Обучението по програмиране на новаците – защо и как ?

Доклад, поместен в сборника на Националната конференция "Образованието в информационното общество", Пловдив, май, 2012 г.Предложеният обзор се опитва да отговори на два въпроса. Трябва ли обучение по програмиране за всички и в каква степен? Вторият въпрос е, как да реализираме това обучение по-резултатно. Разгледани са различни подходи при решаване на този проблем.Асоциация "Развитие на информационното общество", Институт по математика и информатика при БАН, Пловдивски университе

Cognition Matters: Enduring Questions in Cognitive IS Research

We explore the history of cognitive research in information systems (IS) across three major research streams in which cognitive processes are of paramount importance: developing software, decision support, and human-computer interaction. Through our historical analysis, we identify “enduring questions” in each area. The enduring questions motivated long-standing areas of inquiry within a particular research stream. These questions, while perhaps unapparent to the authors cited, become evident when one adopts an historical perspective. While research in all three areas was influenced by changes in technologies, research techniques, and the contexts of use, these enduring questions remain fundamental to our understanding of how to develop, reason with, and interact with IS. In synthesizing common themes across the three streams, we draw out four cognitive qualities of information technology: interactivity, fit, cooperativity, and affordances. Together these cognitive qualities reflect IT’s ability to influence cognitive processes and ultimately task performance. Extrapolating from our historical analysis and looking at the operation of these cognitive qualities in concert, we envisage a bright future for cognitive research in IS: a future in which the study of cognition in IS extends beyond the individual to consider cognition distributed across teams, communities and systems, and a future involving the study of rich and dynamic social and organizational contexts in which the interplay between cognition, emotion, and attitudes provides a deeper explanation of behavior with IS

Teaching programming for secondary school : a pedagogical content knowledge based approach

The general research aim of this thesis is to understand what the PCK of CS for secondary school is, with a special focus on the subject "programming", being programming one of the core subjects of CS. Knowledge of PCK will then be used to assess the Dutch situation, with special focus on Dutch CS textbooks and Dutch teachers. The final aim is to find tailor made solutions for the Dutch CS scenario, where CS risks to disappear from the secondary school curriculum due to several problems. Among the problems evidenced: most Dutch teachers have no solid disciplinary background, being mostly teachers from other disciplines re-trained to teach CS. To support these teachers ad hoc solution, it is necessary to understand the PCK of CS. To do so a preparatory literature study reveals to what extent the PCK of programming has been explored. Because no real effort to portray such knowledge has been done in CS before, an exploratory study has been designed and conducted with expert CS teachers in order to unveil this knowledge. With the knowledge about PCK gathered through this exploratory study, the PCK of textbooks and teachers in the Dutch scenario is evaluated

Aprendizaje de las matemáticas a través del lenguaje de programación R en educación secundaria

El aprendizaje de la programación por medio de los ordenadores constituye una gran ventaja a nivel de competencias en la época actual. Además, en un sentido estrictamente educacional, la programación puede dotar a los alumnos que la estudian y practican de una mayor capacidad de razonamiento lógico, pensamiento estructurado o incluso una mayor imaginación. Así pues, el primer objetivo de este trabajo es revisar algunos estudios que señalan las múltiples ventajas que puede suponer para el alumnado el aprendizaje de la programación durante su educación secundaria. El segundo y principal objetivo es plantear el uso de uno de los lenguajes de programación más populares del momento, el R, como una herramienta para tratar contenidos propios de la asignatura de Matemáticas. Esto es especialmente interesante debido a la presencia de contenidos en el currículo que se prestan claramente al diseño de algoritmos y a una experimentación mayor que la que permite la enseñanza tradicional. Esta metodología de aprendizaje fue puesta en práctica con 33 alumnos españoles de entre 14 y 15 años de edad, los cuales utilizaron el lenguaje R para tratar cuestiones relativas a la resolución de ecuaciones polinómicas. La experiencia permitió comprobar grandes ventajas de la metodología, aunque también algunas desventajas para ciertos alumnos, debido a la complejidad intrínseca de la programación, como se desprendió del análisis correlacional de la encuesta realizada a los mismos. En cualquier caso, estas desventajas podrían subsanarse mediante una aplicación de la metodología más prolongada en el tiempo

Kahdeksasluokkalaisten kokemuksia kokonaisen käsityöprosessin toteutumisesta : VEX Robotics IQ –oppiympäristö yläkoulun teknologiakurssilla

Perusopetuksen opetussuunnitelman perusteissa 2014 painotetaan kokonaisen käsityöprosessin toteutumista koulukäsitöissä. Lisäksi ohjelmointi sekä robotiikka huomioitiin uusina aiheina perusopetuksen opetussuunnitelman perusteissa. Tämän tutkielman tarkoitus on tutkia oppilaiden kokemuksia siitä, tukeeko VEX Robotics IQ -oppiympäristö kokonaisen käsityöprosessin toteutumista yläkoulun teknologiakurssilla oppilaiden kokemusten perusteella. Tutkimus toteutettiin fenomenologisena tapaustutkimuksena yläkoulun valinnaisella käsityön teknologiakurssilla. Tutkimukseen osallistui 16 oppilasta (N=16). Tutkielman aineisto kerättiin observoimalla oppilaiden työskentelyä kurssilla sekä Webropol-kyselylomakkeilla kolmella eri kyselykerralla. Kerätty aineisto analysoitiin teoria- ja aineistopohjaisella sisällönanalyysilla. Tutkielman teoreettinen viitekehys rakentuu perusopetuksen opetussuunnitelman perusteissa painotettavien kokonaisen käsityöprosessin ja teknologiakasvatuksen ympärille. Ideointia, suunnittelua, toteutusta ja arviointia tutkitaan VEX IQ -oppiympäristön kontekstissa oppilaiden kokemana. Tutkimuksen tuloksista voidaan todeta, että VEX IQ -oppiympäristö tukee oppilaiden kokonaisen käsityöprosessin toteutumista. Ideointia, suunnittelua, toteuttamista sekä arviointia on mahdollista toteuttaa kyseisessä oppiympäristössä. Tuloksia on mahdollista hyödyntää apuna, jos harkitsee VEX IQ -oppiympäristön harjoittamista perusopetuksen käsitöissä. Johtopäätöksistä huomioitavaa on, että oppiympäristössä on myös kohtia, jotka eivät täysin tue kokonaisen käsityöprosessin toteutumista, mutta enimmäkseen löytyy kokonaiseen käsityöprosessiin liittyviä tukevia elementtejä. VEX IQ oppiympäristö tukee myös oppilaiden tulevaisuuden taitojen kehittymistä kokonaisen käsityöprosessin ohella, mm. ongelmanratkaisua ja yhteistyötaitoja

Az informatika (programozás) oktatásának módszertani kérdései

AZ INFORMATIKA (PROGRAMOZÁS) OKTATÁSÁNAK MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI Összefoglaló A disszertáció az informatika-, ezen belül a programozástudásnak definíciójára építve határozza meg az informatikaoktatás célját, a célhoz illeszkedő oktatási és tanulási módszereket, a képesség- és készségfejlesztési módokat és az informatikai tudás minősítésének szempontjait. A tézisek e rendszer alapjairól és kapcsolatukról szólnak: I. Az informatikatudomány gondolkodási módszereiben és eszközeiben egységes rendszert alkot, amelynek sikeres oktatásához tudományspecifikus oktatás-módszertan szükséges. II. Minden, informatikatantervben előírt témát informatikatudományi megközelítéssel oktatva együtt fejleszthető az informatikai gondolkodás, az alkalmazói készségek és a programozási készségek. III. A LAU alapú leírás, valamint ezek kombinációjaként a LAU-modell egy eszköz a tudás-, a készség- és a képességelemek, illetve a tanulási és tanítási folyamat leírására, jellemzésére. IV. Az informatikai gondolkodás – ezzel együtt a programozás – képességének a fejlesztését és gyakorlását a motiváció, az érzelmek, a mentális állapot katalizátorként segíti vagy blokkolja. A pedagógiai gyakorlatban – a tézisekből következően – az informatika és programozás oktatásának módszere nagymértékben egyénre, tanulóra szabott kell legyen

Programming Versus Application

Abstract. All over Europe including Hungary there has been serious disputes for years about teaching informatics, about its goals and its possible contents. In this field the sharpest question is the problem of teaching programming and/or application. Do you need one or the other? If both, what is their accurate proportion? Why might you need either of them? Which age group should be taught which of them? This article is aimed at finding the answer to these questions.