From Easter to St Catherine of Alexandria. The Metamorphosis of a Sequence

Manuscripts and printed editions of Hungarian provenance contain 288 sequences, out of which 237 have their own music. Particular dioceses and ecclesiastical institutions could decide freely which item they would sing on a given feast. The Ascension sequence Sursum sonet laudis melos, besides being present in the Futaki Gradual, is found only in three manuscripts of Zagreb provenance and in the missal of that diocese printed in 1511. The item is a shortened version in seven verses of a longer, eleven-verse original, written before 1305 by an unknown author and occurring very rarely in sources outside Hungary. In its present shortened form, it is only preserved in the liturgical books of the Hungarian use. The surviving sources show that this variant of the text is the result of a deliberate recrafting that occurred in Zagreb in the first part of the 14th century

A nemi szerepet konzerváló vezetői magatartás észlelt igazságossága a szervezeti kultúra és az észlelő szexista hozzáállásának a függvényében

A tanulmányban bemutatott vizsgálat célja, hogy feltárja a segítségnyújtás nemiszerep-elvárásokkal összhangban lévő vagy ellentétes megjelenésének, vagy elmaradásának, valamint az erre a megnyilvánulásra adott vezetői reakciónak az észlelt helyességét. A személy nemének, a segítségnyújtás megjelenésének és a helyzetre adott vezetői válasznak a manipulációján (jutalmazó/büntető, illetve semleges válasz) túl a helyzet kontextusaként szolgáló szervezeti kultúrának, illetve a szexista nézetek válaszadó általi támogatottságának a hatását is figyelembe vettük. Kérdőíves vizsgálatunkban 310 nő és ő5 férfi vett részt. A válaszadók egy rövid munkahelyi szituációt olvashattak, melyben manipuláltuk az előzőekben megnevezett tényezőket. Ezt követően a kitöltők megítélték a szereplő és a vezető viselkedésének észlelt helyességét, továbbá kitöltötték az ambivalens szexizmust mérő skálát. Eredményeink szerint a válaszadók a segítségnyújtást annak elmulasztásánál egyöntetűen helyesebbnek látták, megítéléseikre a kezelt független változók nem hatottak. A vezető semleges válasza esetén a versengő/maszkulin szervezeti kultúráról olvasók, valamint a magasabb szexizmussal jellemezhető válaszadók igazságosabbnak észlelték a férfi szereplő irányába mutatott semleges vezetői reakciót, míg a női szereplővel szembeni semlegességet kevésbé helyeselték, ezzel elfogadva a hagyományos nemi szerepek konzerválását. Ezzel szemben a vezető büntető/jutalmazó reakciója esetén a kevésbé szexista válaszadók, valamint a támogató/feminin szervezeti kultúráról olvasók, a nemi szerepeket megfordító vezetői viselkedést helyeselték, a női szereplő megjutalmazását, valamint a férfi szereplő megbüntetését

Feature-Based Target Detection and Classification in Passive ISAR Range-Crossrange Images

We present a method for passive ISAR image analysis for target detection, feature extraction and shape-based classification without a priori target shape information. Results show that classification is possible with limited target samples

Termelési hálózatok gyárainak összesített teljesítménymérése többváltozós döntési modellek alkalmazásával

A teljesítmény mérése kulcsfontosságú minden üzleti folyamat irányításában, így azokban a teljesítményfejlesztő programokban is, melyeket számos nemzetközi termelési hálózat vezetett be az elmúlt évtizedekben. A szerzők munkája kiegészíti azt a viszonylag csekély számú kvantitatív kutatást, melyek a teljesítménymutatók szerepét vizsgálták a teljesítményfejlesztő programok kontextusában. Vizsgálatuk célja négy többváltozós döntési modellen alapuló teljesítményösszegzési és rangsorolási módszer összehasonlító elemzése és ezek alapján olyan módszerre javaslattétel, mely hatékonyan tudja támogatni a teljesítményfejlesztő programokat. A kutatás egy olyan multinacionális vállalat esettanulmányán alapul, ami több éves tapasztalattal rendelkezik a teljesítményfejlesztő program megvalósításában. Az elemzés eredményei felhívják a figyelmet a Borda módszeren alapuló rangsor hiányosságaira, leírják a TOPSIS-módszer és a hasznossági függvények alkalmazásának lehetséges előnyeit, és bemutatják, hogy miként lehet a gyárak és a hálózat egészének teljesítmény javulását nyomon követni e módszerekkel