A gyermekszívsebészeti beavatkozás hosszú távú hatásai a pszichológiai fejlődésre

Bevezetés: A korai életkorban szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek fejlődése során fellépő viselkedési disz- funkciók jelentősen függenek a perioperatív szakban átélt eseményektől. Célkitűzés: A jelen vizsgálat célja, hogy feltárja a hosszú távú viselkedési változásokat a szívsebészeti beavatkozáson átesett gyermekek körében, és leírja azokat a perioperatív állapotokat, melyek befolyásolhatják a későbbi megküzdési mechanizmusokat. Módszer: 80, szívműtéten átesett és 62 egészséges kontroll adatait elemeztük. A pszichológiai status felmérése a vizs- gálati időszakban a Megküzdési Módok Kérdőív, illetve a Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő kérdéssorának se- gítségével, míg a perioperatív adatok felvétele az intézeti adatbázisból retrospektíven történt. Eredmények: Az operált gyermekek körében mind a problémamegoldó, mind az érzelemközpontú megküzdési főská- la szignifikánsan alacsonyabb értékeket mutatott az egészséges kontrollcsoporthoz képest. A Gyermekviselkedési Kérdőív önértékelő változata sem internalizáció, sem externalizáció tekintetében nem mutatott szignifikáns eltérést. A hosszú időn át inkomplett keringéssel rendelkező betegek és a kontrollcsoport között szignifikáns eltérést figyel- tünk meg az érzelemközpontú megküzdés, illetve a szomatizáció terén, míg az acyanoticus és a kontrollcsoport kö- zött a problémaközpontú megküzdés alskáláin (problémaelemzés, alkalmazkodási képesség). A többszöri műtét mind az érzelem-, mind a problémaközpontú megküzdés alacsonyabb fokú aktivációjával összefüggést mutatott, és a hosszú kórházi tartózkodással együtt egy menekülő-elkerülő magatartásforma kialakulásához vezetett. Következtetés: Úgy tűnik, hogy a kialakult maladaptív viselkedési mechanizmusok jellege jelentősen függ az inkomp- lett keringés fennállásának időtartamától, a műtétek számától és a kórházi tartózkodás hosszától. A megküzdési stratégiák mozgósítása legfőképp csökkent érzelem- vagy problémaközpontú válaszkészségben, illetve a szomatizáci- ós tendenciák és a menekülő-elkerülő magatartásforma felerősödésében nyilvánul meg

Simulation Training to Improve Informed Consent and Pharmacokinetic/Pharmacodynamic Sampling in Pediatric Trials

Background: Pediatric trials to add missing data for evidence-based pharmacotherapy are still scarce. A tailored training concept appears to be a promising tool to cope with critical and complex situations before enrolling the very first patient and subsequently to ensure high-quality study conduct. The aim was to facilitate study success by optimizing the preparedness of the study staff shift. Method: An interdisciplinary faculty developed a simulation training focusing on the communication within the informed consent procedure and the conduct of the complex pharmacokinetic/pharmacodynamic (PK/PD) sampling within a simulation facility. Scenarios were video-debriefed by an audio-video system and manikins with artificial blood simulating patients were used. The training was evaluated by participants' self-assessment before and during trial recruitment. Results: The simulation training identified different optimization potentials for improved informed consent process and study conduct. It facilitated the reduction of avoidable errors, especially in the early phase of a clinical study. The knowledge gained through the intervention was used to train the study teams, improve the team composition and optimize the on-ward setting for the FP-7 funded “LENA” project (grant agreement no. 602295). Self-perceived ability to communicate core elements of the trial as well as its correct performance of sample preparation increased significantly (mean, 95% CI, p ≤ 0.0001) from 3 (2.5–3.5) to four points (4.0–4.5), and from 2 (1.5–2.5) to five points (4.0–5.0). Conclusion: An innovative training concept to optimize the informed consent process and study conduct was successfully developed and enabled high-quality conduct of the pediatric trials as of the very first patient visit

A gyermekkori koronavírus-fertőzést követő sokszervi gyulladás diagnosztikája és kezelése

A SARS-CoV-2-fertőzés ritka gyermekkori szövődménye a sokszervi gyulladás, angol terminológiával paediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS). Két vagy több szerv érintettségével járó, súlyos tünetekkel induló betegségről van szó, amelynek tünetei átfedést mutatnak a Kawasaki-betegséggel, a toxikus sokk szindrómával és a makrofágaktivációs szindrómával. A PIMS-betegek intenzív terápiás osztályon vagy intenzív terápiás háttérrel rendelkező intézményben kezelendők, ahol biztosítottak a kardiológiai ellátás feltételei is. A szükséges immunterápia a klinikai prezentációtól függ. A jelen közleményben a szerzők a releváns nemzetközi irodalom áttekintését követően ajánlást tesznek a PIMS diagnosztikai és terápiás algoritmusára. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652-667. Summary. Pediatric inflammatory multisystem syndrome (PIMS) is a rare complication of SARS-CoV-2 infection in children. PIMS is a severe condition, involving two or more organ systems. The symptoms overlap with Kawasaki disease, toxic shock syndrome and macrophage activation syndrome. PIMS patients should be treated in an intensive care unit or in an institution with an intensive care background, where cardiological care is also provided. The required specific immunotherapy depends on the clinical presentation. In this paper, after reviewing the relevant international literature, the authors make a recommendation for the diagnostic and therapeutic algorithm for PIMS. Orv Hetil. 2021; 162(17): 652-667

Simulation Training to Improve Informed Consent and Pharmacokinetic/Pharmacodynamic Sampling in Pediatric Trials

Background: Pediatric trials to add missing data for evidence-based pharmacotherapy are still scarce. A tailored training concept appears to be a promising tool to cope with critical and complex situations before enrolling the very first patient and subsequently to ensure high-quality study conduct. The aim was to facilitate study success by optimizing the preparedness of the study staff shift. Method: An interdisciplinary faculty developed a simulation training focusing on the communication within the informed consent procedure and the conduct of the complex pharmacokinetic/pharmacodynamic (PK/PD) sampling within a simulation facility. Scenarios were video-debriefed by an audio-video system and manikins with artificial blood simulating patients were used. The training was evaluated by participants' self-assessment before and during trial recruitment. Results: The simulation training identified different optimization potentials for improved informed consent process and study conduct. It facilitated the reduction of avoidable errors, especially in the early phase of a clinical study. The knowledge gained through the intervention was used to train the study teams, improve the team composition and optimize the on-ward setting for the FP-7 funded “LENA” project (grant agreement no. 602295). Self-perceived ability to communicate core elements of the trial as well as its correct performance of sample preparation increased significantly (mean, 95% CI, p ≤ 0.0001) from 3 (2.5–3.5) to four points (4.0–4.5), and from 2 (1.5–2.5) to five points (4.0–5.0). Conclusion: An innovative training concept to optimize the informed consent process and study conduct was successfully developed and enabled high-quality conduct of the pediatric trials as of the very first patient visit