Review of the Late Pleistocene Soricidae (Mammalia) fauna of the Vaskapu Cave (North Hungary)

The summary of the Late Pleistocene Soricidae remains of the North Hungarian Vaskapu Cave II and VII localities is given in the present paper. Five species (Sorex alpinus SHINZ, 1837, Sorex minutus LINNAEUS, 1766, Sorex araneus LINNAEUS 1758, Crocidura russula HERMANN, 1780 and Crocidura suaveolens PALLAS, 1811) were identified in the fauna. The species composition of the shrew assemblage indicates cold climate with diversified ecotypes in the mountain surroundings, with forests and open grasslands as well. Also the new location (in the Stratigraphical Collection of the Department of Paleontology and Geology at the Hungarian Natural History Museum) with definitive inventory numbers of the formerly published Vaskapu fossils is present here

Palaeoecology of the Early Pleistocene Somssich Hill 2 locality (Hungary) based on Crocidura and Sorex (Mammalia, Soricidae) occurrences

Two Crocidura and three Sorex species are reported from the Early Pleistocene Somssich Hill 2 locality (Villány Hills, Southern Hungary): C. kornfeldi KORMOS, 1934; C. obtusa KRETZOI, 1938; S. minutus LINNAEUS, 1766; S. runtonensis HINTON, 1911 and S. margaritodon KRETZOI, 1941. We compared the number of the Crocidura and Sorex occurrences in the 50 layers of the site and drew a sketch of the surrounding ecotypes. Layers 50–47 represent warmer climate with deciduous forests. From layer 46 cold climate and open grassland (steppe) appeared in the surroundings of the locality. In layers 33–4 mixed vegetation with forests and open grassland areas occurred varying in composition. Within this period layers 20–4 are characterized by the stronger dominance of the open vegetation. In layers 3–1 there are not enough remains to make a certain conclusion concerning the vegetation

Aktuopaleontológiai vizsgálatok a kelet-ausztriai Rax-hegységben - Actuopalaeontological studies in the Rax Alps (Austria)

Az elmúlt másfél évtized kutatásai a Bükk hegység területén egy 12 000 éves, a jelenlegi magashegységi életközösségeknek megfeleltethető, fosszilis ökoszisztémát tártak fel. A jelen cikk egy olyan, folyamatban levő kutatást mutat be, amely hasonló ökológiai körülmények közt jelenleg is zajló üledékképződést vizsgál (Kelet-Ausztria, Rax-hegység, Preiner Wand, Haidsteig lelőhely). A fosszilis és a recens minták összevetésével azt kívánjuk alátámasztani, hogy a bükki lelőhelyek mintái valóban a rax-hegységihez hasonló társulást reprezentálnak. A 12 000 years old fossil ecosystem was determined in the Bükk Mountains (North Hungary) by the studies in the last 15 years, which was very similar to the recent communities of the European high mountains. A projekt is presented in this paper, which studies recent sedimentations of similar samples to the fossil ones in the high mountain ecosystems (Eastern Austria, Rax Alps, Preiner Rocky Wall, Haidsteig locality). Comparison of the fossil and recent samples would support the hypotheses, that the Bükk localities actually represent an Alpine ecosystem

Pleisztocén paleoökológiai változások kutatása a Crocidura-Sorex (Mammalia, Soricidae) fogarány meghatározás alapján

Iskolánk a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány fenntartásában működő 6 osztályos gimnázium. Nevelési elveink között kiemelt helyen szerepel a rendalapító Assisi Szent Ferenc („az ökológia védőszentje”) szellemében az egész teremtett világ testvérként való szeretetének és tiszteletének átadása. Ezért nagy figyelmet fordítunk a természettudományos oktatásra, aminek eredményeként tanítványaink jelentős része természettudományos vagy ehhez kapcsolódó hivatást választ magának. Szakkörök, versenyek, pályázatok és diákkutatások keretében elsősorban az önálló gondolkodásra szeretnénk sarkallni diákjainkat. Tudományos nevelési törekvéseinket nagyban segíti, hogy tanáraink között mindig jelentős számban szerepeltek doktori fokozattal rendelkező, aktív kutatómunkát folytató szakemberek. A diákkutatásokat elsősorban a Pintér Ernő Tudományos Diákkör fogja össze, amely iskolánk hajdani, nemzetközi hírű biológus tanáráról kapta a nevét. A diákkör vezető tanára (egyben a jelen projekt mentora) Dr. Hír Jánosnak, a Pásztói Múzeum igazgatójának irányítása alatt 1993-ban vitt először iskolánkból diákcsoportot a bükki barlangok fosszilis faunájának terepi vizsgálatához. Kutatásaink jelentős faunisztikai és paleoökológiai eredményeket hoztak. A vizsgálatok újabb anyag gyűjtésével és újabb tanulók bevonásával, de már iskolánk tudományos diákkörének szervezésében - a jelen mentortanár vezetésével - azóta is folynak. A diákkör idősebb tagjai általában 12.-es korukban átadják a munkát a fiatalabbaknak, bevezetik őket az anyagvizsgálat módszertanába. A jelen projekt tagjai is a tavaly érettségizett tanulóktól vették át a kutatást. Az éghajlat- és ökoszisztéma-változásokkal kapcsolatos eredményeik bemutatásával az elmúlt két évtizedben a diákok több ízben is előkelő helyezéseket értek el pályázatos tanulmányi versenyeken. Munkánk során folyamatosan együttműködtünk az Eötvös Loránd Tudományegyetem Őslénytani Tanszékével és a Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárával. A 2009-2010. tanévben „Ökoszisztéma változások kutatása a fosszilis bükki és recens alpi faunák összevetésével” című projektünk elnyerte az Útravaló Ösztöndíjprogram, Út a Tudományhoz Alprogram támogatását. A támogatásra való hivatkozással készült jelentős tudományos publikációk készültek (MÉSZÁROS 2010, MÉSZÁROS 2011). A 2014-15. tanévben, az Útravaló Ösztöndíjprogram Út a Tudományhoz Alprogramjában elnyert P-UT-2014/2015-0001 számú pályázatunk a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatócsoportjának OTKA K104506 számú, 2013-2016. évi projektjéhez kapcsolódik, amelynek címe: „Magyarország legjelentősebb középső-pleisztocén szárazföldi lelőhelyének (Somssich-hegy 2, Villány) taxonómiai, tafonómiai, paleoökológiai és rétegtani vizsgálata”. A Somssich-hegy 2-es lelőhely (Villányi-hg.) gazdag pleisztocén kisgerinces ősmaradvány-anyagot szolgáltatott, amely a rétegszerű gyűjtésnek köszönhetően lehetőséget biztosít arra, hogy a mintegy 900 ezer - 1 millió éves paleoökológiai változásokat feltérképezzük. Az OTKA projekt munkáját az ősmaradvány-anyag válogatásával és előzetes meghatározásával (békák, gyíkok, kígyók, pockok, egerek, pelék, denevérek, rovarevők) segítettük. Ezután a rovarevő anyagból kiválogattuk a cickányfélék (Soricidae) maradványait, amelyek közül meghatároztuk és további feldolgozásra átadtuk az OTKA kutatóknak a nagyméretű Beremendia fissidens faj leleteit. Ezek a maradványok – amellett, hogy ökológiai szempontból a víz-közeli ökoszisztéma jelenlétére utaltak – jelentős taxonómiai újdonságokat is hoztak. Az eredményeket diákkörünk munkájára való hivatkozással mutatták be publikációikban a szakemberek (MÉSZÁROS 2014, BOTKA & MÉSZÁROS 2015). Ezután önálló munkaként a cickányfélék két nemzetségének (összesen 5 faj) előfordulását tanulmányoztuk az egyes rétegekben. A Crocidurák a nyílt, füves vegetáció és a száraz, meleg éghajlat indikátorai, míg a Sorexek a hűvös, nedves erdőket kedvelik. Az egymást követő rétegekben a két csoport arányának megváltozásából a hajdani klíma és ökoszisztéma változásaira következtettünk. Az 50 rétegből eddig a két nemzetségnek összesen 5883 fogát különítettük el, amelyből 5285 a Sorexekhez, 598 a Crocidurákhoz tartozott. A csoportok egymáshoz viszonyított arányát rétegenként ábrázolva és az eredményeket más kutatók adataival összevetve arra következtetünk, hogy a rétegsor alján, az 50-47. réteg képződése idején szárazabb, melegebb klímán lombos erdő, ezután a 35. rétegig hűvös-nedves éghajlaton fenyőerdő, kisebb tisztás területekkel uralkodott a lelőhely környezetében. A 36. rétegtől a területen a hűvös-nedves és a meleg, száraz éghajlati periódusok hatására a nyílt füves puszta és a zárt erdei vegetáció aránya folyamatosan változott. A 18. rétegig inkább zártabb, erdősebb sztyepp uralkodott, míg később inkább a nyíltabb vegetáció dominált. Eredményeink várhatóan hozzájárulnak a múltbeli klíma- és ökoszisztéma-változások pontosabb felderítéséhez. A projekt során nyert adatok nemzetközi adatbázisokba kerülnek, ahol a további feldolgozás során globális jelentőségű modellek részei lesznek. Ez nemcsak arra szolgáltat alapot, hogy a ma zajló klímaváltozások antropogén hatásait jobban megismerjük, hanem abban is segít, hogy a klímaváltozások hatására fellépő átalakulásokat az élővilágban pontosabban előrejelezzük, és a nemkívánatos eseményeket kedvező irányba tudjuk befolyásolni. Diákjaink számára – amellett, hogy a kutatás izgalma az anyagválogatástól az eredmények kinyeréséig lelkesíti őket – nagy örömet jelent, hogy tevőlegesen részt vehetnek a természet megóvásához szükséges tudományos eredmények létrehozásában. A jelen pályázat eredményeivel tanulóink már részt vettek a 24. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen és a Tudományos Diákkörök 15. Országos Konferenciáján. Diákkörünknek az Út a Tudományhoz projektekben végzett munkájára való hivatkozással megjelent publikációk: MÉSZÁROS L. (2010): Ökoszisztéma változások kutatása a fosszilis bükki és recens alpi faunák összevetésével. Az Általános Földtani Szemle Könyvtára, 3: pp. 61-62. MÉSZÁROS L. (2011): Aktuopaleontológiai vizsgálatok a kelet-ausztriai Rax-hegységben. In: Kázmér M. (szerk.): Környezettörténet 2.: Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Hantken Kiadó, Budapest, 2011., pp. 253-263. MÉSZÁROS L. (2014): Óriási törpék: Szörnyetegcickányok a Kárpát-medencében. Élet és Tudomány, 69: (3) pp. 82-84. BOTKA D. & MÉSZÁROS L. (2015): A Somssich-hegy 2-es lelőhely (Villányi-hegység) alsó-pleisztocén Beremendia fissidens (Mammalia, Soricidae) maradványainak taxonómiai és paleoökológiai vizsgálata. Földtani Közlöny, 145(1), in press

Néhány tafonómiai megfigyelés magyarországi felső-miocén Soricidae (Mammalia) maradványokon

15 shrew species with more than 8000 specimens were identified from 10 Hungarian Upper Miocene (Vallesian and Turolian = Pannonian and Pontian, cca. 11-5.5myr) localities (Alsótelekes, Rudabánya, Sümeg, Csákvár, Tardosbanya. Széchenyi Hill, Egyházasdengeleg, Polgárdi 2., 4., 5.) However, except for the recent excavations of the Rudabánya hominoid localities, there were no taphonomical studies during the collecting work we can find some taphonomic features on the remains in themself. The Rudabánya and Alsótelekes Soricids deposited by water into a lake or a swamp, but the intense breakage pattern of the Alsótelekes sample could have been caused by long fluviatile transport before the lacustrine accumulation, while the Rudabánya shrews could have died by, or in the swamp. The animalian transport played important part in the accumulation of the Sümeg, Csákvár and Széchenyi Hill material, but some of the Csákvár remains were transported also by water. The exceptionally rich and well preserved Polgárdi bones and teeth were deposited by a pit-fall accumulation. The taphonomy of the Tardosbánya soricids is somewhat more complex, there could have been a pit-fall accumulation, transport by predators as well as a water-transport here

A possible taphonomical evidence for the palaeoecological role of the giant shrews (Mammalia, Soricidae) in the Carpathian Basin

The study on some toothmarks on the medial surface of the right ulna of a middle sized carnivore mammal are present in this paper. It is shown here as a possible taphonomical evidence of carrion-eating diet of the Late Miocene Crusafontina endemica GIBERT, 1974 shrew (Mammalia, Soricidae) from Sümeg locality (Western Hungary). Also other palaeoecological relations (nutrition and ecotype preference) of the giant shrews (the members of Anourosoricini and Beremendiini tribes of family Soricidae) from the Late Miocene to Middle Pleistocene age of the Carpathian Basin are overviewed in the present article