A "Mecsekalja tektonikus öv" Pécs városában = "Mecsekalja tectonic belt" in Pécs town

1:10.000 méretarányban elkészült Pécs óvárosa és csatlakozó területeire általam 1971-ben felvett, nem publikált földtani térkép teljes revíziója, terepi reambulációja. E terület a Mecsekalja vonal Pécs városi területének nagyobb részét foglalja magába. Ehhez felhasználtam az utóbbi 35 évben e területen végzett útépítésekkel, közmű vezeték építéssel és épület alapozásokkal, valamint különböző célzatú fúrásokkal nyert földtani adatokat, valamint a korábbi felvétel eredményeit. A munka eredményeképpen két földtani térképlap változat készült: egy észlelési térkép és egy un. "fedetlen térkép", mely utóbbi a holocén és negyedidőszaki képződmények elhagyásával kialakult képet mutatja. Valamennyi feltárás és képződmény rétegtani- és korbesorolása, annak jelölése a térképeken a Rétegtani Bizottság által kiadott útmutató szerint történt. A feltárások nagy részéből későbbi esetleges vizsgálatokra mintavételezés is történt. A kőzetmintákat részben a Szegedi Tudományegyetem Ásványtani Tanszéke-, részben a Pécsi Tudományegyetem Földtani Tanszéke mintaraktárában helyeztem el. A terv szerint magyarázó és feltárás leírás is készült volna a térképekhez, azonban a kutatómunkában egyedül maradva és megrendült egészséggel ezt már nem tudtam teljesíteni. Ezért a pénzügyi keret kb. felét nem használtam fel. | A geological mapping in 10.000 scale was carried out on the area of ancient districht of Pécs town and its adjacent frame. Parallelly this work a field controll and a full reambulation of my first, but not published map (was ready in 1971) also were made and utilized in this research. This area comprised mostly so-called 'Mecsekalja tectonic belt'. Apart from the field observations, I utilized the artificial outcrops produced by pipeline trenches, building fundaments, boreholes, e.t.c. which were made during the last 35 years. Based on this natural and artificial outcrops and reambulation works, two sheets of the geological map were drawn: an outcrop map and a so-called ?uncovered map? showing the geological situation without Holocene and Quaternary cover. Ages, lithostratigraphic positions, symbols on the maps are used according to the instructions of the itinerary of Hungarian Stratigraphic Committee. Predominant parts of the outcrops rock-samples were collected for a conditional laboratorial work. Thesa samples are stored in the Dept. of Mineralogy of University of Szeged and Dept.of Geology of University of Pécs. According to the plan an explanation text and outcrop description have also had made for the sheets, but having been left alone in my broken health I was unable to perform these tasks. Therefore I spent on half part of the prescribed expenditure, only

Tektonikai jelenségek a Mecsekalja-öv pannóniai rétegeiben: Pécs, Ifjúság útja és környéke

A Mecsek déli határán húzódó Mecsekalja-öv a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb töréses öve, jelentőségét a késő-miocénben és azután is zajló mozgások is meghatározzák. A Kárpát-medence nagy részéhez hasonlóan a pannóniai és kvarter üledékek közti jelentős hiátus, valamint a laza üledékekben a vetőkarcok hiánya miatt a különböző mozgási fázisok időpontjának és kinematikájának meghatározása itt is nehézségekbe ütközik. Ezek behatárolásához segítséget adhat a pannon-tavi litorális képződmények eredetileg közvetlen közelről származó törmelékanyagának vizsgálata. A Mecsekalja-öv legjobban feltárt szakaszán, a pécsi Ifjúság útja környékén a pannóniai durvatörmelékes képződményeket vizsgáltuk tektonikai és szedimentológiai szempontból. A közelmúltban létesült ideiglenes feltárások dokumentálása mellett fő célunk a tektonikai elemek mérése, a kavicsanyag kőzettani leírása makroszkópos megfigyelések és vékonycsiszolatok segítségével, valamint a forráskőzetek azonosítása volt. Az eredményeket fúrási adatokkal összevetve rekonstruáltuk az ősföldrajzi képet, a tópart kőzetanyagának tér- és időbeli változását, ezzel az egyes kőzettestek mozgását. A Congeria rhomboidea molluszka-biozónába tartozó ősmaradványok alapján a vizsgált üledékek a késő-miocén viszonylag fiatal szakaszáról, a 8-6 millió év közötti időszak egy részéről tanúskodnak. Az oligomikt, alig koptatott törmelék és az üledékszerkezetek tanúsága szerint a Pannon-tó hullámverése itt meredek, sziklás partot ostromolt, ahova betorkolló folyók nem szállítottak számottevő hordalékot. A homokba települő, koptatatlan törmeléket tartalmazó kavicsrétegeket legvalószínűbben szinszediment vetőmozgás üledékeiként értelmezhetjük és a feltolódások aktivitásához köthetjük. A kavicsrétegek változatos törmelékanyaga arra utal, hogy az üledékképződés ideje alatt már egymás mellett helyezkedett el a Mecsekalja-övben ma látható, igen eltérő kőzettípusok nagy része. A vetőzóna egyes elemei a homokos rétegsor lerakódása előtt, alatt és után is mozogtak: az alaphegységi kőzetblokkok helyzete kis mértékben változott egymáshoz és a pannon-tavi üledékekhez képest is. Az elmozdulások túlnyomórészt eltolódásos és feltolódásos jellegűek voltak. A miocén óta a hegység emelkedése az előtérhez képest a Mecsekalja-öv mentén néhány 10 - néhány 100 m közé tehető

Middle Miocene (Late Badenian) microvertebrates from Hidas, SW Hungary

Up to the present, no terrestrial vertebrate fauna has been published from the pre-Pannonian Miocene of SW Hungary. In 2022 a microvertebrate assemblage was unearthed from a lime mud bed of the Middle Miocene Hidas Formation, in an abandoned coal mining field close to Hidas in the Mecsek Mts. The herpetofauna and the rodent material are described here. Fossil findings point to the Late Badenian MN 7+8 Zone, which, together with the earlier results based on the marine mollusc fauna, narrows the age of the unit to ~13.5–13.3 Ma. The amphibians and reptiles are aquatic, semiaquatic or periaquatic forms. Sedimentary features and the accompanying freshwater gastropod fauna are indicative of a shallow pond or a paludal depositional environment. Crocodylian finds reported earlier from the Hidas Formation indicate a subtropical climate, just before the end of the Miocene warm period in Central Europe. Among the rodents, glirids and flying squirrels as well as Democricetodon and Megacricetodon indicate the presence of humid arboreal vegetation around the site. The rodent taxa are well known from the Middle Miocene faunas of northern Hungary, western Romania and from the Upper Freshwater Molasse of southern Germany and Switzerland. The rodent material does not show characteristics of an insular fauna, e.g. gigantism or endemism. Consequently, although the coeval palaeogeography of the region has been described as an archipelago in the Central Paratethys, with the Mecsek Mts. being one of the islands, the area must have had ecological connections towards the northern and eastern parts of the Pannonian Basin, and the marine areas within the archipelago did not form a barrier against the distribution of microvertebrates. The corridor could have been located towards the NE from the Mecsek Mts., across the elevated basement blocks of central Hungary

A legmagasabban fekvő mecseki pannon-tavi üledékek helyzete és kora

A Pannon-tó üledékei a Mecsekben ma közel 400 m tszf. magasságig fordulnak elő, de a legmagasabban fekvő előfordulások korára eddig csak közvetett adatok utaltak. Egy új feltárás alapján leírjuk egy tavi abráziós part szelvényét, ahol ősmaradvány bizonyítja az üledék korát, valamint tárgyaljuk a korbesorolás tektonikai vonatkozásait. A litorális üledék kora a talált Dreissenomya cf. intermedia FUCHS maradvány alapján és a Pannon-tó visszahúzódási folyamatának ismeretében a Prosodacnomya vutskitsi kron első felére, mintegy 7–6 millió évre tehető. Környékbeli fúrások alapján feltételezhető, hogy a Pannon-tó üledékei ennél nagyobb magasságban is lerakódtak, és a Mecsek legnagyobb részét befedték. A feltárt rétegsor magas helyzetét a tó vízszintingadozásai és az utólagos szerkezeti mozgások egyaránt okozhatták, a két tényező aránya nem állapítható meg. A Pannon-tó abráziós teraszai a korbesoroláshoz használt biosztratigráfiai módszerek gyenge időbeli felbontása és a vízszintváltozások gyors üteme miatt alkalmatlanok szinszediment függőleges szerkezeti mozgások nyomozására

The vascular flora of Pécs and its immediate vicinity (South Hungary) I.: species richness and the distribution of native and alien plants

Urbanization is one of the major causes of species loss and the homogenization of the world's flora. Our coarse-scale floristic mapping project of the largest south Transdanubian city, Pécs, is the first grid-based urban study in Hungary that reveals the current pattern of the vascular flora. Beyond the general description of the project, the species richness, the number of native, archaeophyte, neophyte and legally protected taxa are presented in the scale of the grid units (2.2 km2) and according to the residential area of the city. Relationships between the number and proportion of natives, archaeophytes, neophytes, protected species versus the proportion of built-up areas, forest coverage and elevation are estimated by linear regression models. Among the 1458 spontaneous or subspontaneous vascular plant species of the study area 131 are legally protected. The average number of species per grid unit is 338. Regression models show that the number of aliens decreases with forest coverage and increases with the rate of built-up areas, while number of natives shows opposite trends as a function of the same variables. These opposite trends lead to the conclusion that in the case of the vascular flora of Pécs the “poor get richer” theory is supported. Among the most frequent species hemicryptophytes, widespread, native and zoochorous plants are dominant. The most widespread four invasive taxa are native to North America

Turbidites as Indicators of Paleotopography, Upper Miocene Lake Pannon, Western Mecsek Mountains (Hungary)

The floor of Lake Pannon covering the Pannonian Basin in the Late Miocene had considerable relief, including both deep sub-basins, like the Drava Basin, and basement highs, like the Mecsek Mts, in close proximity. The several km thick lacustrine succession in the Drava Basin includes profundal marls, basin-center turbidites, overlain by shales of basin-margin slopes, coarsening-upward deltaic successions and alluvial deposits. Along the margin of the Mecsek Mts locally derived shoreface sands and deltaic deposits from further away have been mapped so far on the surface. Recent field studies at the transition between the two areas revealed a succession that does not fit into either of these environments. A series of sandstone a few meters thick occurs above laminated to bioturbated clayey siltstone. The sandstone show normal grading, plane lamination, flat erosional surfaces, soft-sediment deformations (load and water-escape structures) and sharp-based beds with small reverse faults and folds. These indicate rapid deposition from turbidity currents and their deformation as slumps on an inclined surface. These beds are far too thick and may reveal much larger volumes of mass wasting than is expected on the 20–30 m high delta slopes; however, regional seismic lines also exclude outcropping of deep-basin turbidites. We suggest that slopes with transitional size (less than 100 m high) may have developed on the flank of the Mecsek as a consequence of lake-level rise. Although these slopes were smaller than the usually several hundred meter high clinoforms in the deep basins, they could still provide large enough inertia for gravity flows. This interpretation is supported by the occurrence of sublittoral mollusc assemblages in the vicinity, indicating several tens of meters of water depth. Fossils suggest that sedimentation in this area started about 8 Ma ago