Változó környezet, katonaorvoslás, telemedicina = Changing environment, military medicine, telemedicine

A COVID-19 koronavírus világjárvány az e-health technológiák és a telemedicinális platformú egészségügyi ellátások intenzív térhódítását eredményezte. A technikailag fejlett, reziliens egészségügyi rendszerek – időben felismerve a rendszerszintű alkalmazás előnyeit a globálisan kiterjesztett korlátozások idején – egy olyan ellátó elemre tettek szert, amelyek segítségével az online tér adta lehetőségeken keresztül is biztosíthatták a betegek számára a diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat. Az elmúlt két évben az orvostudomány számos területén került sor a telemedicinális elemek széleskörű alkalmazására, köszönhetően a kihívásokra adott rendkívül hatékony és biztonságos megoldásainak, valamint határterületi sokrétűségének. A szerző magyar és nemzetközi publikációk szintézise alapján készített tanulmányban összegzi a hazai katona-egészségügyi vonatkozásokat és a trend várható alakulását. = The COVID-19 pandemic promotes the intensive expansion of eHealth technologies and telemedicine platforms. Technically advanced, resilient healthcare systems – realizing the benefits of system-level application in time during the extended global restrictions – acquired a service element with the help of which diagnostic and therapeutic interventions were provided via the online space. In the past two years, telemedicine has been widely used in many fields of science. In his study the author summarize the expected development of domestic military health aspects and the trend

A kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) nőstényeit vonzó kairomonok azonosításának elsődleges eredményei

A kártevők előrejelzése az egyik legfontosabb feladat az integrált növényvédelemben. A tápnövényekből származó illatanyagok (kairomonok) segítségével olyan előrejelzési módszert lehet kidolgozni, aminek segítségével a kártevő rovarok nőstényeit lehet szabadföldön csapdába csalogatni monitorozás céljából. Segítségükkel pontosan meg tudjuk állapítani mikor és milyen egyedszámban fordulnak elő az adott faj egyedei, ezenkivül a tömeges megjelenéskor az adott kultúrában a védekezést a fogott egyedek számához időzíthetjük. A Magyarországon 1 millió ha-on termelt kukoricának az egyik legveszélyesebb kártevője a kukoricamoly. A faj szabadföldi nyomonkövetésére kiváló lehetőséget nyújthatnak a kairomonokkal csalétkezett, nőstények befogására alkalmas csapdák. Ennek érdekében munkánk során azt a célt tűztük ki, hogy kukoricából (Zea mays Pioneer P9578) olyan illatanyagokat azonosítsunk, melyek vonzó hatással bírnak a kukoricamoly nőstényeire. Első lépésként 2 napos, párosodott nőstények fiatal, 4-6 leveles fenofázisú kukoricára repülését és peterakását figyeltük meg laboratóriumi körülmények között rovar szélcsatornában. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a szélcsatornában reptetett nőstények közül 92% pozitív anemotaxist mutatott, vagyis a tápnövény (kukorica) irányába repült, illetve az összes vizsgált egyed közül 40% elérte a kukoricát és tojásrakási hajlandóságot mutatott. Ezután a vonzó hatásúnak bizonyult növény légteréből 4 órán keresztül illatanyagokat gyűjtöttünk SuperQ abszorbens segítségével, melyet n-hexán oldószerrel eluáltunk. Az így elkészített kivonatot gázkromatográffal egybekötött elektroantennográf (GC-EAD) segítségével vizsgáltuk, mely során a párosodott nőstény lepke csápja működött bioszenzorként. E módszer segítségével a kivonatban 3 olyan komponenst találtunk, melyekre a csáp válaszolt. Ezután gázkromatográffal egybekötött tömegspektrométer (GC-MS) segítségével azonosítottuk a 3 aktívnak talált komponens kémiai szerkezetét. Ezek a következők voltak: (Z)-3-hexenol, nonanal és decanal. Célunk e három vegyület különböző arányú keverékének tesztelése rovar szélcsatornában, majd a megfelelő keverék megtalálása után szabadföldi csapdázások elvégzése, mely elvezethet egy gyakorlati előrejelzésre alkalmas kairomonokkal csalétkezett csapda kifejlesztéséhez

A pontuszi tűzmoly [Duponchelia fovealis (Zeller)] tápnövényválasztásának viselkedési és elektrofiziológiai vizsgálata

A pontuszi tûzmoly (Duponchelia fovealis) hazai megjelenésével a növényházakban termesztett növények kártevôinek száma tovább gyarapodott. A faj soktápnövényû, tápnövénypreferenciája hiányosan ismert. Vizsgálataink elsôdleges célja a leginkább kedvelt növények és illatanyagaik megismerése, valamint ezen tudás birtokában kairomonnal csalétkezett rovarcsapdák kifejlesztése a kártevô monitorozására és esetleges tömegcsapdázására. Megfigyelésünkhöz az irodalmi adatok alapján a Cyclamen persicum, Euphorbia pulcherrima, Schlumbergera truncata, Chrysanthemum x grandiflorum és Ocimum basilicum növényeket választottuk, amelyeket tojásrakási viselkedés szempontjából teszteltünk, valamint összegyûjtött illatanyagaikkal mindkét nem imágóin elektroantennográfiás méréseket (EAG) végeztünk. A tojásrakási hely választásának és az elektroantennográfiás mérések eredménye alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a Chrysanthemum x grandiflorum bizonyult a legkedveltebb tápnövénynek