Relationship between serum calcium and CA 19-9 levels in colorectal cancer

AIM: To examine the calcium metabolism of colorectal cancer (CRC) in patients with colorectal cancer and control patients. METHODS: Seventy newly diagnosed CRC patients were included. The healthy control group was age and gender matched (n=32). Particular attention was devoted to the relationship between serum calcium of patients, and levels of AFP, CEA, carbohydrate antigen 19-9 (CA 19-9) (that could be considered as prognostic factors). Furthermore, the Ca-sensing receptor (CaSR) gene A986S polymorphism was investigated in these patients, as well as the relationship between different CaSR genotypes and the data stated above. RESULTS: A lower level of ionized calcium (also corrected for albumin) was found in the serum of CRC patients with normal 25(OH) vitamin D levels. The ionized calcium concentration was inversely correlated with the serum level of CA 19-9. There was no difference in the distribution of CaSR genotypes, between CRC patients and general population. The genotypes did not correlate with other data examined. CONCLUSION: Based on these results, lower levels of serum calcium might be a pathogenic and prognostic factor in colorectal cancer

Glikopirróniummal kezelt középsúlyos és súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegek állapotának kérdőíves értékelése valós körülmények között. AMULET-vizsgálat = Assessment of patient-reported outcomes by questionnaires in patients with Moderate and severe chronic obstructive pulmonary disease treated with glycopyrroniUm in the reaL lifE setTing in Hungary (AMULET)

Absztrakt: Bevezetés: A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) sok szervrendszert érint, ezért a légúti áramlás korlátozottságának mértéke önmagában nem tükrözi a COPD teljes betegségterhét. Magyarországon nincsenek a járóbeteg-ellátásban alkalmazott COPD-kérdőívekről országos adatok, így arról sem, hogy a betegek mennyire találják könnyűnek vagy nehéznek a kitöltést. Célkitűzés és módszer: A vizsgálat célkitűzése az egészségi állapotra vonatkozó, beteg által kitöltött, irányelvek javasolta kérdőívek (CCQ, CAT, mMRC, EQ-5D-5L) eredményeinek értékelése olyan COPD-s betegeknél, akik a mindennapos betegellátásban, 16 hetes kezelési szakaszban glikopirrónium-bromid-terápiát kaptak (korábban terápiában nem részesültek, vagy kiegészítő kombinációban más hörgőtágítókkal kapták, vagy váltás történt egyéb terápiáról). A vizsgálat nyílt elrendezésű, multicentrikus, beavatkozással nem járó, megfigyeléses volt. Eredmények: A vizsgálatba vont 527 beteg átlagéletkora 63,8 ± 9,64 év, az átlagos FEV1 59,8 ± 15,12% volt. Az első és az utolsó vizit között, mindhárom kezelési csoportban, klinikailag jelentősen csökkentek a CCQ-átlagpontszámok, az összes CCQ-alpontszám, a CAT- és az mMRC-pontszámok, növekedtek ugyanakkor az EQ-5D-5L- és a VAS-pontszámok. A vizsgálók szerint a CAT-teszt jobban tükrözte a betegek állapotát (84,7%), mint a CCQ vagy az mMRC. A betegek szerint is a CAT-teszt a legegyszerűbb és a legkönnyebben érthető (83,2%). Az utolsó viziten szignifikáns különbség volt a CCQ- és a CAT- (rs = 0,711, p<0,001), a CCQ- és az mMRC- (rs = 0,524, p<0,001), illetve a CAT- és az mMRC- (rs = 0,475, p<0,001) pontszámok között. Következtetés: Eredményeink azt igazolták, hogy a CAT-teszt a legkönnyebben érthető a betegeknek, és a vizsgálóorvosok szerint is a CAT tükrözte a legjobban betegeik állapotát, így a CAT-teszt tűnik a legígéretesebb eszköznek a COPD tüneteinek értékelésében. Orv Hetil. 2020; 161(8): 295–305. | Abstract: Introduction: Chronic obstructive pulmonary disease (COPD) is a multifactorial disorder, therefore, airflow limitation alone does not reflect the full burden of COPD. In Hungary, no national data are available yet about the results obtained with the different COPD questionnaires in daily patient care, and about difficulties of questionnaires for patients. Aim and method: The aim of the study was to evaluate patient-reported outcomes with guideline-suggested questionnaires (CCQ, CAT, mMRC, EQ-5D-5L) in patients treated with glycopyrronium-bromide (therapy naïve, add-on combination or switch from another therapy) in the real life setting during 16 weeks treatment. This study was open-label, multi-centre, non-interventional, observational. Results: 527 patients were enrolled in the study (mean age: 63.8 ± 9.64 years, mean FEV1: 59.8 ± 15.12%). In all of the groups, the CCQ mean scores, all of the CCQ subscores, CAT and mMRC scores significantly decreased from visit 1 to visit 3. The EQ-5D-5L index and VAS scores increased significantly between visits. According to investigators’ opinion, the CAT test reflects the patient’s condition better (84.7%) than CCQ or mMRC; also, from the patient’s point of view, CAT was simpler and easier to understand (83.2%). There was a positive, statistically significant correlation between CCQ and CAT (rs = 0.711, p<0.001), between CCQ and mMRC (rs = 0.524, p<0.001) and between CAT and mMRC scores at visit 3 (rs = 0.475, p<0.001). Conclusion: Our results suggest that the CAT test may be simpler and easier to understand for patients. Also, according to investigators’ opinion, CAT reflects the patient’s condition better, so CAT appears to be the most promising tool in COPD evaluation. Orv Hetil. 2020; 161(8): 295–305

Pregesztációs és gesztációs diabétesszel társuló terhesség miatt gondozott asszonyok szülést követő keresztmetszeti vizsgálata: Szövődmények és kardiovaszkuláris kockázati tényezők patogenetikája = Cross-sectional study of women cared for a pregnancy complicated by pregestational and gestational diabetes after delivery: Pathogenetics of complications and cardiovascular risk factors

1-es és a 2-es típusú cukorbetegek terhessége során romolhatnak a diabéteszes szövődmények. Kevéssé ismert azonban a terhesség hatása a betegség hosszútávú kimenetelére. Nem tisztázottak a gesztációs diabétesz (GDM) késői anyai következményei sem. Jelen vizsgálatban hasonló módszerekkel pregesztációs (1-es és 2-es típusú) diabéteszben és korábban GDM-ben szenvedő (kGDM) asszonyokat vizsgáltunk évekkel szülésük után. A terhességük előtt is cukorbeteg asszonyokban gyakori a túlsúly, a hypertonia és a dohányzás. A kGDM kohorszban összefüggést találtunk a glukóz intolerancia (GI) súlyossága és a metabolikus szindróma gyakorisága között. GI asszonyokban magasabb osteoprotegerin szinteket, az oGTT során károsodott leptinválaszt észleltünk. kGDM betegeinkben magasabb resistin és alacsonyabb adiponectin értékeket találtunk. Az adiponectin negatívan korrelált ismert CV kockázati tényezőkkel. kGDM asszonyokban fokozott CV kockázatot igazoltunk a Framingham rizikópontszám alkalmazásával kontrollokhoz képest. Károsodott volt a centrális érfali rugalmasságot jellemző carotis-femoralis pulzushullám sebesség, ill. az endothelfüggő vazodilatációt jellemző postocclusiv reaktív hyperaemia index is kGDM-ben. Független kapcsolatot találtunk a D3 vitamin szint, az inzulinérzékenység és a beta-sejt működés között. Eredményeink alapján mind a pregesztációs, mind a gesztációs diabétesz szülést követő szoros követése javasolt a szövődmények kialakulásának kivédésére, késleltetésére. | Diabetic complications can progress during pregnancy of type 1 or type 2 diabetic women. However the long term consequences of a diabetic pregnancy are not well described. Similarly there is uncertainty regarding the late maternal consequences of gestational diabetes (GDM). This study aimed to investigate women with pregestational (type 1 and type 2) diabetes and with prior gestational diabetes (pGDM) using similar methodology years after delivery. In women with pregestational diabetes high frequency of obesity, hypertension, and smoking was found. In the pGDM cohort we found a dose-response relationship between the severity of glucose intolerance (GI) and the prevalence of metabolic syndrome (MS). Among women with GI we found elevated osteoprotegerin levels and an abnormal leptin response during an oGTT. In pGDM women resistin levels were elevated, adiponectin levels decreased. Adiponectin negatively correlated with several CV risk factors. In pGDM women an elevated CV risk was proven using the Framingham risk score compared to controls. pGDM women had abnormal carotid-femoral pulse wave velocity and postocclusive reactive hyperemia index that measures endothel-dependent vasodilation. There was an independent relationship between levels of vitamin D3 and insulin sensitivity and beta-cell function. Our results support the recommendation for the follow-up of women with gestational or pregestational diabetes to prevent or delay its late complications

Dietary calcium intake and calcium supplementation in hungarian patients with osteoporosis

Purpose. Adequate calcium intake is the basis of osteoporosis therapy - when this proves insufficient, even specific antiosteoporotic agents cannot exert their actions properly. Methods. Our representative survey analyzed the dietary intake and supplementation of calcium in 8033 Hungarian female and male (mean age: 68 years) (68.01 (CI95: 67.81-68.21)) patients with osteoporosis. Results. Mean intake from dietary sources was 665 ± 7.9 mg (68.01 (CI95: 67.81-68.21)) daily. A significant positive relationship could be detected between total dietary calcium intake and lumbar spine BMD (P = 0.045), whereas such correlation could not be demonstrated with femoral T -score. Milk consumption positively correlated with femur (P = 0.041), but not with lumbar BMD. The ingestion of one liter of milk daily increased the T -score by 0.133. Average intake from supplementation was 558 ± 6.2 mg (68.01 (CI95: 67.81-68.21)) daily. The cumulative dose of calcium - from both dietary intake and supplementation - was significantly associated with lumbar (r = 0.024, P = 0.049), but not with femur BMD (r = 0.021, P = 0.107). The currently recommended 1000-1500 mg total daily calcium intake was achieved in 34.5% of patients only. It was lower than recommended in 47.8% of the cases and substantially higher in 17.7% of subjects. Conclusions. We conclude that calcium intake in Hungarian osteoporotic patients is much lower than the current recommendation, while routinely applied calcium supplementation will result in inappropriately high calcium intake in numerous patients. © 2013 Gábor Speer et al

CYP24A1 inhibition facilitates the anti-tumor effect of vitamin D3 on colorectal cancer cells

AIM: The effects of vitamin D3 have been investigated on various tumors, including colorectal cancer (CRC). 25-hydroxyvitamin-D3-24-hydroxylase (CYP24A1), the enzyme that inactivates the active vitamin D3 metabolite 1,25-dihydroxyvitamin D3 (1,25-D3), is considered to be the main enzyme determining the biological halflife of 1,25-D3. During colorectal carcinogenesis, the expression and concentration of CYP24A1 increases significantly, suggesting that this phenomenon could be responsible for the proposed efficacy of 1,25-D3 in the treatment of CRC. The aim of this study was to investigate the anti-tumor effects of vitamin D3 on the human CRC cell line Caco-2 after inhibition of the cytochrome P450 component of CYP24A1 activity. METHODS: We examined the expression of CYP24A1 mRNA and the effects of 1,25-D3 on the cell line Caco-2 after inhibition of CYP24A1. Cell viability and proliferation were determined by means of sulforhodamine-B staining and bromodeoxyuridine incorporation, respectively, while cytotoxicity was estimated via the lactate dehydrogenase content of the cell culture supernatant. CYP24A1 expression was measured by realtime reverse transcription polymerase chain reaction. A number of tetralone compounds were synthesized to investigate their CP24A1 inhibitory activity. RESULTS: In response to 1,25-D3, CYP24A1 mRNA expression was enhanced significantly, in a time- and dose-dependent manner. Caco-2 cell viability and proliferation were not influenced by the administration of 1,25-D3 alone, but were markedly reduced by coadministration of 1,25-D3 and KD-35, a CYP24A1-inhibiting tetralone. Our data suggest that the mechanism of action of co-administered KD-35 and 1,25-D3 does not involve a direct cytotoxic effect, but rather the inhibition of cell proliferation. CONCLUSION: These findings demonstrate that the selective inhibition of CYP24A1 by compounds such as KD-35 may be a new approach for enhancement of the anti-tumor effect of 1,25-D3 on CRC

Correlation of maternal serum fetuin/alpha2-HS-glycoprotein concentration with maternal insulin resistance and anthropometric parameters of neonates in normal pregnancy and gestational diabetes

OBJECTIVE: Human fetuin/alpha(2)-HS-glycoprotein (AHSG) is a 49 kDa serum and tissue protein which is a natural inhibitor of insulin receptor signaling. We investigated serum AHSG levels during pregnancy and whether the protein is involved in insulin resistance observed in healthy pregnant women and patients with gestational diabetes. DESIGN: One hundred and four healthy pregnant women and 23 of their neonates, 30 patients with gestational diabetes and their neonates and 30 healthy age-matched non-pregnant females as a control group were investigated in a case-control cross-sectional study. METHODS: Serum AHSG was determined by radial immunodiffusion. RESULTS: We observed an increase of serum AHSG concentration in the second and third trimesters. Gestational diabetes patients had significantly higher AHSG levels than healthy pregnant women and non-pregnant controls. There was a highly significant positive correlation between serum AHSG concentration and indirect parameters of insulin resistance, i.e. tumor necrosis factor-alpha (TNF-alpha), leptin, C-peptide and C-peptide/blood glucose ratio. There was also a negative correlation between maternal AHSG, TNF-alpha, leptin levels and head circumference, body length and body weight of newborns. CONCLUSION: AHSG, TNF-alpha and leptin may contribute to insulin resistance during normal pregnancy and gestational diabetes. AHSG along with these cytokines may also negatively regulate neonatal skeletal development

Szomatikus onkogén mutációk összehasonlító vizsgálata egészséges és tumoros pajzsmirigyszövetmintákban = Comprehensive examination of somatic oncogene mutation in normal and pathologic thyroid tissues

Az elmúlt években több munkacsoportnak sikerült olyan szomatikus mutációkat (BRAF, NRAS, HRAS, KRAS génekben) és génátrendeződéseket (RET/PTC, PAX8/PPAR-gamma) azonosítani, amelyek összefüggést mutatnak a pajzsmirigydaganatok kialakulásával. Jelen vizsgálatban 11 személy 22 (11 kóros és 11 betegségmentes) intraoperatív pajzsmirigy-szövetmintáit elemezték. A RAS géncsalád és a BRAF gének szomatikus egypontos nukleotid polimorfizmusait LigthCycler olvadáspontanalízis-módszerrel, míg a génátrendeződéseket valós idejű polimeráz láncreakció módszerével vizsgálták. A daganatos mintákban 3 BRAF-, 2 NRAS-, 1 HRAS-mutációt, valamint 1 RET/PTC1 átrendeződést találtak. Az eredmények megerősítik a nemzetközi adatokat, miszerint ezek az egypontos nukleotidpolimorfizmusok és génátrendeződések megtalálhatók a daganatos pajzsmirigyszövetekben. Valószínűsíthető, hogy ezen genetikai vizsgálatokkal kiegészült citológiai vizsgálat segítheti a malignus göbök azonosítását, illetve elképzelhető, hogy prognosztikai faktorként előre jelezhetik a későbbi daganatos átalakulást. Orv. Hetil., 2011, 152, 672–677. | It is established that numerous somatic oncogene mutation (BRAF, NRAS, HRAS, KRAS) and gene translocations (RET/PTC, PAX8/PPAR-gamma) are associated with the development of thyroid cancer. In this study 22 intraoperative thyroid tissue samples (11 pathologic and 11 normal) were examined. Somatic single nucleotide polymorphisms were analyzed by LigthCycler melting method, while translocations were identified by real-time polymerase chain reaction technique. In tumorous sample 3 BRAF, 2 NRAS and one HRAS mutations were found, as well as one RET/PTC1 translocation. Results confirm international data showing that these oncogene mutations and translocations are linked to thyroid cancer. Cytological examination completed with genetic data may support the diagnosis of thyroid malignancies. In addition, genetic alterations may indicate malignant transformation and may become prognostic factors in future. Orv. Hetil., 2011, 152, 672–677

A génexpresszió változásai és patogenetikai jelentőségük fibrosus dysplasiás és nem fibrosus dysplasiás nők csontszövetében = Changes of gene expression and its role in pathogenesis in fibrous and non-fibrous dysplastic bone tissues in women

A fibrosus dysplasia a csontok benignus, tumorszerű elváltozása, amelyre az örvényes lefutású kötőszöveti nyalábok és az érett-éretlen csontgerendák jellemzőek. A jelátvivő G-fehérje α-alegységét kódoló GNAS1 gén pontmutációja okozta fejlődési zavarról, az osteoblastok kóros differenciálódásáról van szó, amelynek következtében az érett csontszövet helyét rostos kötőszövet foglalja el. A szerzők célja a fibrosus és a nem fibrosus szövetben eltérően kifejeződő egyedi gének meghatározása volt, és leírni a közöttük lévő összefüggéseket multiparaméteres statisztikai analízisek segítségével. Módszer: Hat fibrosus dysplasiás és hét nem fibrosus dysplasiás nőbeteg csontmintáit vizsgálták. A hat fibrosus dysplasiás nőbeteg mintája magából a fibrosus elváltozásból származott, míg a hét nem fibrosus dysplasiás kontrollcsontmintát csípőprotézis-beültetés során, a combnyakból vették. A 118 kiválasztott gén expressziós különbségeit TaqMan-próbaalapú kvantitatív valós idejű PCR-technikával mérték. Eredmények: A Mann-Whitney-féle U-teszt 27 gén esetében mutatott szignifikánsan eltérő (p ≤ 0,05) expressziós különbséget a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás egyénekben. A fibrosus dysplasiás betegeknél kilenc gén kifejeződése szignifikánsan fokozott volt, további 18 gén esetén jelentős génkifejeződés-csökkenést mértek. Ezek a szignifikáns különbséggel szabályozódó gének elsősorban minor kollagén molekulákat, extracelluláris mátrixot bontó enzimeket, transzkripciós faktorokat, adhéziós molekulákat, növekedési faktorokat, gyulladást serkentő citokineket és lipidanyagcseréhez kapcsolt faktorokat kódolnak. A diszkriminanciaanalízis megmutatta, hogy a fibrosus dysplasiás és a nem fibrosus dysplasiás csontszövet megkülönböztethető részben a G-proteinhez kapcsolt számos gén, a BMP-kaszkád komponenseinek és az extracelluláris mátrixhoz kötődő molekulákat kódoló gének eltérő transzkripciós profilja alapján. Következtetések: A fibrosus dysplasiában szignifikánsan eltérő génkifejeződési mintázatok feltárása további segítséget adhat a csontszövet fibrosus átalakulásának és a kórfolyamat hátterének megismerésében. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665. | Fibrous dysplasia is an isolated skeletal disorder caused by a somatic activating mutation of GNAS1 gene with abnormal unmineralized matrix overproduction and extensive undifferentiated bone cell accumulation in fibro-osseous lesions. The aim of the investigation was to identify genes that are differently expressed in fibrous vs. non-fibrous human bone and to describe the relationships between these genes using multivariate data analysis. Materials and Methods: Six bone tissue samples from fibrous dysplastic female patients and 7 bone tissue samples from non-fibrous dysplastic women were examined. The 6 female fibrous samples were taken from the fibrous dysplastic lesion itself while the control samples of 7 non-fibrous dysplastic females were taken from the femoral neck during the hip replacement procedure. The expression differences of selected 118 genes were analyzed in TaqMan probe based quantitative real-time RT-PCR system. Results: The Mann-Whitney U test indicated significant differences in the expression of 27 genes of fibrous dysplasial and non fibrous dysplasial individuals (p ≤ 0.05). Nine genes were significantly up-regulated in fibrous dysplasial women compared to non fibrous dysplasial ones and eighteen genes showed a down-regulated pattern. These significantly altered genes coding for minor collagen molecules, extracellular matrix digesting enzymes, transcription factors, adhesion molecules, growth factors, pro-inflammatory cytokines and lipid metabolism-affected substrates. Canonical variety analysis demonstrated that fibrous dysplastic and non fibrous dysplastic bone tissues can be distinguished by the multiple expression profile analysis of numerous genes controlled via a G-protein coupled pathway and BMP cascade as well as genes coding for extracellular matrix composing molecules. Conclusions: The significantly altered gene expression profile observed in the fibrous dysplastic human bone tissue may provide further insight into the pathogenetic process of fibrous degeneration of bone. Orv. Hetil., 2010, 40, 1656–1665

Effects of the lactase 13910 C/T and calcium-sensor receptor A986S G/T gene polymorphisms on the incidence and recurrence of colorectal cancer in Hungarian population

Background: Epidemiological studies suggested the chemopreventive role of higher calcium intake in colorectal carcinogenesis. We examined genetic polymorphisms that might influence calcium metabolism: lactase (LCT) gene 13910 C/T polymorphism causing lactose intolerance and calcium-sensing receptor (CaSR) gene A986S polymorphism as a responsible factor for the altered cellular calcium sensation. Methods: 538 Hungarian subjects were studied: 278 patients with colorectal cancer and 260 healthy controls. Median follow-up was 17 months. After genotyping, the relationship between LCT 13910 C/T and CaSR A986S polymorphisms as well as tumor incidence/progression was investigated. Results: in patient with colorectal cancer, a significantly higher LCT CC frequency was associated with increased distant disease recurrence (OR = 4.04; 95% CI = 1.71-9.58; p = 0.006). The disease free survival calculated from distant recurrence was reduced for those with LCT CC genotype (log rank test p = 0.008). In case of CaSR A986S polymorphism, the homozygous SS genotype was more frequent in patients than in controls (OR = 4.01; 95% CI = 1.33-12.07; p = 0.014). The number of LCT C and CaSR S risk alleles were correlated with tumor incidence (p = 0.035). The CCSS genotype combination was found only in patients with CRC (p = 0.033). Conclusion: LCT 13910 C/T and CaSR A986S polymorphisms may have an impact on the progression and/or incidence of CRC