Application of the LoCoH method in the analysis of roe deer habitat use

The purposes of this study were (1) to demonstrate a novel and effective method of home range estimation, and (2) to determine the annual home range sizes of roe deer - captured and radio-tagged in a floodplain forest – with the fix-k LoCoH method. We used one year localization data of six roe deer equipped with GPS-GSM collars in January 2007. The home ranges were estimated with the fixed-k LoCoH (with 50% and 95% isopleths). To calculate the k value we used the “minimum spurious hole covering” (MSHC) rule. The obtained k values varied between 16 and 21. The size of the LoCoH home ranges varied between 230-540 hectares. The size of the 95% isopleths varied from 38 to 82 hectares, while the core areas (50% isopleths) were between only 5.02 and 8.23 hectares. To illustrate home ranges we also utilized the land cover map of the study area. Based on these results we propose this method to achieve better estimates of roe deer home ranges living in our study area

Habitat use of roe deer in a floodplain forest and the neighbouring agricultural area

The purposes of this study were 1) to determine the annual and seasonal home range sizes of roe deer captured and radio-tagged in a floodplain forest, and 2) to evaluate the habitat-use in light of the differences in vegetation between the floodplain forest and the neighbouring agricultural lands. We used one year localization data of six roe deer equipped with GPS-GSM collars in January 2007. Their home ranges were estimated with minimum convex polygon and kernel home range (with 60% and 90% probability contours) methods. To evaluate the habitat-use we also utilized the land cover map of the study area. The size of the MCP home ranges varied between 500-1000 hectares. The size of the KHRs (90% probability contours) varied between 30-120 hectares, while the core areas (60% probability contours) were between only 5-35 hectares. The core area of each roe deer contained at least 10% forested habitat; while the agricultural habitat type played a significant role only in four of the cases (the proportion of agricultural land was higher than 50% only in three of them). Significant differences were found between home range sizes and also between the proportions of the used habitat types. The results of yearly vegetation-preference calculations showed that each studied roe deer avoided the agricultural lands. Based on these results we suppose that different spaceuse strategies can exist among roe deer living in our study area

A kőrösladányi vadaskert vaddisznó állományának hatása a védett növényekre.

A vaddisznó negatív hatását különböző veszélyeztetett növény- és állatfajok populációira számos vizsgálat igazolta, ugyanakkor egyes kutatások jelzik lehetséges pozitív ökológiai szerepét is. A DALERD Zrt kőrösladányi vaddisznóskertjében 2007-2010. között vizsgáltuk két védett növényfaj állományának alakulását. Random módon elhelyezett 35 db nyílt és 10 db elkerített 10 m2-es kvadrátban becsültük a tőszámokat és a bolygatást a vadászkertben, a nevelőkertben és a kerten kívül. A vaddisznó populációsűrűsége a nevelőkertben a legmagasabb, míg a kerten kívül szinte nincsen vaddisznó. A két faj, a sziki kocsord (Peucedanum officinale) és a pettyegetett őszirózsa (Aster sedifolius) esetében nem találtunk jelentős károsítást a vizsgálati időszak alatt. Néhány helyen megtúrták az állatok a talajt a növények körül, de a legtöbb kvadrátban inkább tőszámnövekedést lehetett kimutatni mindkét növényfaj esetében. A elkerített és a nyílt kvadrátok tőszáma között sem találtunk szignifikáns eltérést a négy év során. Ezek alapján látszik, hogy érdemes a hatás valós mértékét felmérni minden esetben, hogy megtaláljuk a legjobb technológiát és a megfelelő populáció sűrűséget, amellyel a legkisebb mértékre csökkenthetjük a károkozást és a konfliktusokat

Országos, nagyfelbontású ökoszisztéma- alaptérkép: módszertan, validáció és felhasználási lehetőségek

Ma Magyarországon még a természetvédelmi oltalom alatt álló területeknek is csak egy részéről állnak rendelkezésre terepi felvételezéssel készült részletes élőhelytérképek. A cikkben röviden bemutatott ökoszisztéma-térkép, ha ezeket nem is helyettesítheti, de az eddig rendelkezésre álló országos léptékű adatbázisokhoz (pl. a széles körben használt Corine Land Cover-höz) képest részletesebb térbeli és tematikus felbontással rendelkezik, így mind a kutatás, mind a tervezés számára többletinformációt szolgáltathat azokról a területekről, ahol terepi felmérések nem állnak rendelkezésre. A térkép 2015–16-os, illetve kisebb részben 2017-es adatok felhasználásával készült. Főként létező, rendszeresen frissülő adatbázisokra épül, távérzékelt adatok feldolgozásával kiegészítve. A feldolgozási módszertan számos olyan újszerű elemet tartalmaz, amely kifejezetten alkalmas nagytömegű, különböző forrásból származó és különböző jellegzetességekkel bíró adatbázisok együttes kezelésére. A térkép rövid bemutatása mellett a cikk kitér a validálás lehetőségeire és kezdeti eredményeire is

Compiling a high-resolution country-level ecosystem map to support environmental policy: methodological challenges and solutions from Hungary

High-resolution ecosystem maps increase the efficiency of policy implementation. However, due to challenges related to both data and methods, such maps of appropriate scale and quality are still rarely available for nationwide analyses. We present solutions to some typical challenges of national-scale ecosystem mapping through the new Ecosystem Map of Hungary. It is a comprehensive, spatially and thematically detailed map with a hierarchical typology. The mapping methodology combined several novel elements from the integration of various large-scale databases in a (theoretical) data cube to the use of image-based predictive mapping (with a Random Forest classifier, using Sentinel-1 and -2 and environmental data). A participatory method involving local experts was used for validation, addressing the lack of suitable reference data as well as improving map-maker and map-user interaction. Besides the original objective of supporting conservation-related decision-making, further uses emerged from a variety of fields including spatial planning, education and recreation