Az akut myocardialis infarctus főbb hazai ellátási jellemzői 2005–2009 között a EuroHOPE kutatás eredményei alapján | Main characteristics of the care of acute myocardial infarction in Hungary between 2005–2009, based on the results of the EuroHOPE research

Absztrakt Bevezetés: A EuroHOPE kutatás az ellátás elemzésének standardizált módszereit fejlesztette ki. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai akut myocardialis infarctus ellátásának elemzését és a közreműködő országok adataival való összevetését. Módszer: A korai és kései invazív kardiológiai beavatkozások alkalmazását, a gyógyszerek kiváltását és a halálozást elemezték. Az eredményeket finn, norvég, olasz, skót és svéd adatokkal vetették össze. Eredmények: Nemzetközileg is kedvező eredmény, hogy az időszak végére a betegek közel fele részesült korai intervencióban, 90% körüli volt a statinok, az angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók kiváltása. Nem magyarázhatóan csökkent a béta-blokkolók alkalmazása. A halálozás javult, de a többi országénál lényegesen kedvezőtlenebb volt. Az egyéves halálozás a korai intervenciós csoportban másfélszerese, a késeiben több mint kétszerese volt az utána következő legrosszabb értéknek. Következtetések: Javasolt az okok vizsgálata a teljes követési időszakban a szakmai tevékenységre és a működési gyakorlatra, illetve a betegek szerepére vonatkozóan. Szükséges a trendek követése és az ST- és nem ST-elevációs myocardialis infarctus kórformák elkülönítő kódolása a mélyebb elemzések elősegítésére. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1626–1634. | Abstract Introduction: The EuroHOPE research developed the standardised methodology of the analysis of the healthcare process. Aim: The aims of the authors were to analyze the care of acute myocardial infarction in Hungary and to compare the results to those of the partner countries. Method: The authors analyzed the application of early and late invasive interventions, medication purchase, and mortality. The results were compared to Finnish, Norwegian, Italian, Scottish and Swedish data. Results: By the end of the observed period, approximately half of the patients received early treatment, which is an internationally acceptable result. Purchase of statins, angiotensin converting enzyme inhibitors, and angiotensin receptor blockers was around 90%, but the application of beta-blockers has decreased for unknown reason. The mortality rate has improved, but it was still significantly worse than that in the partnering countries. One year mortality in the early intervention group was 1.5 times higher, and in the late intervention group was 2 times higher than the second worst results. Conclusions: The causal analysis concerning the professional activities, operational practices, and the role of the patients in the observed period is highly recommended. For more detailed analysis it is necessary to follow the trends and to separate the diagnoses of ST- elevation and non-ST-elevation acute myocardial infarction. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1626–1634

A csípőtáji törések hazai ellátásának elemzése a 2004–2009 közötti időszakban

Absztrakt Bevezetés: A súlyos kimenetelű csípőtáji törések leggyakrabban az egyre nagyobb részarányt képviselő időskorú lakosság körében fordulnak elő. Célkitűzés: A EuroHOPE kutatás reguláris adatgyűjtésekre támaszkodva 7 országban vizsgálta a csípőtáji törések legfontosabb ellátási jellemzőit és eredményeit. Módszer: A EuroHOPE kutatás részeként a Magyarországon csípőtáji töréseket szenvedő betegek adatait dolgozták fel a 2004. január 1. és 2009. december 31. közötti időszak kórházi felvételei alapján. Eredmények: 2004–2009 között a hospitalizált esetszám lényegesen nem változott. Az operált betegek aránya 88% volt, ebből a combnyaktöröttek aránya 41% körüli volt. A halálozási mutatók a vizsgált időszakban lényegesen nem változtak. A combnyaktöröttek standardizált éves halálozása protézis beültetésekor 28% körüli volt, ami némileg kedvezőbb, mint egyéb műtétek alkalmazásakor. Tomportáji töréseknél az éves halálozás a nagyobb gyakorisággal végzett intramedullaris műtétek esetében magasabb volt (36%). Nemzetközi összehasonlításban az operáltak arányában lényeges különbség nem volt. A halálozás hazánkban lényegesen kedvezőtlenebb. A 30 napos standardizált halálozás 2008-ban 13,6% volt, a finn, a holland, a norvég, a skót és a svéd eredmények kétszerese. A 40%-os 365 napos halálozás a nemzetközi mutatóknál lényegesen magasabb volt. Következtetés: A hazai eredmények javításához szükséges intézkedések meghatározásához az ellátás szisztematikus áttekintése javasolt mind a kórházi, mind a követő ellátásokra kiterjedően. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1642–1648. | Abstract Introduction: Proximal femoral fractures with severe outcome are most common in the increasing group of elderly patients. Aim: Based on the regular data gathered by the EuroHOPE research, the most important aspects and results of the treatment of proximal femoral fractures were studied. Method: Data of hospital admissions due to proximal femoral fractures were analyzed. Results: There was a slight increase in the number of hospitalized patients between 2004 and 2009 in Hungary. 88% of the patients received operative treatment, 41% suffered femoral neck fractures. Mortality rates did not change significantly in the analyzed period. Standardized annual mortality rates for patients who had suffered a femoral neck fracture were 28% when prosthesis was implanted; this result was somewhat more favorable than in case of other surgical procedures. Annual mortality rates were higher in the peritrochanteric fracture group where intramedullary nailing was performed (36%). The ratio of operated patients did not differ significantly from international results. Mortality rates in Hungary were significantly less favorable. 30 day standardized mortality rate was 13.6% in 2008, twice as high as the rate in Finland, The Netherlands, Norway, Scotland and Sweden. The 40% mortality rate calculated for 365 days was significantly higher than international results. Conclusion: To define the measures needed to improve results, systematic analysis of both in-hospital treatment protocols, and follow-up treatment is necessary. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1642–1648

A heveny szívinfarktus előfordulásának és ellátásának vizsgálata a finanszírozási adatbázis elemzésével: 2004–2009 = Study of Incidence and Treatment of Acute Myocardial Infarction by Evaluating the Financing Database: 2004–2009

A myocardialis infarctus miatt kórházban kezelt betegek ellátásáról, korai és késői prognózisáról eddig nem jelent meg átfogó hazai közlemény. Célkitűzés: Az infarktus miatt kezelt betegek ellátási módjának, a betegek prognózisának vizsgálata. Módszer: A szerzők hat év (2004–2009) finanszírozási adatbázisának elemzésével vizsgálják a kórházban kezelt infarktusos betegek számát, a kezelés során elvégzett katéteres érmegnyitás gyakoriságát, valamint a betegek 30 és 365 napos halálozását. Eredmények: Megállapítják, hogy a vizsgált időszakban a kórházban kezelt infarktusos betegek száma lényegében nem változott (körülbelül 16 500 beteg/év). A kórházi esetek alapján számított incidenciaérték a férfiak esetén minden korcsoportban magasabb, mint a nőknél, a különbség az idősebb korcsoportok esetén csökken. A megfigyelési idő alatt a 30 és a 365 napos halálozás 1,8%-kal csökkent (18,9% vs. 17,1%, illetve 29,9% vs. 28,1%), ami a 70 évnél idősebb betegpopuláció halálozásának csökkenéséből adódik. A vizsgált időszakban az infarktus kezelése során végzett katéteres érmegnyitások lényegesen gyakoribbá váltak (18,2% vs. 49,8%). A finanszírozási adatbázisban használt betegségek nemzetközi osztályozása egységesen kezeli a myocardialis infarctus különböző formáit, ezért a katéteres érmegnyitás életkilátásokra kifejtett hatása – kórformák szerint – nem vizsgálható. Következtetések: A szerzők megállapítják, hogy a finanszírozási adatbázis alkalmas az ellátás alapvető adatainak vizsgálatára, ellátásszervezési döntések támogatására, ugyanakkor az ellátás megfelelőségének, az egyes beavatkozások eredményességének mérése prospektív, a speciális szempontokat kielégítő adatbázisok működtetésével lehetséges, amelyek a részleteket is feltáró elemzéseket tesznek lehetővé. In Hungary we have no comprehensive data on hospital care and short and long term prognosis of patients with myocardial infarction. Aims: To collect data on number, hospital care and prognosis of patients treated for myocardial infarction in all Hungarian hospitals. Methods: Authors studied the number of patients treated in hospital for acute myocardial infarction, the frequency of revascularization by coronary angioplasty during treatment, as well as the 30 and 365 day mortality of patients by the evaluation of the financing database of the National Health Insurance Fund for 6 years (2004-2009). Results: There has been no major change during the observation period in the number of patients treated in hospital for myocardial infarction (approximately 16,500 cases/year). The incidence in males (calculated by the number of patients treated in hospital) is higher in any age group compared to females; this difference is lower in older age groups. During the observation period the 30 and 365 day mortality has decreased by 1.8% (18.9% vs. 17.1% and 29.9% vs. 28.1%, respectively), which was caused by a decrease in the mortality of patients above age 70. The percentage of revascularization by coronary angioplasty during the treatment of myocardial infarction has significantly increased (18.2% vs. 49.8%). The International Classification of Diseases does not differentiate between the different forms of myocardial infarction, therefore the prognostic effects of coronary angioplasty cannot be evaluated in this respect. Conclusions: Authors conclude that the financing database is suitable to evaluate the major aspects of care and to support healthcare management decisions, while the appropriateness of treatment and the effectiveness of different interventions can be assessed by prospective databases satisfying the needs of special aspects and can therefore be used for detailed assessments

A csípőtáji törést elszenvedett betegekre vonatkozó adatvaliditási vizsgálat egy magyarországi kórházban = Examination of data validity of hip fracture patients in a Hungarian hospital

Összefoglaló. Bevezetés: A csípőtáji törések jelentősen terhelik az egészségügyi ellátórendszereket. Magyarországon 13 000-15 000 beteg szenved évente csípőtáji törést, jelentős részük műtéten is átesik. A betegek túlélését vizsgálták a EuroHOPE és BRIDGE kutatások, amelyek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek a finanszírozási célból gyűjtött, esetszintű adataira támaszkodtak. Az ilyen jellegű adatok megbízhatóságát több kutatás vizsgálta eltérő eredményekkel, ezért a további vizsgálatok előtt szükségesnek tartottuk a csípőtáji törésekre vonatkozóan is ellenőrizni őket. Célkitűzés: Egy magyarországi kórház reprezentatívan kiválasztott eseteinek vizsgálatán keresztül annak megállapítása, hogy a finanszírozási adatbázis adatai megfelelnek-e a betegdokumentációban rögzített adatoknak. Módszer: Egy magyarországi kórházba 2015-ben csípőtáji töréssel felvett betegek kórlapjainak anonim, reprezentatív mintáját összevetettük a EuroHOPE és BRIDGE kutatások adatbázisával tíz különböző adatelemre vonatkozóan. Az adatbázisokat rekordszinten párosítottuk, az egyezést adatelemre és rekordra vonatkozóan néztük. Eredmények: A reprezentatív minta 259 esetet tartalmazott. Az adatbázisok összevetése során nem találtunk eltérést a beteg neme, életkora, ápolást indokló fődiagnózisa és az osztályról történő távozás dátuma esetén. Egy eltérést találtunk az osztályos felvétel dátumában, a műtét dátumában öt darabot. A beteg további sorsa esetén tíz eltérést találtunk. A műtéttípusok esetén is alacsony mértékű (2-4 eset) eltérést tapasztaltunk. Jelentős mértékű eltérést a társbetegségek és a szövődmények esetén találtunk. Következtetés: Eredményeink alapján további vizsgálatokhoz felhasználhatók az alfanumerikus kódokat, számokat vagy dátumokat tartalmazó mezők (például fődiagnózis, felvételi és távozási dátumok), a társbetegségekre és a szövődményekre vonatkozó adatok azonban nem alkalmazhatók mélyebb elemzések során. Orv Hetil. 2021; 162(18): 712-719. INTRODUCTION: Hip fractures pose a heavy burden on healthcare systems. In Hungary, 13 000-15 000 patients experience hip fractures, most of them undergo surgery. Their survival was examined by the EuroHOPE and BRIDGE studies, using patient level data from the National Health Insurance Fund. Data from healthcare financing reports have been examined worldwide, with contradicting results, so we considered it necessary to observe data validity for hip fractures before further analysis. OBJECTIVE: The aim of our study was to observe a representative sample of patient records in a Hungarian hospital in order to validate the finance reports. METHOD: We matched a representative sample of hip fracture patient records in a Hungarian hospital with hip fractures in 2015 with the database of the EuroHOPE and BRIDGE studies. The databases were matched on record level, the analysis included ten data fields and was conducted for data fields and records. RESULTS: The sample included 259 cases. No differences were observed in the patients' gender, age and main diagnosis, or dates of discharge. One difference was observed in the dates of admission, and 5 in the dates of surgery. Minor differences were found in the types of surgery (2-4 cases), but the differences between the databases in comorbidities and complications were large. CONCLUSION: Based on our results, we can conclude that data fields containing alphanumeric codes, numbers or dates (e.g., main diagnosis, admission, discharge and surgery dates) can be used for further analysis, but comorbidity and complication data are not recommended for research purposes. Orv Hetil. 2021; 162(18): 712-719

A stroke-ellátás hazai eredményei a nemzetközi adatok tükrében

Absztrakt Bevezetés: A 2010–2014 között futó EuroHOPE FP7-es kutatási projekt többek között a stroke-ellátás eredményességének és hatékonyságának elemzésével foglalkozott. Célkitűzés: A dolgozat célja a hazai adatok bemutatása és összehasonlítása a nemzetközi eredményekkel, a különbségek lehetséges okainak feltárása. Módszer: Finnország, Hollandia, Magyarország, Olaszország, Skócia, Svédország hospitalizált ischaemiás stroke-eseteinek jellemzése standard módon előállított indikátorokkal történt. Adatforrásként a regulárisan gyűjtött adatok szolgáltak. A hazai elemzések 2005–2009-re, a nemzetközi összehasonlítások 2008-ra vonatkozóan készültek el nyers mutatókkal és többváltozós logisztikus regressziós módszerrel történő kockázatkiegyenlítési eljárással. Eredmények: Hazánkban a stroke-incidencia a finn és olasz értékek kétszerese volt (43,3/10 000 lakos). A komorbiditás nem mutatott lényeges különbségeket az országok között. Magyarországon a stroke-betegek harmadannyian (19,9%) váltottak ki véralvadásgátlókat, mint a finnek. A magyar betegek halálozása az elemzett országok között a legrosszabb, harmaduk egy éven belül meghal. Ennek hátterében a hazai elsődleges prevenció elégtelensége, az akut stroke-betegek felvételkori súlyosabb állapota, illetve a kórházi ellátás, az elbocsátás utáni rehabilitáció és beteggondozás hiányosságai állhatnak. Következtetés: Javasolt a hazai rossz eredmények oki kutatása és ezekre alapozott intézkedések kezdeményezése. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1635–1641. | Abstract Introduction: The EuroHOPE FP7 project analysed the effectiveness and efficiency of stroke care between 2010 and 2014. Aim: The study introduces Hungarian data in comparison with international results and explores the causes of differences. Method: The analysis was performed on data available from regular data collection in Finland, The Netherlands, Hungary, Italy, Scotland, and Sweden, with standardized indicators. Hungarian data was analysed between 2005 and 2009, and the international benchmarking in 2008, with multivariate logistic regression analysis for risk adjustment. Results: Stroke incidence in Hungary was the double of the Italian or Finnish results (43.3/10,000 inhabitants), while comorbidities did not differ among countries. In Hungary, 19.9% of patients purchased anti-coagulants, one-third of the rate in Finland. One-year mortality in Hungary was 30%, the worst among the countries. Possible causes are inadequate prevention, more severe status of patients, and deficiencies of hospital care and rehabilitation. Conclusion: Causal analysis of these results and corrective measurements are recommended. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1635–1641

Az akut myocardialis infarctus főbb hazai ellátási jellemzői 2005–2009 között a EuroHOPE kutatás eredményei alapján

Absztrakt Bevezetés: A EuroHOPE kutatás az ellátás elemzésének standardizált módszereit fejlesztette ki. Célkitűzés: A szerzők célul tűzték ki a hazai akut myocardialis infarctus ellátásának elemzését és a közreműködő országok adataival való összevetését. Módszer: A korai és kései invazív kardiológiai beavatkozások alkalmazását, a gyógyszerek kiváltását és a halálozást elemezték. Az eredményeket finn, norvég, olasz, skót és svéd adatokkal vetették össze. Eredmények: Nemzetközileg is kedvező eredmény, hogy az időszak végére a betegek közel fele részesült korai intervencióban, 90% körüli volt a statinok, az angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók és angiotenzinreceptor-blokkolók kiváltása. Nem magyarázhatóan csökkent a béta-blokkolók alkalmazása. A halálozás javult, de a többi országénál lényegesen kedvezőtlenebb volt. Az egyéves halálozás a korai intervenciós csoportban másfélszerese, a késeiben több mint kétszerese volt az utána következő legrosszabb értéknek. Következtetések: Javasolt az okok vizsgálata a teljes követési időszakban a szakmai tevékenységre és a működési gyakorlatra, illetve a betegek szerepére vonatkozóan. Szükséges a trendek követése és az ST- és nem ST-elevációs myocardialis infarctus kórformák elkülönítő kódolása a mélyebb elemzések elősegítésére. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1626–1634. | Abstract Introduction: The EuroHOPE research developed the standardised methodology of the analysis of the healthcare process. Aim: The aims of the authors were to analyze the care of acute myocardial infarction in Hungary and to compare the results to those of the partner countries. Method: The authors analyzed the application of early and late invasive interventions, medication purchase, and mortality. The results were compared to Finnish, Norwegian, Italian, Scottish and Swedish data. Results: By the end of the observed period, approximately half of the patients received early treatment, which is an internationally acceptable result. Purchase of statins, angiotensin converting enzyme inhibitors, and angiotensin receptor blockers was around 90%, but the application of beta-blockers has decreased for unknown reason. The mortality rate has improved, but it was still significantly worse than that in the partnering countries. One year mortality in the early intervention group was 1.5 times higher, and in the late intervention group was 2 times higher than the second worst results. Conclusions: The causal analysis concerning the professional activities, operational practices, and the role of the patients in the observed period is highly recommended. For more detailed analysis it is necessary to follow the trends and to separate the diagnoses of ST- elevation and non-ST-elevation acute myocardial infarction. Orv. Hetil., 2016, 157(41), 1626–1634