Egységes talajmechanikai paraméterrendszer kidolgozása terepjáró járművek számára = A soil mechanics parameter system for off-road vehicles

A talaj gumiabroncs kapcsolatban kialakuló tolóerőt meghatározó talaj kohézió és belső súrlódás és a talaj nedvesség tartalom függvénye.Szükségesnek látszott egy olyan talaj paraméter bevezetése amely a nedves-ség tartalmat a szemcseösszetételt és a porozitást azaz a talaj teher bírását együttesen jellemzi és ered-ményesen összeköti a talaj mechanikai és talajtani jellemzőit. A fenti indoklás alapján ennek az össze-kötő funkciónak az ellátására alkalmasnak feltételeztük a talaj vízháztartását jellemző pF-értéket és pF függ-vényt. Három kiválasztott talaj típusnak méréssel meghatároztuk a pF göbéit, majd a görbék jellemző pontjaihoz tartozó talajmintáknál meghatároztuk a talaj kohéziót és belső súrlódási tényezőt. Az eltel négy év alatt több mint ezer talajnyírást végeztünk a három vizsgált talajtípusnál, különböző pF érté-kek mellett. A vizsgált talajok pF értékeinek függvényében megrajzolt talajkohézió és belső súrlódás monoton növekvő változása elfogad-ható a korábbi szakirodalmi adatok ismeretében. Ezzel a módszerrel lehetővé vált a talajtani és talaj mecha-nikai paraméter rendszer összekapcsolása és ezáltal az egységes talajmechanikai paraméter rendszer kidolgo-zása.Ha ezt a módszert a talajtan tudományterület művelői elfogadják és a terepjárás elmélet kutatói alkal-mazzák további talajokra elvégzett mérések után általánosítható következtetetések is kidolgozhatók a talajok homok-iszap-anyag frakcióinak ismeretében. | The thrust force which is born in the tire soil interaction depend on the soil cohesion, soil internal friction, and the moisture content of the soil. The soil moisture content alone not be able to predict the soil cohesion and the soil internal friction. Therefore we use an other soil parameters the name is pF value or pF function beside the soil mechanical parameters. Our idea was that the soil pF value and pF function will be suitable bridge between the soil parameters and the soil mechanical parameters. We made more than thousand filed test and laboratory test too in the last four years. The Institute of Agrochemical and Soil Sciences determi-nates three different soil types which is representing the agricultural filed in Hungary. With the above Institute together we collected the soil sample and determinates the pF value and pF function of these soils. After that we determinate the mechanical properties (cohesion and internal friction) of above soils. We repeated the every soil test three times..In these figures we show the soil cohesions and the internal friction as a function of the soil pF value. The results of both three diagrams is acceptable by the earlier international scientific papers. With these method we could get a connection between the soil parameters and the soil mechanical parameters. If this method will be acceptable and use by the international scientist, in the future the method will be generalize if we know the soil sand-mad-clay fraction

Az Amalgerol talaj- és növénykondicionáló preparátum hatása nagy sótartalmú talajon, monokultúrás paprikahajtatásban

A hajtatás során a túlzott műtrágya-használat problémákat okozhat. Célul tűz-tük ki az Amalgerol talaj- és növénykondicionáló preparátum hatásának feltárását nagy sótartalmú talajon paprikahajtatásban. A preparátumot in vivo (termesztési), valamint in vitro (laboratóriumi) körülmények között vizsgáltuk három éven keresz-tül (2011–2013). Laboratóriumi körülmények között a talaj kémhatását, továbbá, a tápanyag, humusz-, kalcium-karbonát-, só-, valamint nátriumtartalmát vizsgáltuk. Termesztési körülmények között a növényekre gyakorolt hatást értékeltük mono-kultúrában. A kisparcellás kísérlethez két kezelést (kezelt, ill. kezeletlen kontroll) állítottunk be. A preparátumos kezelések hatására szignifikánsan növekedett a talaj foszfortar-talma, azonban a készítmény nem növelte a talaj kálium-, magnézium-, kén- és kalciumtartalmát. A termék használata feltételezhetően növeli a talaj mikroelem valamint humusztartalmát. Feltételezéseink szerint a preparátum pozitív hatást gya-korol a talaj mikroflórájára, ennek köszönhetően pedig kedvező folyamatok (pl. foszfor feltáródás, humusztartalom növekedés) alakulnak ki a talajban. Úgy véljük, hogy szervestrágyázással kombinálva a preparátum hatékonysága növelhető. A készítmény kedvezően befolyásolta a termések mennyiségét és minőségét, külö-nösen az értékesíthető termések tömegét növelte jelentősen. A preparátum a termé-sek darabosságára is kedvező hatású volt azáltal, hogy növekedett a minőségi extra valamint az I. osztályú termések átlagtömege. A preparátumos kezelések hatására javult a növényi kondíció és az általános ellenálló képesség. Feltevésünk szerint a termék szinergista módon indukálja a gyökér-gomba ún. arbuszkuláris mikorrhiza (AMF) gomba kapcsolatokat. A mikorrhizáció eredmé-nyeként pedig a növény nagyobb tápanyag- és vízfelvétele képes, ezáltal növekszik a növények termésprodukciója, valamint javul a stressztűrő-képessége. Tapasztala-taink alapján úgy látjuk, hogy a preparátum hatékonyan használható a mezőgazda-sági termelésben. Köszönettel tartozunk a Cheminova FMC magyarországi vállalatának, amely kísér-letünk lefolytatásához anyagi támogatást és szaktanácsadást nyújtott

Talajtulajdonságok szerepe a vízoldható szerves anyag mennyiségi és minőségi változásában = The role of soil properties in changes of quality and quantity of water-extracted organic matter (WEOM)

A TIM adatbázis talajain és már meglévő adatain alapuló, egymást kiegészítő statisztikai elemzéseket végeztünk, azzal a céllal, hogy kiderítsük mely talajparaméterek okozzák az oldott szerves anyag (DOM), valamint ezen belül is az oldott szerves szén (DOC), oldott szerves nitrogén (DON) koncentráció és a DOC/DON arány változását. Megállapítható, hogy § a DOC koncentrációt a talaj humusztartalma határozza meg leginkább. A regressziós egyenleteinkben még a vízkapacitás (VKszf és VKmax), a térfogattömeg, valamint a szemcseméret frakciók is feltűnnek ? melyek a talaj vízgazdálkodását, levegőzöttségét szabályozzák. § a DOC tartalmat reguláló tényezőnek bizonyult az y1, illetve bizonyos statisztikai megközelítésben a talaj pH is. § a talaj DOC mennyisége szoros összefüggéseket mutatott a CaCl2-oldható N-formákkal. Ez egyértelműen jelzi, hogy a talaj oldott szervesanyaga fontos szerepet játszik a N-ciklusban azáltal, hogy elsődlegesen ez a szervesanyag-frakciót a mikroorganizmusok elsődleges szubsztrátja. § a DON koncentrációt befolyásoló talajtulajdonságok szemrevételénél szinte ugyanazokat a tulajdonságokat, tulajdonságcsoportokat találjuk, mint a DOC esetében. A humusztartalom, az un. aciditási paraméterek, a CaCl2-oldható N-formák határozzák meg a talaj DON koncentrációit, természetesen más súllyal, mint a DOC esetén. § az oldott szerves anyag C/N aránya (DOC/DON) ? mint fontos minőségi mutató ? legkifejezettebben azoktól a tényezőktől függött, amely a talaj szervesanyagtartalmával, a mikrobiológiai életfeltételekkel függenek össze (humusztartalom, térfogattömeg, vízkapacitás). | Statistical analysis was carried out on the soils in the Soil Protection Information and Monitoring System database to determine which soil parameters cause changes in the dissolved organic matter content (DOM), including changes in the concentrations of dissolved organic carbon and nitrogen (DOC and DON) and in the DOC/DON ratio. Based on our investigation, it can be stated that § The DOC content was determined to the greatest extent by humus content of soil. Water capacity (VKszf and VKmax), bulk density and particle-size soil fraction (clay and silt) ? which control on hydraulic properties and aeration of soil ? are also appared in regression equations. § Y1 and, in some statistical approach, the soil pH has been found as a regulating factor on DOC concentrations. § There has been a strong relationship between DOC and CaCl2-soluble N-forms, indicating that DOM plays an important role in N cycle of soils thereby being a primary substrate for microorganisms. § Looking for controlling factors on DON dynamics, almost the same soil properties have been hit than in case of DOC. DON concentrations were adjusted by humus content, so called acidity parameters (y1 and pH) and CaCl2-soluble N-forms. § Ratio of DOC to DON ? which is an important quality parameter of DOM ? was determined to the highest degree by that soil properties that are correlated with soil organic matter, microbail activity (humus, bulk density, water capacity)

Fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzet magkeverékek vizsgálata és előzetes eredményei magyarországi szőlőültetvényekben

Az utóbbi évtizedekben, a kertészeti kultúrákban is gyakran kerülnek előtérbe alternatív tájápolási módszerek, mint például a talajtakarás, vagy a takarónövényes talajápolás. Az ökológiai gazdálkodásban különösképpen fontos szerepet játszik a talaj termékenységének megőrzése, a gazdag talajélet fenntartása, de általánosságban is megfigyelhető bizonyos fokú szemléletváltás, miszerint a talajt nem pusztán termesztő közegnek kell tekinteni, hanem a természet élettel teli részének, amelynek megóvása, diverzitásának, élővilágának fenntartása kertészti kultúrák művelése mellett is lehetséges, sőt, kívánatos. A szőlőtermesztési ágazat esetén a talaj ápolása, mint értékmegőrzési módszer, rendkívüli jelentőséggel bír

A talajművelő gépek feladatai, lehetőségei és műszaki megoldásai a számítógéppel támogatott mezőgazdaságban (CAF) = The agricultural and technical challenge for tillage machinery in the Computer Aided Agriculture (CAF)

Az elektromágneses vezetőképesség (EC) mérésén alapuló VERIS 3100 System alkalmazható - a talaj EC, valamint az aratáskori hozamtérképezés során felvett adatok között egyértelmű összefüggés kimutatására, - a talaj EC és a talaj fizikai jellemzők kapcsolatának meghatározásához, - a talaj EC és a horizontális/ vertikális talajellenállás közötti összefüggés kimutatására. A mérési eredményekből GIS rendszerben készített digitális térképek alkalmassá tehetők a talajművelő gépcsoportok helyspecifikus működtetésére. * A kifejlesztett digitális módszer megfelelő paraméterezés mellett alkalmas különböző művelések után, a növényi maradványok százalékos mértékének meghatározására, valamint a munkaminőség értékelésére, * A növényi maradványok talajfedése szempontjából a műveletek sorrendje gabonatarlón: szántás, kultivátorozás, tárcsázás; kukoricatarlón: szántás, tárcsázás, kultivátorozás, középmélylazítás. - Az időjárási körülmények, elsősorban a hőmérséklet lényegesen befolyásolják a talaj CO2 kibocsátását. - A talajművelés intenzitása és a szén-dioxid kibocsátás között közvetlen összefüggés figyelhető meg, - A CO2 emisszió nagyságának szempontjából a talajművelési eljárások sorrendje: szántás, középmély-lazítás, kultivátorozás, tárcsázás, Kifejlesztettünk egy rendszert, amely alkalmas intelligens munkagépek tervezése során, a munkavégzés szimulációjára. | The Veris 3100 system based on the electrical conductivity(EC) of soil is usable for: - To show the correlation between EC mapping and yield mapping, - To measure the connection between the the EC and soil features - To investigate the connection between the EC and soil horizontal and vertical resistance, The soil condition map made from the result of the field research by GIS system can be used for site specific operation of tillage machine. - The image analyzing system is usable to determine the residue amount in % of total surface, to evaluate the performance of a tillage machine, - The order of incorporating efficiency of different tillage equipment determined by image analyzing system, on wheat stubble: plough, field cultivator, disc harrow; on corn stubble: plough, disc harrow, field cultivator, subsoiler. - The weather condition, first of all the temperature has a great influence on the soil CO2 flux. - The order of different primary tillage implement by measured CO2 fluxes: moldboard plough, chisel plough, heavy disc harrow and mulch tiller, - These results suggest that selection of primary tillage implement that maintains surface residue and minimizes soil disturbance could help CO2 loss. We have prepared a simulation model for implement design to help using the new communication syste

Különböző talaj-mikrobiológiai oltóanyagok hatásának vizsgálata ökológiai burgonyatermesztésben

2016-ban az ÖMKi burgonyakutatása a talaj-mikrobiológiai oltóanyagok kimutatható hatásai felé fordult. A kísérlet során négy helyszínen kétféle oltóanyag-keveréket használunk, a vizsgálat alanya a hazai nemesítésű 'Démon' fajta

A vonalas és lepelerózió arányának vizsgálata vízgyűjtő léptékben

A talajerózió hatása a termőföldek mennyiségi és minőségi romlására közismert. Az elhordott, majd máshol lerakott talaj káros hatásairól valamivel kevesebb szó esik, pedig e folyamatok szintén jelentős problémákat okozhatnak. A szántóföldön eltemetik a növényeket, betakarják az utakat, feltöltik a csatornákat, tavakat, csökkentik a sankolóterek kapacitását, sőt közvetlen veszélyt jelentenek lakóépületekre, esetenként egész falvakra. Jellemzően a felszínen elmozduló talaj nem tesz meg nagy távolságot, jelentős része néhány 100m-en belül lerakódik. Bizonyos esetekben azonban a hordalék nagy távolságot képes megtenni és a pusztuló felszíntől távol halmozódik fel. Ahhoz, hogy a hordalék ellen hatékonyan tudjunk védekezni, szükséges az elhordott talaj eredeti helyzetének megállapítása. Egy durva csoportosítás szerint egy talajszelvényt két fő részre bonthatunk: a felső, kb. 20cm-es rétegre és az alatta fekvő, a talajművelés által szinte alig bolygatott részre. E felső réteg kiváló nyomjelzője a Cs-137 izotóp, mely kizárólag a közelmúlt légköri kihullásából származik és a talajhoz jól kötődik. A felületi rétegerózió, a csepperózió és a vonalas erózió egyes fajtái kizárólag csak a felszíni néhány cm-es réteget pusztítják. Egyedül az árkos erózió és a szuffózió erodálja a talajok mélyebb rétegeit is. A vízgyűjtő kifolyásánál felhalmozódó altalaj ez utóbbi két eróziós forma jelenlétére, minőségére és arányára utal. A Tetves-patak vízgyűjtő területe a Balaton D-i részvízgyűjtőjéhez tartozik. A völgyben hosszabb ideje folynak részletes talajeróziós mérések és kutatások. E területen vizsgáltuk a felhalmozódási térszíneken felgyűlt szedimentet. A sankoló nagymennyiségű hordalékot tartott vissza, feltöltődése szakaszosan, különböző szemcseösszetételű rétegekkel zajlott. A hordalék a sankolóban szétterülve nem osztályozódott a távolság függvényében. A minimális növényi keverés és átrétegződés ellenére a Cs-137 izotóp aktivitása vízszintesen és függőlegesen is nagy szórást mutatott a sankolótérben. A Cs-137-es módszer segítségével kimutattuk, hogy a sankolóban lerakott talaj nem csak a felületi rétegerózió hatására lepusztult feltalaj, hanem jelentős mennyiségű altalaj, illetve homokos lösz is. A vízgyűjtőn tehát jelentős a szerepe a vonalas eróziónak

A gumiabroncs-talaj kapcsolatában lejátszodó dinamikus energiatranszport folyamatok vizsgálata = Investigation of the dynamic energy transport process in the soil tyre interaction

Terepen történő járműmozgás két jelentős vesztesége a gördülési ellenállás és a szlip. A két veszteség hatással van egymásra, azonban a folyamatok tisztázása végett célszerű azokat külön vizsgálni. A terep egyenetlensége, a talaj inhomogenitása miatt jelentős lengések alakulnak ki, a gördülési ellenállás nagysága menet közben folyamatosan változik. A kerék alatt a talaj három irányban deformálódik. A jármű súlyereje függőleges talajdeformációt okoz. Ezt a deformációt a terepprofil gerjesztette lengések tovább fokozzák. A kerék alatt a talaj keresztirányban is deformálódik. Ezt a jármú keresztirányú lengései hozzák létre. Az előbb említett veszteségek a gumiabroncs és talajra vonatkozó gördülési ellenállás komponensei. A harmadik komponense a talajdeformációnak, a talaj (haladási iránnyal párhuzamos) vízszintes irányú deformációja. Ezt viszont a gumiabroncs-talaj kapcsolatában létrejövő szlip hozza létre, energiaszükségletét tehát a szlipveszteség tartalmazza. Húzott és tolt kerekeknél, ahol jellemzően kis mértékű negatív szlip van, kis vízszintes irányú talajdeformáció jön létre (keréktúrás jelenségével nem számolva). Hajtott kereknél lényegesen nagyobb szlip is keletkezhet, nagyobb talajdeformációt okozva. Munkánkban a fentebb említett talaj és gumideformációs veszteségeket meghatároztuk meg. Járműkísérletek alapján elkülönítettük a gördülési ellenállás veszteségét a szlipveszteségtől. A vizsgálat eredményeképpen a két veszteséget komponensekre bontottuk. | Two of the major sources of loss when a vehicle is traversing terrain - especially on soft soil - are rolling resistance and slip. In spite of the two losses have effect of each other, it is better to analyse separately them due to clarification. The rolling resistance continually varies during motion. The unevenness of the terrain and the inhomogeneity of the soil give rise to substantial vertical vibrations which change the magnitude of deformations. There is three-dimensional soil deformation under the tyre. By the vehicle?s weight there will be a significant vertical soil deformation. The terrain profile generated vertical vibration increases this deformation. There is lateral soil deformation under the tyre as well. This deformation basically caused by the lateral vibration of vehicle. The previous mentioned losses are the components of rolling resistance. The third component of the soil deformation is the horizontal (parallel to the moving direction) deformation. This deformation caused by slip. In case of pushed wheel, where the slip is little, the horizontal soil deformation is small (ignore the wheel bulldozer effect).In case of driven wheel the slip is higher so the horizontal soil deformation is higher as well. This paper reports a determination of rolling resistance components and slip loss through field experiments designed to distinguish rolling resistance losses from slip loss. The test results gave the components of rolling resistance and slip

Soil tillage needs a radical change for sustainability

In Central Europe, the challenge in soil tillage throughout the last century can be characterized as a fi ght against extreme climatic and economic situations. From 1800s till the 1970s, the main requirement of soil tillage was to provide suitable soil conditions for plant growth (moreover with fi ne structure). Both climatic and economic diffi culties were benefi cial in establishing new tillage trends, however overestimation of the crop demands have presumably been promoted by the deterioration in soil quality. From the end of the 1990s, new requirements have also been introduced because of the rise in energy prices and because of the need to cut production costs. Th e reduced tillage in Central European region showed some advantages, e.g. less soil disturbance and traffi c however, that resulted in new soil condition defects (e.g. top- and subsoil compaction, structure degradation). Th e ideas of sustainability off ered a better solution that is to conserve soil resources and to protect the environment. A new problem, the global climate change, and the importance of the adaptability fasten to the original sustainable goals. In this paper the features of soil quality deteriorating tillage (conventional, over-reduced) are summarised, the steps of improvement are demonstrated, and factors aff ecting sustainable soil tillage are formulated

Vörösiszappal szennyezett talaj vizsgálata tenyészedényekben és hasznosítása energetikai ültetvénnyel

2010. október 4-én történt hazánk egyik legnagyobb környezeti katasztrófája, melyben mintegy 1.000.000 m3 erősen lúgos vörösiszap ömlött ki. A katasztrófa bekövetkezése után helyszíni mintavételeket végeztünk tenyészedény kísérlet bevonásával. Vizsgálatainkban a vörösiszap talajra és a kiválasztott fafajokra (akác- Robinia pseudoacacia, fehér fűz- Salix alba és AF-2 nyár- Populus x euramericana AF-2) gyakorolt hatását vizsgáltuk tenyészedény kísérletekkel, valamint szakirodalom és egyszerű adatelemző módszerek segítségével. A kármentesítést követően a telepített fás szárú energetikai ültetvény növekedését elemeztük. A Kormány kármentesítési programjának egyik célja volt a mintegy 1000 ha mezőgazdasági területen alternatív hasznosításként, a fás szárú energetikai ültetvények telepítése. Tenyészedény kísérletünkhöz "kezelt és kezeletlen" talajmintákat alkalmaztunk. Célunk ezzel a vörösiszap szennyező hatásának kimutatása, illetve annak megállapítása volt, hogy mekkora az a szennyezettségi szint, amit a fafajok még elviselnek. A talajminták analízise során kimutatható volt, hogy a vörösiszappal szennyezett talajrétegek kémhatása szignifikánsan lúgosabb a szennyezetlen talajrétegtől. Ezenkívül megnövekedett a kicserélhető Na+ koncentráció és a Na+-ion telítettségi százalék. A talaj felszínén erőteljes sókiválás jelent meg a párolgás következményeként. A vörösiszappal szennyezett talaj gyorsan kiszáradt, és részben elszikesedett talajtulajdonságokat vett fel. A Kormány a szennyezett talaj hasznosításának érdekében úgy döntött, hogy először a vörösiszapot kell elszállítani a talaj felszínéről, majd következő lépésként a tápanyag-utánpótlást szükséges megoldani. Kísérletünkben a növényminták tápelem-ellátottsága valamennyi mintánál a szakirodalmi adatok alapján optimális volt. A tenyészedény kísérletek alapján a vizsgált növények növekedési ütemét figyelve arra következtettünk, hogy a vörösiszapos területek fásítására az akác lenne a legalkalmasabb. A kármentesítést követően pedig a termőhelyi viszonyok vizsgálata után dönthető el a megfelelő fafaj kiválasztása. A Devecser mellett AF-2 nemesnyárral létrehozott fás szárú energetikai ültetvényben learatott biomassza mennyisége ─ a felső humuszos szerves anyagban gazdag talajréteg elhordása ellenére is ─ az első két évben átlagosan elérte a learatott biomassza mennyisége a 7,5 atrotonnát hektáronként. A vágás előtti becsült mennyiség 6,2 atrotonna/ha-nak adódott