit. Végezetül, összefoglalom, hogy a kutatásom során, milyen következtetésekre jutottam.BSc/BAIgazságügyi igazgatás