The health risks of consuming drinking water with elevated arsenic content of geochemical origin

High concentration of naturally-occurring arsenic in groundwater poses a significant risk to human health if this water is a drinking water resource. Chronic arsenic ingestion has been linked mainly to skin cancer, and a wide variety of non-cancer health impacts. Research conducted in Hungary shows that there is an excessive risk of arsenic-related diseases in populations consuming water that exceeds the 10 microgram/liter limit value. It is therefore important to understand the significance of reduction of arsenic concentration in drinking water and the size of the exposed population

Az arzén tartalmú ivóvíz fogyasztásának egészségkockázata

Az arzén a földkéregben gyakran megtalálható elem, talán az egyetlen olyan ivóvízben világszerte széles körben előforduló természetes eredetű anyag, amelynek mérgező hatása évezredek óta ismert. Gyakran úgy nevesítik, mint „a mérgek királya, a királyok mérge”. Rákkeltő hatásáról egyértelmű epidemiológiai bizonyítékokkal rendelkezünk. A WHO Nemzetközi Ivóvíz Szabványa 1958-ban az arzén legnagyobb megengedhető koncentrációját 0,2 mg/literben (200 µg/liter) jelölte meg, majd 1963-ban ezt 50 µg/literre csökkentette, amelyet átmeneti felső határértékként az 1971. évi “Szabványban” is fenntartottak. Ugyanez az 50 µg/liter határérték jelent meg a WHO Ivóvízminőségi Irányelv 1984-ben kiadott 1. kötetében is. Az Irányelv 1993. évi 2. kiadása jelölte meg először a humán rákkeltésre vonatkozó aggályok alapján ideiglenes határértékként a 10 µg/litert. Ezt a határértéket a 2003. évi 3. kiadás is fenntartja, azonban továbbra is ideiglenes határértékként. A határérték ideiglenes jellegét részben a kis koncentrációk tényleges kockázatával kapcsolatos jelentős bizonytalanság indokolja – beleértve a hatásmechanizmusra és a nagyobb koncentrációknál előforduló biológiai hatások kisebb koncentrációkra történő extrapolációjára vonatkozó bizonytalanságokat is –, másrészt viszont az ennél kisebb arzénkoncentrációk biztosításához szükséges vízkezelés gyakorlati nehézségei sem teszik egyelőre lehetővé ennél szigorúbb határérték ajánlását. Az Európai Unió az 1998-ban elfogadott 98/83/EK Irányelvben (az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről) átvette a WHO ajánlását, így az arzén 10 µg/literes határértéke 2003. december 25-ei hatállyal minden tagállamra kötelező. Magyarországon az arzén jelenlétéről ivóvizeinkben sokáig alig rendelkeztünk ismeretekkel, és az arzén nem is szerepelt az akkori ivóvíz-minőségi szabványban. A Duna-Tisza közén azonban előfordultak ivóvíz eredetű arzénnek tulajdonított bőrbetegségek, sőt halálos arzénmérgezések is, amiket elásott arzéntartalmú permetszereknek tulajdonítottak. A szennyezés forrásának keresésére végzett kutatások meglepő eredményei alapján 1981-ben a közüzemi vízművek körében országos felmérés kezdődött. Ekkor kiderült, hogy több mint 400.000 ember fogyaszt magas arzén tartalmú ivóvizet. 1983-ban kezdődött meg az első arzén-mentesítési program, amelynek eredményeképpen 1998-ra elérték, hogy a közüzemi vízellátásban részesülők szinte teljes mértékben az akkor hatályos 50 µg/literes határértéknek megfelelő arzéntartalmú ivóvizet kapjanak. Ugyanebben az évben jelent meg a fentebb említett Európai Irányelv, ami előrevetítette a további beavatkozások szükségességét. A határérték ötödére csökkenése az óriási erőfeszítések árán elért eredmények ellenére is a határérték feletti arzéntartalmú ivóvizet fogyasztó népesség jelentős növekedését eredményezte

Characteristics and challenges of the Hungarian startup ecosystem

In this paper, the authors’ aim to explore the Hungarian startup ecosystem on both the demand side and the supply side. To achieve this, they conducted a survey reaching both startups and investors. In the survey, the authors observed features of Hungarian startup entrepreneurs such as gender, age, education, previous entrepreneurial experience, and their motivation for establishing startup companies. Furthermore, the authors focused on financing, location, target markets, employment, and operational difficulties. They also examined the attitudes of the startupers and of the ecosystem’s other actors such as venture capital investors, incubator houses, accelerators, corporations and co-working spaces regarding various characteristics of the ecosystem. They deemed cooperation between the members of the ecosystem, international relations and the opportunity for startupers to start again after a failed startup to be the most important characteristics. They perceived the strongest characteristic of the Hungarian ecosystem to be social events (meetups and networking), while the most problematic: the opportunity to start again after failing a startup and the required level of entrepreneurial administration

Szintetikus receptor alapú kémiai szenzorok fejlesztése, tanulmányozása = Development and mechanistic study of chemical sensors based on synthetic receptors

Új szintetikus receptor molekulákat, elsősorban koronaétereket és kalixaréneket terveztünk és az előállított vegyületeket fizikai-kémiai módszerekkel jellemeztük kémiai szenzorok előállításához. A receptor molekulá-kat jelátvivő egységgel egy eszközben integrálva szenzorokat alakítottunk ki élettani, környezetvédelmi és élelmiszer minőségbiztosítás szempontjából fontos ionok meghatározására. Különböző eljárást dolgoztunk ki anyagtranszport kontrollált ionszelektív elektródok előállítására a szenzor paraméterek javítása céljából. Elsőként publikáltuk az ionofor-arany nanorészecske konjugátumok alkalmazását, mint új lehetőséget ionoforok ionszelektív membránban való rögzítésére. Az originális ötlet alapján ezüst szenzort fejlesztettünk ki, mely nanomólos kimutatási határral jelzi az ezüstionokat és megmutattuk az ilyen típusú érzékelők nyomanalitikai alkalmazhatóságát. Új elektród konstrukciót és eljárást javasoltunk robusztus, szilárd belső elvezetésű ionszelektív elektródok előállítására, mely pásztátó elektrokémiai mikroszkóphoz adaptálva ion-koncentrációk térben és időben való analízisét teszi lehetővé. Fluoreszcens iminodiacatamid tipusú receptor felhasználásával a cinkionok nanomólos tartományban való mérésére optikai cink ionszelektív szenzort, élelmiszerek nehézfém szennyezőinek szimultán meghatározására kémiailag módosított voltammetriás szenzort, míg mikroorganizmus és növényvédőszer szennyezők gyors meghatározására bioszenzorokat fejlesztettünk ki. | Novel synthetic receptors, primarily crown ethers and calixarenes have been synthesized and characterized for chemical sensors. By coupling the original sensormolecules to different signal transduction units new chemical sensors were fabricated for the selective determination of ions important in physiology, environmental protection and food quality control. Different approaches have been elaborated for the fabrication of mass transport controlled ion-selective sensors with improved analytical parameters. For the first time we have reported on the application of ionophore-gold nanoparticle conjugates as a new concept in confining ionophores to ion-selective membranes using inert nanoparticle carriers. Based on this new concept silver selective sensors were fabricated and the applicability of this type of sensors for trace analysis has been demonstrated. Potentiometric miroelectrodes of robust construction, adaptable to Scanning Electrochemical Microscope have been suggested for analysis in biological fluids. For the detection of zinc in the nanomolar concentration range optical zinc ion-selective sensor, while for the simultaneous detection of heavy metals at trace level in foods receptor modified voltammetric sensors, and for the analysis of microorganism and pesticides biosensors were developed

Nitrogén-, kén- és foszforatomot tartalmazó koronaéterek szintézise, molekuláris felismerése és alkalmazása = Synthesis, molecular recognition and application of crown ethers containing nitrogen, sulfur and phosphorus atoms

A kereskedelemből könnyen beszerezhető és viszonylag olcsó alapanyagokból kiindulva piridino-, ill. akridino-18-korona-6 éter alapú királis állófázisokat állítottunk elő, és ezeken jó hatásfokkal rezolváltunk racém protonált primer aminokat, aminosavakat és azok származékait HPLC-vel. Akridin egységet tartalmazó enantiomertiszta koronaétereket szintetizáltunk, és potenciametriás mérések alapján kimutattuk, hogy ezek közül az egyik figyelemre méltó enantioszelektivitást mutat a protonált 1-feniletil-amin enantiomerjeival szemben, míg egy másik kiemelkedő szelektivitással komplexálja az ezüst iont. Optikailag aktív monoaza-18-korona-6 étereket állítottunk elő, ezeket különböző fluorofor (BODIPY, akridinon, N-metilakridinon) jelzőegységgel láttuk el, és fotofizikai módszerekkel behatóan tanulmányoztuk ezek komplexképzését királis vegyületek enantiomerjeivel, ill. különböző fémionokkal szemben. Néhány esetben figyelemre méltó szelektivitást mutattunk ki. Akridinon fluoreszcens jelzőegységet tartalmazó bisz(azakoronaéter) típusú makrociklusokat szintetizáltunk, és a két aza-18-korona-6 éter receptor egységet tartalmazóról kimutattuk, hogy az mind 1:1, mind 1:2 ligandum-fémion arányú komplexek kialakítására képes. Könnyen deprotonálható dialkilhidrogén-foszfát, ill. diarilfoszfinsav egységet tartalmazó enantiomertiszta koronaétereket állítottunk elő, és részletesen tanulmányoztuk utóbbi enantioszelektív komplexképzését protonált primer aralkil-aminokkal. | We prepared chiral stationary phases based on pyridino- and acridino-18-crown-6 ethers starting from commercially available and relatively cheap materials, and using them we resolved racemic protonated primary amines, amino acids and their derivatives efficiently by HPLC. We synthetized enantiopure crown ethers containing an acridine unit, and showed by potentiometric measurements that one of them had a reasonable selectivity for the enatiomers of protonated 1-phenylethylamine, and another one complexed silver ion with very high selectivity. We prepared optically active monoaza-18-crown-6 ethers, attached different fluorofor signalling units (BODIPY, acridinon, N-methylacridinon) to them, and using photophysical methods we thoroughly studied their complexation with the enantiomers of different chiral compounds, and several metal ions, respectively. In a few cases these ligands demonstrated remarkable selectivity. We synthetized bis(azacrown ether)s containing an acridinone signalling unit, and we showed that the one having two aza-18-crown-6 ether receptor units is able to form complexes with both 1:1 and 1:2 ligand to metal ion ratios. We prepared enantiopure proton-ionizable crown ethers containing an dialkylhidrogenphosphate or a diarylphosphinic acid unit, and we thoroughly studied the enantioselective complex formation of the latter with protonated primary aralkyl amines

Legionella prevalence and risk of legionellosis in Hungarian hospitals

Nosocomial legionellosis is a growing concern worldwide. In Hungary, about 20% of the reported cases are health-care associated, but in the absence of legal regulation, environmental monitoring of Legionella is not routinely performed in hospitals. In the present study, 23 hospitals were investigated. The hot water distribution system was colonized by Legionella in over 90%; counts generally exceeded the public health limit value. Hot water temperature was critically low in all systems (<45 °C), and large differences (3–38 °C temperature drop) were observed within buildings, indicating insufficient circulation. Most facilities were older than 30 years (77%); however, new systems (n = 3) were also shown to be rapidly colonized at low hot water temperature. Vulnerable source of drinking water, complex distribution system, and large volume hot water storage increased the risk of Legionella prevalence (OR = 28.0, 27.3, 27.7, respectively). Risk management interventions (including thermal or chemical disinfection) were only efficient if the system operation was optimized. Though the risk factors were similar, in those hospitals where nosocomial legionellosis was reported, Legionella counts and the proportion of L. pneumophila sg 1 isolates were significantly higher. The results of environmental prevalence of legionellae in hospitals suggest that the incidence of nosocomial legionellosis is likely to be underreported. The observed colonization rates call for the introduction of a mandatory environmental monitoring scheme