Reperfúziót követő mikrocirkulációs változások mechanizmusa: kísérletes és klinikai vizsgálatok = Mechanism of reperfusion induced microcirculatory changes: experimental and clinical studies

1. Krónikus állatkísérletekben kimutattuk, hogy szívizom ischemiát követően a keringő leukociták szabadgyök termelése és adhéziós molekula expressziója a reperfúzió késői szakaszában is emelkedett. A monociták tartós adhéziós molekula expresszió fokozódása e sejteknek az infarktus gyógyulási szakaszában játszott jelentős szerepére utal. 2. Kimutattuk, hogy a szívizom ischemiás prekondicionálása során az NF-kB bifázisos, míg az AP-1 monofázisos aktiválódást mutat, és e transzkripciós faktorok időbeli változását a prekondicionáló ischemiás ciklusok száma alig befolyásolja. Az acetilszalicilsav antitrombotikus és analgetikus dózisa nem, de a klinikailag alkalmazható maximális dózis gátolja az ischemiás prekondicionálás kardioprotektív hatását. 3. Kimutattuk, hogy a koronária műtétek következtében kialakuló gyulladásos reakciók jelentősen enyhébbek az off-pump módszerrel operált betegekben, mint a szív-tüdő géppel operált betegekben, amit az extrakorporális keringés nélküli műtétek során a fehérvérsejtek adhéziós molekula expressziójának, valamint a gyulladásos citokinek koncentrációjának jelentős mérséklődése igazol. 4. Kimutattuk, hogy a pulmonalis embólia indukálta oxidatív stressz a trombolízis korai időszakában tovább fokozódik, különösen a hatékonyabb rögoldó alteplase kezelés során. A keringő fehérvérsejtek emelkedett citokin termelése és adhéziós molekula expresszió változása a pulmonális embólia trombolízisét kísérő gyulladásos folyamatok elhúzódását jelzi. | 1. We have demonstrated enhanced free radical production and adhesion molecule expression on circulating leukocytes even in the chronic phase of reperfusion following transient myocardial ischemia. The prolonged elevation of adhesion molecule expression of monocytes denotes the significant role of these cells in the healing phase of myocardial infarct. 2. We have evinced that following preconditioning NF-kB shows a biphasic, while AP-1 shows a monophasic activation. The number of ischemic preconditioning cycles hardly influences the dynamism of these transcription factors. The antithrombotic and analgetic dose of acetyl salicylic acid does not interfere with, but the maximal clinical dose inhibits the cardioprotective action of ischemic preconditioning. 3. Diminished expression of leukocyte adhesion molecules and lesser production of proinflammatory cytokines evidenced that the systemic inflammation is moderated in patients underwent to off pump coronary artery bypass surgery compared to the traditional cardiopulmonary bypass technique. 4. We have demonstrated, that pulmonary embolism induced oxidative stress that was more prominent following thrombolysis, especially in the case of fast acting alteplase. Prolonged inflammatory reactions were reflected in enhanced cytokine release and altered surface adhesion molecule expression of the circulating leukocytes following thrombolysis in patients suffering from pulmonary embolism

A koszorúér-betegség szignifikáns progressziójának prediktorai = Predictors of significant progression of coronary artery disease

Háttér és célkitűzés: Iszkémiás szívbetegség gyanúja esetén validált prediktorokon alapuló, a kórkép valószínűségét előrejelző rendszerek segítik a klinikus diagnosztikus munkáját. Ezzel szemben már ismert koszorúér-betegség esetén nincsenek bevált prediktorok, amelyek a koszorúér-betegség szignifikáns progresszióját jeleznék. Jelen célkitűzésünk az volt, hogy meghatározzuk azon tényezőket, amelyek az ismert obstruktív koszorúér-betegség szignifikáns progres - szióját (de novo szignifikáns natív koronárialézió, és/vagy de novo szignifikáns in stent restenosis) jelzik. Módszerek: Retrospektív vizsgálatunkba olyan 212 egymást követő, elektív rekoronarográfián átesett beteget vontunk be, akiknél korábban már invazív koronarográfiával igazolták az obstruktív koszorúér-betegséget (38% nő, átlagéletkor 64±10 év). Kizárásra kerültek a tervezett perkután koronária-intervenció, tervezett intrakoronáriás nyomásgrádiens-meghatározás és az akut koronária szindróma miatt indikált vizsgálatok. Feldolgozásra kerültek a panaszok jellemzői, az indikációk, a stressz tesztek eredményei, az anamnesztikus adatok, az elektrokardiográfia, az echokardiográfia, a korábbi szívkatéterezések és intervenciók paraméterei. Eredmények: A betegek 59%-ánál detektáltunk szignifikáns progressziót (64% natív koronárialézió, 20% in stent restenosis, 16% mindkettő). A vizsgált változók közül az alábbiak bizonyultak a legerősebb prediktornak: utolsó szívinfarktus óta eltelt idő; megelőző koronarográfia óta eltelt idő; legutolsó perkután intervenció óta eltelt idő; típusos vagy atípusos mellkasi fájdalom; előző intervenciók során nem történt gyógyszerkibocsájtó stentimplantáció; szegmentális falmozgászavar; bármilyen mellkasi fájdalom; sima fém stent beültetése az utolsó intervenciókor. Következtetés: Eredményeink segítséget nyújthatnak egy olyan prediktív rendszer kidolgozásához, amely előre jelezheti a koszorúér-betegség szignifikáns progressziójának valószínűségét, így segítve a nem invazív vizsgálatok és a rekoronarográfia mérlegelését. = Background: In patients with suspected coronary artery disease, validated pre-test probability models help the clinician’s decision-making, based on simple patient and symptom characteristics. For patients with history of definitive coronary artery disease similar pre-test probability evaluation is not available. In our retrospective analysis, we sought to investigate the predictors of significant progression of coronary artery disease (de novo significant native coronary lesion and/or de novo significant in stent restenosis) in patients with history of obstructive coronary artery disease validated by previous angiogram. Methods: Consecutive 212 patients, referred for repeated elective coronary angiography, were involved (38% woman, age 64±10 years). Exclusion criteria were: scheduled coronary intervention or fractional flow reserve measurement based on previous angiogram, acute coronary syndrome. Characteristics of symptoms, indications, medical history, results of non-invasive tests, parameters of echocardiography, electrocardiography, previous coronary angiograms and interventions were assessed. Results: Progression was found in 59% of the patients (64% native coronary lesion, 20% in stent restenosis, 16% both). Among the investigated variables, the strongest predictors are the followings: time since the last myocardial infarction, time since the last coronary angiography, time since the last coronary intervention, typical, or atypical chest pain, no drug-eluting stent in coronary arteries, regional wall motion abnormality, any kind of chest pain, use of bare metal stent at the last intervention. Conclusion: Our results may help to create pre-test probability models in the future, to predict significant progression of coronary artery disease to facilitate the decision-making between invasive and non-invasive approach