Glukokortikoid receptor gén polimorfizmusok és a primer és szekunder osteoporosis összefüggéseinek vizsgálata = Association between glucocorticoid receptor gene polymorphisms and primary and secondary osteoporosis

A glükokortikoid receptor gén három polimorfizmusának összefüggését vizsgáltuk az osteoporosisos hajlammal normál populációban valamint szteroid-indukált osteoporosisos betegekben. Kidolgoztunk két új allélspecifikus PCR módszert (J Steroid Biochem Mol Biol., 92:465-8 és J Steroid Biochem Mol Biol., 100:161-6). Eredményül azt találtuk, hogy a normál populációt reprezentáló 241 személyben, akiknek anamnézisében a csontot befolyásoló betegség vagy kezelés nem szerepelt, az N363S variáns hordozása a csont metabolizmus lebontás irányba való eltolódásával járt (p=0,042; r=0,73). A csont denzitásra az N363S polimorfizmus nem volt szignifikáns hatással, feltehetően a vizsgált betegcsoport széles korösszetétele miatt. A BclI és ER22/23EK polimorfizmusok nem befolyásolták sem a csontanyagcserét, sem a csont ásványi anyag tartalmát (ezen eredményeinket közlő kézirat jelenleg elkészítés alatt van). A 36 szteroid-indukált osteoporosisos betegben a polimorfizmusok előfordulása nem tért el szignifikánsan az egészségesektől, azonban megjegyzendő, hogy az N363S variáns allélfrekvenciája háromszor magasabb volt a normál populációban mértnél (0,09 vs. 0,03, p=0,097), így tervezzük ennek a tendenciának további vizsgálatát. Eredményeink azt mutatják, hogy a glükokortikoid receptor érzékenységét növelő N363S polimorfizmus a normál populációban intenzívebb csont lebontásra hajlamosít. Ez hosszú távon a csont minőségének romlásához és osteoporosis kialakulásához vezethet. | We investigated the role of three polymorphisms of the glucocorticoid receptor gene in osteoporotic tendency of normal subjects and patients with steroid-induced osteoporosis. We elaborated two new methods based on allele-specific PCR (J Steroid Biochem Mol Biol., 92:465-8 and 100:161-6). We found that among the 241 patients who have never had any disease or medication influencing bone health, the N363S variant was associated with an increased rate of bone resorption (p=0,042; r=0,73). The N363S polymorphism did not influence bone mineral density in these subjects, possibly due to the wide age range of the studied population. The BclI and ER22/23EK polymorphisms did not influence neither bone metabolism, nor bone mineral density (our manuscript publishing these results is in preparation). In the 34 patients with steroid-induced osteoporosis, the frequency of the three polymorphisms did not differ significantly from the normal population. Nevertheless, allele frequency of the N363S variant was three times higher in steroid-induced osteoporotic patients than in healthy subjects (0,09 vs. 0,03, p=0,097), and we plan further studies to investigate this tendency. In conclusion, our results suggest that the N363S polymorphism of the glucocorticoid receptor gene is associated with an increased rate of bone resorption in the normal population. This increased bone resorption could lead on the long-term to the impairment of bone quality and a tendency to osteoporosis

Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében [Hungarian consensus recommendation on the role of vitamin D in disease prevention and treatment]

Összefoglaló. Kilenc magyarországi orvostársaság közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normáltartományával, a D-vitamin-pótlás adagjával és az adagolás módjával kapcsolatban. Összefoglalták azokat a klinikai állapotokat, betegségeket, amelyek kialakulása összefüggésben lehet a D-vitamin-hiánnyal. Magyarországon a D-vitamin-hiány - főleg a tél végére - rendkívül gyakori. A javasolt normáltartomány alsó határa 75 nmol/l, annak ellenére, hogy a hiány klinikai jelentősége főleg 50 nmol/l alatti értékeknél nyilvánvaló, ám mivel a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonságos, mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot. A D-vitamin-pótlás célja a hiány megszüntetése. A javasolt normáltartomány 75-125 nmol/l, az ezt meghaladó tartományban a D-vitamin adásának nincs további egyértelmű előnye. A normáltartomány fenntartásához felnőttekben napi 2000 NE bevitele javasolt az UV-B sugárzástól mentes időszakban. Gyermekeknek is javasolt a D-vitamin pótlása azokban az időszakokban és állapotokban, mint a felnőtteknek, de az adag korfüggő módon változik. D-vitamin-pótlásra D3-vitamin adása javasolt. Felnőttekben a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is egyformán hatásos és biztonságos. Súlyos hiányban javasolt telítő adagot alkalmazni, majd ezt követően fenntartó adagolással kell folytatni a pótlást. A D-vitamin-hiány jól ismert csontrendszeri, immunológiai és onkológiai hatásai mellett egyre több adat támasztja alá előnytelen nőgyógyászati és szülészeti hatásait is. A legerősebb érv a D-vitamin-hiány megszüntetése és a szükséges pótlás alkalmazása mellett a halálozási kockázat D-vitamin-hiányban észlelt növekedése. A konszenzus elkészítésének folyamata megfelelt a Delfi-irányelveknek. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575-584. Summary. Nine Hungarian medical societies have developed a consensus recommendation on the preferred normal range of vitamin D, the dose of vitamin D supplementation and the method of administration. They summarized the clinical conditions and diseases the development of which may be associated with vitamin D deficiency (VDD). VDD is extremely common in Hungary, especially in late winter. The lower limit of the recommended normal range is 75 nmol/l, although the clinical significance of deficiency is evident mainly at values below 50 nmol/l, but since vitamin D supplementation at the recommended dose is safe, it is worthwhile for everyone to reduce the health risk associated with VDD. The aim of vitamin D supplementation is to prevent deficiency. The recommended normal range is 75-125 nmol/l, above which there is no clear benefit of vitamin D supplementation. To maintain the normal range, a daily intake of 2000 IU in adults is recommended during the UV-B radiation-free period. Vitamin D supplementation is also recommended for children during the same periods and conditions as for adults, but the dose varies with age. In adults, vitamin D3 supplementation at daily, weekly and monthly intervals is equally effective and safe. In severe deficiency, a loading dose is recommended, followed by maintenance supplementation. In addition to the well-known skeletal, immunological and oncological effects of VDD, more and more data support unfavorable gynecological and obstetric effects. The process of building the consensus has met the requirements of the latest Delphi criteria. Orv Hetil. 2022; 163(15): 575-584

Potential advantage of N363S glucocorticoid receptor polymorphism in 21-hydroxylase deficiency.

OBJECTIVE: Congenital adrenal hyperplasia (CAH) shows a range of severity which is explained in part by the different mutations of the CYP21 gene. To better understand the incomplete concordance between genotype and phenotype in CAH the role of the sensitizing N363S polymorphism of the glucocorticoid receptor (GR) was examined in CAH patients. DESIGN: CAH patients were screened for N363S. Laboratory findings and clinical characteristics of carriers and non-carriers were analyzed retrospectively. METHODS: The CYP21 gene of 200 CAH patients was analyzed by allele-specific PCR. The GR gene was tested for N363S by PCR followed by restriction fragment length polymorphism. Antropometric data (height, weight), degree of intrauterine virilization, hormone concentrations (17-OH-progesterone, dehydroepiandrosterone (DHEA), aldosterone, testosterone, plasma renin activity), substitution doses and clinical course were analyzed. RESULTS: The carrier frequency of N363S in CAH patients was equivalent to that of the general Hungarian population (6% vs 7.8%). Interestingly, none of the non-classical CAH (NC-CAH) patients were carriers of the polymorphism. Carrier girls had milder genital virilization than mutation-matched non-carrier controls. There was no significant difference between the carriers and non-carriers in either the substitution doses, the hormonal, or the auxiological parameters. CONCLUSIONS: The association of sensitizing the GR variant with impaired cortisol production in CAH might be compensatory in mild NC-CAH and may prevent severe intrauterine virilization in classical form. Although the exact role of N363S in extrauterine life should be further investigated, the consideration of certain genetic polymorphisms of CAH patients may lead to better, individualized therapeutic regimes

Magyarországi konszenzusajánlás a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében

Kilenc magyarországi orvostársaság közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normáltartományával, a D-vita- min-pótlás adagjával és az adagolás módjával kapcsolatban. Összefoglalták azokat a klinikai állapotokat, betegségeket, amelyek kialakulása összefüggésben lehet a D-vitamin-hiánnyal. Magyarországon a D-vitamin-hiány – főleg a tél vé- gére – rendkívül gyakori. A javasolt normáltartomány alsó határa 75 nmol/l, annak ellenére, hogy a hiány klinikai jelentősége főleg 50 nmol/l alatti értékeknél nyilvánvaló, ám mivel a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonsá- gos, mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot. A D-vitamin-pót- lás célja a hiány megszüntetése. A javasolt normáltartomány 75–125 nmol/l, az ezt meghaladó tartományban a D- vitamin adásának nincs további egyértelmű előnye. A normáltartomány fenntartásához felnőttekben napi 2000 NE bevitele javasolt az UV-B sugárzástól mentes időszakban. Gyermekeknek is javasolt a D-vitamin pótlása azokban az időszakokban és állapotokban, mint a felnőtteknek, de az adag korfüggő módon változik. D-vitamin-pótlásra D3-vitamin adása javasolt. Felnőttekben a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is egyformán hatásos és biztonságos. Súlyos hiányban javasolt telítő adagot alkalmazni, majd ezt követően fenntartó adagolással kell folytatni a pótlást. A D-vitamin-hiány jól ismert csontrendszeri, immunológiai és onkológiai hatásai mellett egyre több adat támasztja alá előnytelen nőgyógyászati és szülészeti hatásait is. A legerősebb érv a D-vitamin-hiány megszüntetése és a szükséges pótlás alkalmazása mellett a halálozási kockázat D-vitamin-hiányban észlelt növekedése. A konszenzus elkészítésének folyamata megfelelt a Delfi-irányelveknek