50 felettiek fizikai aktivitásának mintázatát befolyásoló szocio-kulturális és demográfiai tényezők

Tanulmányunk célja, hogy bemutassa milyen típusú és mértékű fizikai aktivitással jellemezhetők a nyíregyházi 50 és 79 év közöttiek, milyen mintázatokat azonosíthatunk, illetve mely szocio-kulturális és demográfiai tényezők befolyásolják a fizikai aktivitások preferenciáit. Köztudott, és számos kutatási eredmény igazolta, hogy a rendszeres fizikai aktivitás elengedhetetlen számos betegség megelőzéséhez (szív- és érrendszeri betegségek, II-es típusú diabétesz, csontritkulás, elhízás stb.), s az egyének mentális és szociális jóllétéhez (Apor, 2011; Apor-Rádi, 2010; Fox és mtsi, 2007). Ezért tartottuk fontosnak 2016-ban végzett kutatásunk során megvizsgálni nyíregyházi 50+ korúak fizikai aktivitásának preferenciáit (N=94; férfi=36 fő, nő=58 fő; életkorátlag=61,5±7,7év), melyhez a Fizikai Aktivitás Skála Időseknek (PASE, Washburn és mtsi, 1993) mérőeszközt alkalmaztuk. Elemzéseink során négy preferenciát különítettünk el: ház körüli munkák, házimunka, sportos tevékenységek, illetve rekreáció és munka. Az életkor előrehaladtával növekszik az ülő tevékenységekkel töltött idő mennyisége. A nők aktívabbak, mint a férfiak, különösen a házi- és ház körüli munkákat, illetve a rekreáció és munka preferenciát tekintve. A ház körüli munkákkal a közepes jövedelemmel bírók és az egyedül élők foglalkoznak a legtöbbet, s a leggazdagabbak pedig a legkevesebbet, a sportos tevékenységek pedig a szubjektíve legjobb anyagi helyzetben lévőkre, illetve a városban nevelkedőkre jellemző a leginkább. A sportolás tekintetében fontos tényező az egészségi állapot: azok sportolnak többet, akiknek nincs súlyos betegsége, illetve jobbnak értékelik az egészségi állapotukat, de ez az összefüggés fordítottan is érvényes. Kulcsszavak: fizikai aktivitás, 50 felettiek, szocio-kulturális háttér, egészségi állapot

(Oktatáskutatók könyvtára ;

Könyvemben arra vállalkoztam, hogy feltérképezzem a partiumi hallgatók sportolási szokásait, s meghatározzam milyen társadalmi, társas-környezeti és intézményi tényezők befolyásolják ezeket, illetve hogy milyen hatással vannak a sportolási szokások mint védő- és támogató faktor a hallgatók egészség-magatartására, valamint rezilienciájára, egészségük önértékelésére, szubjektív jóllétére mint a hallgatói jóllét indikátoraira és tanulmányi eredményességükre. Az elemzésekhez a HERD kutatás magyar-román határ menti régióban végzett kérdőíves felméréséből származó adatbázist használtam fel (N=2619). A sportolási szokások mentén négy hallgatói csoport különült el: 1. az élménykereső versenysportolók, 2. a rendszeres, rekreációs szabadidő-sportolók, 3. az alkalmi, társak kedvéért sportolók és 4. a nem sportolók. A férfiak és a romániaiak versenyszerűen vagy alkalomszerűen, a nők szabadidejükben sportolnak vagy nem sportolnak, a magyarországiak pedig szabadidejükben. Bourdieu tőke- és habituselméletéhez kapcsolódóan egyik klasszikus, osztályspecifikus társadalmi háttérváltozónak (a kulturális és gazdasági tőkének, illetve a család támogatásának mint tőkének, a lakóhelynek) sincs szerepe a hallgatók sportolási szokásaiban. Ezen kívül a versenysportolást valószínűsíti még a sportoló szülők, testvérek, legjobb barát és középiskolai tanár(ok), mint követendő példák. A rendszeres, rekreációs szabadidő-sportolók közé nagyobb eséllyel kerül be egy vallásos, közösségorientált vagy sportos-elitista, civil kezdeményező miliővel, sportoló partnerrel és legjobb baráttal jellemezhető hallgató, míg az alkalmi sportoláshoz az egyetemi oktatók sporttevékenysége járul hozzá. A káros egészség-magatartási formák kerülését mint a nem tanulmányi eredményesség dimenzióit vizsgálva azt tapasztathattuk, hogy a versenysportolók a legkevésbé eredményesek: nagyobb arányban találhatunk köztük rendszeresen alkoholt fogyasztókat és a drogot már kipróbálókat, így ezek tekintetében rizikófaktornak számít a versenysportolás. Azonban kevésbé jellemző rájuk a depressziós tünetek előfordulása, tehát csak ezzel szemben funkcionál védőfaktorként. Azt láthatjuk, hogy a rendszeres testmozgás támogató faktorként hozzájárul az egészség mindhárom dimenziójához: a fizikai egészség önértékeléséhez, a mentális jólléthez és a társas kapcsolatokhoz, elégedettséggel és boldogsággal tölti el a hallgatókat, így összességében is rendszeresen sportoló diákok magasabb hallgatói jólléttel jellemezhetők. A tanulmányi karrierre vonatkozó elemzési eredmények azt mutatják, hogy két felsőoktatási eredményességi komponens kivételével a verseny- és szabadidő-sportolók érték el a legmagasabb pontszámokat. A komplex eredményességi mutatóra gyakorolt társadalmi tényezők közül a lelki rugalmasságnak van a legnagyobb hatása, ez után a szabadidő-sportolás befolyásoló ereje a legmagasabb, s szintén pozitív hatása van a versenysportolásnak a hagyományos társadalmi háttérváltozók hatásának kontrollálása mellett. Azonban meglepő eredmény, hogy a szubjektív jóllétnek negatív hatása van a tanulmányi eredményességre. A sportolás támogató funkciója abban is tetten érhető, hogy a sportoló hallgatók elkötelezettebbek a tanulmányok és a munka iránt is, értelmesebbnek tartják tanulmányaikat

The effect of campus environment on students’ health behaviour in four Central European countries

The results of the European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs (Espad Group, 2016) indicate that substance use among Hungarian students enrolled in the public education ranks on the top in Europe as the incidence of smoking and binge drinking is increasing. At the same time, international research states that the youth in the CentralEuropean countries surrounding Hungary (Slovakia, Romania, Serbia, Ukraine) show better results in more aspects (Hibell et al, 2012). The results of Kopp (2012) justify these findings among Hungarian adults as well. However, we do not have explicit comparable data among university students. In the present study, we try to cover up the blank spaces of the previous studies. Firstly, we focus on the -students enrolled in higher education. Secondly, we measure the special character of minority students, as in the neighbour countries of Hungary there are Hungarian minority students, as well. In our investigation, we point out that students learning in the same higher educational campuses create a health behaviour interpretive community and their effects often overwrite the individual protective and risk factors