36 research outputs found
A dohányzás és környezeti dohányfüstártalom kapcsolata a koraszülésekkel
Magyarországon igen magas a koraszĂĽlĂ©sek aránya, amely a teljes Ă©lveszĂĽletĂ©si szám 8,9%-a volt 2010-ben. Az idĹ‘ elĹ‘tti szĂĽletĂ©s (<37. hĂ©t) jelentĹ‘sĂ©gĂ©t az adja, hogy a csecsemĹ‘kori mortalitás Ă©s morbiditás 85%-a ennek következtĂ©ben jön lĂ©tre, hosszĂş távon pedig számos krĂłnikus megbetegedĂ©s okozĂłja. Az idĹ‘ elĹ‘tti szĂĽlĂ©shez gyakran jĂłl azonosĂthatĂł anyai Ă©s magzati kĂłrkĂ©pek vezetnek, de az esetek jelentĹ‘s rĂ©szĂ©ben a szĂĽlĂ©s váratlanul Ă©s minden elĹ‘zetes tĂĽnet nĂ©lkĂĽl következik be. Ilyen esetekben a család szocioökonĂłmiai háttere Ă©s az azzal összefĂĽggĂ©sbe hozhatĂł negatĂvan hatĂł Ă©letmĂłdbeli tĂ©nyezĹ‘k tehetĹ‘k felelĹ‘ssĂ©. Ezek között a leggyakoribb egĂ©szsĂ©gkárosĂtĂł magatartásforma a dohányzás. VárandĂłsság alatti aránya országosan 14,4% az elmĂşlt 13 Ă©v átlagát tekintve, de nĂ©hány megyĂ©nkben a 25%-ot is elĂ©ri. Ezekben a megyĂ©kben a koraszĂĽlĂ©seknek is lĂ©nyegesen magasabb a prevalenciája. A jelen összefoglalĂł munka arra hĂvja fel a figyelmet, hogy a hátrányos szociális helyzetbĹ‘l eredĹ‘ tĂ©nyezĹ‘k egyĂĽttesen tehetĹ‘k felelĹ‘ssĂ© a magasabb koraszĂĽlĂ©si arányszám kialakulásáért.
The rate of preterm births is very high in Hungary; it was 8.9 % of the total livebirths in 2010. Preterm birth (<37 weeks) has a considerable health impact, because it is responsible for 85% of infant mortality and morbidity as well as for numerous chronic diseases in the long-term. Many maternal and fetal diseases can be identified in the background, but in a number of cases, preterm labor begins unexpectedly, without any prodrome. Presumably, the socioeconomic background and the presence of harmful lifestyle factors are related to preterm birth in these cases. Tobacco smoking is the most frequent harmful health behavior. At national level, the rate of smoking during pregnancy was 14.4% in the last 13 years, but in some counties, this proportion mounted to 25%. In these counties, the prevalence of preterm births also exceeds the national average. This summary highlights the factors related to disadvantaged socio-economic status that can be responsible for the higher number of preterm birth cases
Roma újszülöttek testtömegének vizsgálata
BevezetĂ©s: Roma ĂşjszĂĽlöttek testtömegĂ©vel kapcsolatban nagy elemszámĂş magyarországi mintára alapozott tanulmány utoljára 1991-ben jelent meg, Ă©s 377 gramm kĂĽlönbsĂ©get jelzett a romák hátrányára. Az összetett problĂ©ma mĂ©lyebb hátterĂ©nek megvilágĂtása mindenkĂ©ppen indokolta egy többváltozĂłs lineáris regressziĂłs analĂzis elvĂ©gzĂ©sĂ©t. CĂ©lkitűzĂ©s. Az anyákra Ă©s az ĂşjszĂĽlöttekre vonatkozĂł adatok epidemiolĂłgiai mĂłdszerekkel törtĂ©nĹ‘ összehasonlĂtása a roma Ă©s nem roma nĂ©pessĂ©gnĂ©l, a biomedicinális Ă©s a szociális jellemzĹ‘k mentĂ©n. Az ĂşjszĂĽlöttek testtömegĂ©nek kiemelt vizsgálata a kĂĽlönbsĂ©gek tisztázása Ă©rdekĂ©ben. MĂłdszer: A szerzĹ‘k öt Ă©szak- Ă©s kelet-magyarországi megyĂ©ben 2009 Ă©s 2012 között a szĂĽlĂ©st követĹ‘ Ă©vben kĂ©rdĹ‘Ăves adatgyűjtĂ©st vĂ©geztek, romák Ă©s nem romák önazonosĂtásával. Az adatokat az IBM-SPSS v. 22 programmal dolgozták fel. EredmĂ©nyek: A roma (n = 3103) Ă©s nem roma (n = 8918) minta nyers átlagában 294 gramm kĂĽlönbsĂ©get találtak a roma ĂşjszĂĽlöttek hátrányára, amely lineáris regressziĂłval 92 grammra csökkent az etnikai változĂł mentĂ©n. KövetkeztetĂ©sek: Nincs abszolĂşt bizonyĂtĂ©k arra, hogy kizárják a biolĂłgiai (genetikai) eredetet a roma ĂşjszĂĽlöttek kisebb testtömegĂ©nek hátterĂ©ben. A szerzĹ‘k többváltozĂłs elemzĂ©se azonban fĹ‘kĂ©nt a komplex biomedicinális Ă©s társadalmi-gazdasági-kulturális tĂ©nyezĹ‘k hatását jelzi
Home- and Car-Based Rules in Foster Care Settings to Reduce Exposure to Secondhand Smoke: Before and after Romanian National Clean Air Legislation.
Background: To evaluate changes in smoke free rules in the foster care system after the implementation of the Romanian national clean air law. Methods: A repeated cross-sectional, self-administered questionnaire among foster care employees (n = 599) was conducted in 58 foster care homes during 2014 (n = 295) and 51 homes during 2016 (n = 304). We estimated the absolute difference in the proportion of employees who stated that smoke free rules existed before and after national clean air legislation. Results: There was an absolute increase in 4 of 5 smoke free measures after the law: bans on non-cigarette tobacco products (n = 169 to 206, +10.6%), non-smoking on premises for adults (n = 142 to 202, +18.3%), and for children (n = 201 to 239, +10.3%), and no smoking in cars to transport children (n = 194 to 227, +9%). There was a significant increase in the perception of outdoor bans that prohibit employees from smoking on foster care home premises (AOR 2.24, 95% CI 1.14(-)4.38). The increase in the perception of indoor smoking bans did not change. Conclusion: The national law may have had a spillover influence by strengthening smoke free rules in unregulated spaces. Nonetheless, foster care home rules could be further enhanced, particularly in cars that transport children