Moving-Time and Moving-Ego Metaphors from a Translational and Contrastivelinguistic Perspective

This article is concerned with some cross-linguistic asymmetries in the use of two types of time metaphors, the Moving-Time and the Moving-Ego metaphor. The latter metaphor appears to be far less well-entrenched in languages such as Croatian or Hungarian, i.e. some of its lexicalizations are less natural than their alternatives based on the Moving- Time metaphor, while some others are, unlike their English models, downright unacceptable. It is argued that some of the differences can be related to the status of the fictive motion construction and some restrictions on the choice of verbs in that construction

Kép, idõ, hang és mozdulat. Nádas Péter: A fotográfia szép története

Nádas Péter filmnovellája, A fotográfia szép története 1995-ben jelent meg a Jelenkor Kiadó Nádas-életműsorozatában, a Vonulás című kötetben. A fülszövegből megtudhatjuk, hogy a filmnovella 1992- ben, Monory M. András felkérésére íródott, s a megjelenés idejéig még nem készült belőle film. A műfajmegjelölés – filmnovella – különféle asszociációkat ébreszthet a filmművészet és az irodalom, a filmes nyelv és az irodalom nyelve, a vizuális és verbális jelrendszerek összefüggésével kapcsolatosan

A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus gyakorisága és kockázati tényezői a bentlakásos szociális intézményekben. Nemzetközi kitekintés

Absztrakt Bevezetés: A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus az egészségügyi ellátással összefüggő és a bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések egyik leggyakoribb kórokozója, amely növeli a morbiditást és a mortalitást, valamint jelentős többletköltségekkel jár. Célkitűzés: A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus előfordulásának és kockázati tényezőinek bemutatása. Módszer: Szisztematikus irodalomkutatás 2006. január 1. és 2015. december 31. között a PubMed, a ScienceDirect és a Cochrane Library CENTRAL adatbázisokban. Eredmények: Az elmúlt 10 év során a methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus prevalenciája az európai bentlakásos szociális intézményekben (12,6%) jóval alacsonyabb volt, mint Észak-Amerikában (33,9%). A leggyakoribb kockázati tényező a megelőző antimikrobiális terápia, kórházi felvétel és fertőzés/kolonizáció, a krónikus seb és a magas fokú ellátási igény. Következtetések: A methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus előfordulásának és elterjedésének megelőzésére irányuló infekciókontroll-tevékenységek kiemelkedő közegészségügyi prioritásnak tekintendők mind az európai, mind a hazai bentlakásos szociális intézményekben. Orv. Hetil., 2016, 157(27), 1071–1078

Infections and antimicrobial use among institutionalized residents in Hungary: Increasing need of microbiological surveillance

As a result of the age-related changes, more elders live in long-term care facilities (LTCFs). Due to their susceptibility, infections and excess use of antimicrobials are common. The aim was to estimate the burden of infections and antimicrobial use in Hungarian LTCFs in order to increase the attention given to the prevention. European-wide point prevalence survey was conducted between April and May 2013. For each resident who had a signs and symptoms of an infection and/or treated with an antibacterial for systemic use a resident questionnaire was completed. Descriptive statistics were used to present the data. In total, 91 LTCFs with 11,823 residents were selected in this survey. The 252 residents had a sign/symptom of an infection (2.1%) and 156 received antimicrobial (1.3%). Skin and soft tissues (36.5%) was the most frequent infection. However, antimicrobials were mostly prescribed for respiratory tract infections (40.4%). The most common therapeutic antimicrobial agent (97.5%) belonged to the quinolone antibacterials (34.2%). Our results emphasise the need for targeted improvement of antimicrobial use including: reducing the use of quinolone antibacterials in order to prevent the spread of Clostridium difficile and other antimicrobial resistant microorganisms among institutionalized residents

A mobil kommunikációs eszközök szerepe a fertőzések átvitelében. Szisztematikus irodalomelemzés

Absztrakt Napjainkra a mobil kommunikációs eszközök a kommunikáció elengedhetetlen kellékeivé váltak a kórházakban a számtalan alkalmazási lehetőségnek köszönhetően (például diagnózis, oktatás), azonban potenciálisan kontaminálódhatnak különböző kórokozókkal. A szerzők célja, hogy áttekintsék a mobil kommunikációs eszközök szerepét a kórokozók terjesztésében, és ismertessék a hatékony megelőzési stratégiákat. Részletes szisztematikus irodalomkeresést végeztek a PubMed és a ScienceDirect adatbázisokban 2004. január és 2014. augusztus között. Kizárólag angol nyelvű és teljes terjedelmükben elérhető cikkeket kerestek, amihez megfelelő kulcsszavakat használtak. Potenciálisan relevánsnak 216 közlemény tűnt, amelyből 30 felelt meg a beválasztási kritériumoknak. Ezek alapján az egészségügyi dolgozók 8%-a fertőtleníti rendszeresen a mobil kommunikációs eszközeit, amelyek 40–100%-ban kontaminálódtak patogénekkel. Az egészségügyi dolgozók mobil kommunikációs eszközeiről legnagyobb számban kitenyészett kórokozó a koaguláznegatív Staphylococcus és a Staphylococcus aureus volt, amelyek nagy része (10–95,3%) methicillinrezisztens volt. Az oktatás, a kézhigiéné és a mobil kommunikációs eszközök rendszeres fertőtlenítése a bakteriális kontamináció csökkentésének hatékony módszere. Orv. Hetil., 2015, 156(20), 802–807

ULOGA METAFORA I METONIMIJA U UOKVIRIVANJU DISKURSA TRANSPLANTOLOGIJE

This article studies figurative uses of metaphors and metonymies utilized to frame the discourse of transplantology. We assume a somewhat wider view of framing than is usually found in the literature and argue that framing effects can be observed on a cline stretching from the private to the institutional pole. We combine this approach with the findings of the prospect theory that distinguishes between gain-framing and loss-framing as two strategic choices in tackling an issue in discourse. The framing tools, as we show in our analysis of authentic materials, in order to be effective need to be adapted to the section of, or the point on, the cline occupied by a particular subtype of discourse. Although the focus in the cognitive linguistic literature is on how conceptual metaphors are employed in framing discourse, we point out that metonymies, interacting with these metaphors, can also play a very important role. The framing tools used in public campaign aimed at winning new organ donors are strategically mostly gain-framed, and as a rule globally based on the GIFT metaphor. It seems that the metaphorical use of GIFT as a global choice in institutional contexts is not very efficient since it is too general and vague to make discourse more persuasive at the personal level, as expected in the light of the exemplification theory. This metaphor is more effective when adapted accordingly, as we demonstrated on some campaigns supported by or based on metonymic presentation of various aspects stressing the quality of life after transplantationU prilogu se proučava figurativna uporaba metafora i metonimija u uokvirivanju diskursa transplantologije. Polazimo od šireg shvaćanja pojave uokvirivanja od onog koje je općeprihvaćeno u literaturi te tvrdimo da se toj pojavi može pristupiti kao kontinuumu s dva pola: osobnom i institucionalnom. Ovaj se pristup kombinira s teorijom izglednosti unutar koje se postulira gubitno i dobitno uokvirivanje kao dvije strateške mogućnosti izbora. Kako bi bila svrsishodna, sredstva koja se rabe za uokvirivanje, kako pokazujemo na autentičnim materijalima, trebaju se prilagoditi odsječku kontinuuma na koji se može smjestiti određeni podtip diskursa. Iako je u kognitivno lingvističkoj literaturi naglasak gotovo uvijek na ulozi metafore u uokvirivanju diskursa, ističemo da i doprinos metonimije, u suradnji s metaforama, može biti od velikog značaja. Sredstva koja se rabe zauokvirivanje u javnim kampanjama kojima je cilj pridobivanje novih donora organa u pravilu se temelje na konceptualnoj metafori POKLONA. Pokazuje se da metaforička uporaba koncepta POKLONA kao globalnog izbora u institucijskim kontekstima nije učinkovita jer je preopćenita i neodređena a da bi mogla biti uvjerljiva na osobnom nivou, kao što se i može predvidjeti u okviru teorije oprimjerivanja. Spomenuta je metafora učinkovitija kada se prikladno prilagodi, kako pokazujemo na nekim primjerima kampanja koje su poduprte ili se temelje na metonimijskom prikazu različitih aspekata koji naglašavaju kvalitetu života nakon transplantacij