Egy építészlap tervezete 1848-ból

Sokadik próbálkozásképpen, 2009-ben sikerült megindulnia, megszerveződnie az Országos Széchényi Könyvtár Tudományos Igazgatósága felügyelete alatt a Sajtótörténeti Osztálynak 1 – mely sajnos kényszerűen rövid életűnek bizonyult. Az alapok leraká - sát követően, a feladatok átgondolásával, a kis létszámú osztállyal remény csillant fel a régóta elha - nyagolt retrospektív periodika kutatásra és szisztematikus bibliográfiai feltárásra, amelynek során adott korszakba eső sajtótermékek adatait dolgoztuk fel és készítettük elő, vittük adatbázisba. 2012- ben azonban – létszámleépítésre hivatkozva – megszűnésre kényszerült az Osztály, részeredményei többnyire azóta is torzóban várják sorsuk jobbra fordulását. E rövid idő alatt végzett munkánk során is többször botlottunk olyan témákba, adatokba, amelyek a megszokottól eltérő feltárást, kutatást igényeltek, és egy egységes adatbázisba nem vihetők fel, azonban sajtó- és művelődéstörténetünk egy-egy fontos vagy érdekes szeletét képezhetik. Ilyen esetekben az annotáció elkerülhetetlennek bizonyult, a periodikákat minden esetben kézbe kellett vennünk, és azokat tüzetesen tanulmányoz - nunk. Az alábbiakban egy ilyen „mellékkutatás” eredményére kívánom a figyelmet felhívni

A magyar vasutak helyzete Trianon idején = Hungarian Railways at the Time of the Trianon Peace Treaty

Az I. világháború 1918 őszén a központi hatalmak és így Magyarország vereségével is zárult. Az I. világháborús események területileg országunknak csak kis hányadát érintették, de Magyarország vasúti vonalai a hosszantartó világháború egész tartama alatt nagyobb forgalom lebonyolítására voltak kényszerítve, mint amennyit a teherbírásuk megengedett volna s erőteljesen igénybe vették a magyar vasúthálózatot és a vasúti parkot. A folyamatosan változó hadihelyzet közben a vasútnak jutott a legsúlyosabb katonai feladatok egyike, a csapatszállítások és az utánpótlások minél gyorsabb és akadálytalan lebonyolításának megoldása. Ugyanakkor továbbra is megszakítás nélkül kellett kielégítenie a polgári és közgazdasági igényeket