Past and possible future of the Lahóca mine, Recsk, Hungary - a historical review

Epitermálne zlatonosné zrudnenia sa viau k takým hydrotermálnym systémom, v ktorých sa minerály, obsahujúce zlato, objavujú v hĺbke 1-2 km pod povrchom. Epitermálne Cu-Au nosné loisko v Recsku (Maďarsko) sa priestorovo a geneticky viae k recsskému eocénnemu porfyrickému systému. Na tomto území sa dobývala meď s mením podielom zlata a striebra, v rokoch 1852 - 1979. Výskum Cu-porfýrového skarnového systému hlbích obzorov sa začal v roku 1968, bez praktického dobývania. Vrtný prieskum sa začal v r. 1994 a trvá dodnes. Podľa terajích výsledkov a poznania loiska, je moné zlato v oblasti Lahóca ekonomicky vyuívať pomocou biooxidaènej technológie

Mineralogy of gold and the characteristics of host rock in the Podpolom (Klokoè) high sulfidation type epithermal deposit

V strednej èasti stratovulkanického komplexu Javorie sa vyskytuje v podpolomskej oblasti epitermálne zrudnenie báden-pannón-skeho veku. Zrudnenie je radené k tým hydrotermálnym centrám, ktoré vznikli vo vrchnej èasti stockovitých dioritových telies, ktoré prenikli cez stratovulkanický komplex. Výsledkom viacnásobných dioritových intrúzií je vznik vyie termálnych minerálnych sukcesií. Nabohatenie zlata sa viae k oxidickým, limonitizovaným, kremeòom a brekciám s priemerným obsahom zlata 1-2 g.t-1. Primárne zlato sa objavuje vo forme 1-3 µm ve¾kých zlatiniek s vysokou èistotou, prirastené na povrch kremeòa, alebo pyritu. Mono to pozorova v oxidovaných brekciách a kremencoch na okrajoch dutín goethitu. Nabohatenie zlata v pripovrchovej zóne je výsledkom supergénnych procesov

A platinafémek előfordulása a Darnó-öv és környezetének mezozóos és paleogén korú magmás kőzeteiben = Occurrence of platinum group elements in the magmatic rocks of Mesozoic and Palaeogene age in the Darnó belt and its surroundings

Kutatásaink során a Darnói-egység triász korú szubmarin bazaltos kifejlődéseit összehasonlítottuk a Dinaridák hasonló jellegű és korú földtani képződményeinek vulkanológiai, ásványtani-kőzettani és a geokémiai jellemzőivel. Eredményeink arra utalnak, hogy a sajátos vulkanizmus a Neo-Tethys óceán riftesedési folyamatának előrehaladott állapotában ment végbe. Geokémiai adataink megerősítették, és tovább árnyalták a Darnói-egység és a Szarvaskői-egység párnaláváinak és intruzív kifejlődéseinek eltérő petrogenetikáját. A Szavaskői-egység jura korát Ar-Ar módszerrel végzett újabb korhatározás alapján megerősítettük. Kimutattuk, hogy a Szarvaskői-egység gabbrójának kristályosodását magmás fluidum szegregációja kísérte. Geokémiai vizsgálataink azonban csak a bazaltos párnaláva kifejlődésekben találtak csekély Pt, Pd és Ir anomáliát (1-70 ppb). Pd-anomáliák (1-2 ppb) a Darnói-egység bazaltos képződményeiben is előfordulnak. A paleogén korú Recski Magmás Komplexum vulkáni sorozataiban új érchordozó szerkezeteket határoztunk meg és ezekben a Pt, Pd és Ru tized ppm nagyságrendű koncentrációit találtuk. Kutatásain eredményei azt bizonyítják, hogy a platinafémek hidrotermás folyamatok során mobilisak. A platinafémek másodlagos dúsulásait olyan hidrotermás folyamatok alakították ki, melyeknek oldatai nagy sótartalmúak voltak. | Comparative studies on volcanology, mineralogy, petrology and geochemistry of the submarine basaltic formations of the Darnó unit and similar units of the Dinarides have been completed in the frame of the research project. Results suggest that this peculiar volcanism took place in the advanced rifting stage of the Neo-Tethyan Ocean. Results of geochemical studies confirm the different petrogenesis of pillow basalts and intrusive rocks in the Szaravaskő Unit. The Jurassic age of magmatism in the Szarvaskő unit was confirmed by new Ar-Ar age determinations. Magmatic fluid segregation processes in relation to crystallization of gabbro in the Szarcvaskő unit was also stuied. However, geochemical analyses fund small Pt, Pd és Ir anomalies (1-70 ppb) in the basaltic rocks of this unit only. Occurrences of geochemical anomalies of Pd (1-2 ppb) was also found in the basalts of the Darnó unit. In the volcanic sequences of the Recsk Magmatic Complex of Palaeogene age, new hydrothermal ore structures were defined and enrichments of Pt, Pd Ru in the order of tenths of ppm were detected. Results of research prove that hydrothermal processes are capable to mobilize platinum group metals. The secondary enrichments of these metals were formed in hydrothermnal systems characterized by high salinities of solutions

Geology of the historical Bodrogköz

Abstract The Bodrogköz is predominantly a flat area surrounded by the rivers Tisza, Bodrog and Latorica. The Hungarian-Slovakian border cuts it into two parts; consequently, the geologic data in the two countries are different in terms of scale and in approach. The authors harmonized the different data on the two sides and created a unified geologic database for the entire area. The Bodrogköz is part of the depression at the northeastern part of the Great Hungarian Plain. It is covered mostly by Quaternary formations but in the Slovakian part there are smaller outcrops of Permian formations and Miocene volcanics

The KINDRA project. A tool for sharing Europe’s groundwater research and knowledge

Hydrogeology-related research activities cover a wide spectrum of research areas at EU and national levels. The KINDRA project (Knowledge Inventory for hydrogeology research, Grant Agreement No. 642047) seeks to create a critical mass for scientific knowledge exchange of hydrogeological research, to ensure wide applicability on research results - including support for innovation and development - and to reduce unnecessary duplication of efforts. A new terminology and classification methodology for groundwater R&D results and activities (Hydrogeological Research Classification System: HRC-SYS) has been developed based on a hierarchical structure using keywords derived from EU directives and scientific journals. This classification allows the population of a European Inventory of Groundwater Research (EIGR) of research results, activities, projects, and programmes to be used to identify critical research challenges and gaps, for better implementation of the Water Framework Directive