A vércukorértékek nem feltétlenül jellemzik megfelelően a sejtanyagcsere-állapotot | The blood glucose value not necessarily indicates correctly the cellular metabolic state

Absztrakt: A szakmai ajánlásokban a normális vércukorérték megvalósítása jelenti a diabetes sikeres kezelését, azaz a diabetes terápiájában az euglykaemia elérése a cél. Ez azt sugallja, hogy a normális vércukorérték normális anyagcsere-állapotot (eumetabolizmust) jelez, míg a hyperglykaemia kóros anyagcsere-állapotot (diszmetabolizmust) jelöl. Az is joggal felvethető, hogy vajon ugyanazon vércukorérték esetén az intracelluláris energiaszolgáltatás biokémiai mechanizmusai azonosak-e, avagy egymástól különböznek? A kérdés megválaszolása céljából a szerzők számos, egymástól eltérő patofiziológiai paraméterekkel jellemezhető klinikai állapotban vizsgálták a rövid távú, valamint a hosszú távú vércukorérték és a sejtanyagcsere jellemzőinek összefüggését az irodalmi adatok alapján. Tanulmányozták ezen összefüggést a micro- és a macroangiopathia patogenezisében, vizsgálták a vércukor és a sejtanyagcsere összefüggésének különbözőségeit 1-es és 2-es típusú diabetesben, valamint a vércukor és a myocardium-anyagcsere kapcsolatát akut és krónikus stresszben, továbbá a vércukor és a sejtanyagcsere viszonyát az úgynevezett „áttörési” (breakthrough) jelenségben, valamint a különböző metabolikus promoterek adása esetén. Arra a következtetésre jutottak, hogy az aktuális vércukorérték nagyon különböző mértékben jelzi az aktuális anyagcsere-állapotot. Az euglykaemiás állapot az esetek egy részében egyáltalán nem utal biztonsággal eumetabolizmusra (sejtszintű energiaegyensúlyra), és a hyperglykaemia sem a kóros (sejtszintű energiadeficiens) anyagcsere-állapotot jelzi feltétlenül. Az is megállapítható, hogy ugyanazon aktuális vércukorérték mellett ugyanazon szerv egyidejű anyagcsere-teljesítménye jelentősen különbözhet, továbbá ezen anyagcsere-állapot biokémiai háttérmechanizmusai alapvetően eltérők lehetnek. Az is megfogalmazható, hogy a tartósan fennálló ugyanazon vércukorérték-tartomány mellett az egyes szervek anyagcsere-állapota jelentősen különbözhet: bizonyos szervek anyagcsere-egyensúlya megtartott, más szervek anyagcsere-deficitje egyidejűleg jelentős lehet. A fenti következtetések arra vezethetők vissza, hogy a vércukorérték valójában egy transzportparaméter, amely az aktuális egyensúlyi állapotot jelzi a szénhidrátraktárakból a vérbe irányuló glükózforgalom, illetve a vérből a szövetekbe irányuló glükózfelvétel között. Az egyensúlyt tartó kétirányú forgalom sebességének ismerete nélkül – pusztán a vércukorértékből – érdemi következtetés alig vonható le a sejtanyagcsere mennyiségi és minőségi jellemzőire vonatkozóan. Orv. Hetil., 2017, 158(11), 409–417. | Abstract: In clinical recommendations the normalized blood glucose level is declared as the main target in therapy of diabetes mellitus, i.e. the achievement of euglycemia is the main therapeutic goal. This approach suggests, that the normal blood glucose value is the marker of the normal carbohydrate metabolism (eumetabolism), and vice versa: hyperglycemia is associated with abnormal metabolism (dysmetabolism). However the question arises, whether identical blood glucose values do reflect the same intracellular biochemical mechanisms? On the basis of data published in the literature authors try to answer these questions by studying the relations between the short/longterm blood glucose level and the cellular metabolism in different clinical settings characterized by divergent pathophysiological parameters. The correlations between blood glucose level and cellular metabolism in development of micro-, and macroangiopathy, in the breakthrough phenomenon, as well as during administration of metabolic promoters, the discrepancies of relation between blood glucose values and cellular metabolism in type 1, and type 2 diabetes mellitus, furthermore association between blood glucose value and myocardial metabolism in acute and chronic stress were analyzed. Authors conclude, that the actual blood glucose values reveal the actual cellular metabolism in a very variable manner: neither euglycemia does mandatorily indicate eumetabolism (balance of cellular energy production), nor hyperglycemia is necessarily a marker of abnormal metabolic state (dept of cellular energy production). Moreover, at the same actual blood glucose level both the metabolic efficacy of the same organ may sharply vary, and the intracellular biochemical machinery could also be very different. In case of the very same longterm blood glucose level the metabolic state of the different organs could be very variable: some organs show an energetically balanced metabolism, while others produce a significant deficit. These inconsistencies between blood glucose level and cellular metabolism can be explained by the fact, that blood glucose value is a transport parameter, reflecting the actual steady state of glucose transport from the carbohydrate pools into the blood, and that from the blood into the tissues. Without knowing the speed of these transports of opposite direction, the blood glucose value per se can not reveal the quantitative and qualitative characteristics of cellular metabolism. Orv. Hetil., 2017, 158(11), 409–417

A zsírszövet mint a 2-es típusú diabetest kísérő inzulinrezisztencia egyik célszerve.: Az antidiabetikumoktól a fejlesztés alatt álló „adipeutikumokig”

Az inzulinrezisztencia az a kóros állapot, amelyben az endogén vagy a kívülről adagolt (exogén) inzulin szöveti glükózfelvételt és -hasznosítást elősegítő hatása elmarad az anyagcseréjüket illetően egészséges személyeken megfigyelt- től. Az egész szervezetet érinti, kitüntetett célszövetei a máj-, az izom- és a zsírszövet, patogenetikai és az ezek hátterében álló molekuláris biológiai folyamatai azonban részben eltérnek egymástól. Az utóbbi időben jelentősen bővültek a zsírszövet szerepével kapcsolatos ismeretek, s egyre inkább úgy látszik, hogy a diszfunkcionális zsírszövet a kóroki történések központi szereplője. A kézirat áttekinti a zsírszövet szerkezetét, az adipogenezis és a lipolízis szabályozását, a mikrobiom és a zsírszövet kapcsolatára vonatkozó adatokat, az akut és a krónikus inzulinrezisztencia különbségeit, valamint a zsírszöveti inzulinrezisztencia mérséklésére ma rendelkezésre álló terápiás eszközöket. Jóllehet szelektív zsírszöveti támadáspontú, biztonságos, hosszú távú humán alkalmazást lehetővé tevő molekula ma még nincs a reménybeli közelségben, az első, fejlesztés alatt álló „adipeutikummal” kapcsolatos állatkísérletes megfigyelések új kezelési lehetőség ígéretét vázolják fel

A cukorbeteg-ellátás mutatóinak alakulása Magyarországon 2001–2014 között. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázis-elemzésének célja és módszertana | Changes in features of diabetes care in Hungary in the period of years 2001–2014

Absztrakt Napjainkban a cukorbetegséggel kapcsolatos adatbázis-elemzések új lehetőségként vonultak be a klinikai kutatások körébe. Hazánkban az egészségügyi ellátásban részesülők központi betegregiszterét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisa jelenti. Ide futnak be a hazai fekvő- és járóbeteg-szakellátás havi adatai, illetve a gyógyszerforgalommal (gyógyszertári receptkiváltással) kapcsolatos heti jelentések. A retrospektív vizsgálat célja az volt, hogy a szerzők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisát közel másfél évtizedre (2001–2014) visszatekintően diabetológiai szempontból elemezzék, s így adatokat nyerjenek a cukorbetegséggel kapcsolatos morbiditási és mortalitási mutatók alakulásáról. Adatokat gyűjtöttek az ellátás költségvonzatáról, a kórházi kezelés jellemzőiről, illetve a terápiás szokások alakulásáról is. A jelenlegi dolgozat az elemzés módszertanát tekinti át. A szerzők remélik, hogy adataik értékesen fogják majd bővíteni a cukorbeteg-ellátás alakulásáról rendelkezésünkre álló eddigi ismereteket. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1259–1265. | Abstract In the last couple of years, database analyses have become increasingly popular among clinical-epidemiological investigations. In Hungary, the National Health Insurance Fund serves as central database of all medical attendances in state departments and purchases of drug prescriptions in pharmacies. Data from in- and outpatient departments as well as those from pharmacies are regularly collected in this database which is public and accessible on request. The aim of this retrospective study was to investigate the database of the National Health Insurance Fund in order to analyze the diabetes-associated morbidity and mortality in the period of years 2001–2014. Moreover, data of therapeutic costs, features of hospitalizations and practice of antidiabetic treatment were examined. The authors report now on the method of the database analysis. It is to be hoped that the upcoming results of this investigation will add some new data to recent knowledge about diabetes care in Hungary. Orv. Hetil., 2016, 157(32), 1259–1265

Az elhízás modern szemlélete és korszerű kezelése = Modern approach and advanced treatment of obesity

Az elhízás a szervezet zsírfelhalmozódásával járó recidiváló, progresszív krónikus betegség. Jellege miatt kezelésének, gondozásának élethosszig kell tartania. A terápia elemei: az életmód (diéta és mozgás), a pszichés vezetés, a gyógyszeres, és szükség esetén a sebészi kezelés. A Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság a testtömegcsökkentô program elsô félévében csökkentett szénhidrát- és fokozott fehérjetartalmú diétát javasol. Fizikai aktivitás során elônyösek a dinamikus, aerob jellegû (például séta, gyaloglás, kocogás, úszás, kerékpározás stb.) mozgásformák. A gyógyszeres kezelés lehetôségei hazánkban az orlistat, a naltrexon/bupropion fix kombináció, a subcutan liraglutid (3,0 mg), és a sebészeti kezelés, amelyek sikeres kiegészítôi lehetnek a testtömegcsökkentô programnak. = Obesity is a recurrent, progressive chronic disease associated with body fat accumula - tion the body. Due to the nature of the dis - ease, its treatment and care is a life-long program. Elements of therapy: lifestyle modification (diet and exercise), psychological treatment, medication and if necessary, surgery. The Hungarian Society of Obesity and Exercise, recommends a low-carbohydrate and high-protein diet in the first half year of the weight loss program. During physical activity, dynamic, aerobic forms of movement (e.g. walking, jogging, swimming, cycling, etc.) are preferred. The options of drug treatment in Hungary are orlistat, naltrexone/bupropion fixed dose combination and liraglutide sc (3.0 mg) and bariatric surgery, which all can contribute successfully to the weight loss program

PARP Inhibition Attenuates Acute Kidney Allograft Rejection by Suppressing Cell Death Pathways and Activating PI-3K-Akt Cascade.

BACKGROUND Novel immunosuppressive therapy facilitates long term allograft survival, but acute tubular necrosis and ischemia-reperfusion during transplantation can compromise allograft function. These processes are related to oxidative stress which activates poly- (ADP-ribose) polymerase (PARP) contributing to the activation of cell death pathways. Here we raised the possibility that PARP inhibition curbs cell death pathways and shifts kinase signaling to improved graft survival. METHODS FINDINGS In an acute rat kidney rejection model, we provided evidence that the PARP inhibitor 4-hydroxy-quinazoline (4OHQ) attenuates rejection processes initiated oxidative/nitrosative stress, nuclear poly-ADP-ribosylation and the disintegration of the tubulo-interstitial structures. The PARP inhibitor attenuated rejection processes induced pro-apoptotic pathways by increasing Bcl-2/Bax ratio and suppressing pro-apoptotic t-Bid levels. In transplanted kidneys, the cell death inducing JNK1/2 is normally activated, but PARP inhibition suppressed this activation with having only modest effects on ERK1/2 and p38 MAP kinases. In untreated transplanted kidneys, no significant alterations were detected in the cytoprotective PI-3K-Akt pathway, but the PARP inhibitor significantly activated Akt (by S473 phosphorylation) and suppressed GSK-3β, as well as activated acute NF-kappaB activation contributing to graft protection. CONCLUSION These data show the protective role of PARP inhibition on graft survival by attenuating poly-ADP-ribosylation, oxidative stress, suppressing pro-apoptotic and increasing anti-apoptotic protein level, and by shifting MAP kinases and PI-3-K-Akt pathways to cytoprotective direction. Thus, addition of PARP inhibitors to standard immunosuppressive therapies during kidney transplantation may provide increased protection to prolong graft survival

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer és a karbonil stressz szerepe a metabolikus syndroma és az általa okozott vesebetegség kialakulásában = Role of renin-angiotensin-aldosterone axis and carbonyl stress in the development of the metabolic syndrome and in its nephropathy

Az ACE és a glutation peroxidáz gén polimorfizmusa összefüggést mutat a metabolikus szindróma súlyosságával, és az oxidatív stressz mértékével. A karbonil stressz egyik forrásaként ismert dohányfüst a metabolikus szindróma pathogenezisében fontos szerepet játszó endothel funkciót károsítja. Az agyat ért karbonil stressz metabolikus szindrómára jellegzetes klinikai kép kialakulásához vezet. A metabolikus szindrómás állatok veséjében a karbonil stressz végtermékei és a renin kolokalizációt mutat. Izolált vörösvértestekben a karbonil stressz fokozott oxidatív stresszt okoz. A karbonil-stresszel járó diabeteszes glükózuria a vese tubuláris sejtjeiben hidroxil szabadgyök- termeléshez vezet. Az oxidatív stressz fontos szerepet játszik a diabeteszes cataracta, a diabeteszes mikroalbuminuria kialakulásában és mértéke összefügg a diabeteszes érkárosodás mértékével. A karbonil és oxidatív stressz hatására képződő glikációs végtermékek szintje a halálozás független prediktora. Diabeteszes betegekben az inzulinkezelés megkezdése csökkentette az oxidatív stresszt, és javította az endothelfunkciót. Kidolgoztuk az ACE-inhibítorok és az angiotenzin receptor blokkolók kombinálásának ajánlását a diabeteszes nephropathia kezelésében. Diabeteszes betegekben az antioxidáns rezveratrol javította a szénhidrátháztartást. A diabeteszes nephropathiában korán jelentkező anaemia hátterében álló erythropoetin-rezisztenciát az antioxidáns dózisban adott acetilszalicilsavval sikerült áttörnünk. | We have shown, that ACE and glutathion peroxidase gene polymorphisms have an effect on the severity of the metabolic syndrome and on the level of oxidative stress. Smoking, a known source of carbonyl stress causes endothelial dysfunction, which plays a crucial role in the pathogenesis of metabolic syndrome. Carbonyl stress in the brain leads to the development of a clinical picture characteristic for metabolic syndrome. In the kidneys of the animals with metabolic syndrome the end-products of carbonyl stress show co-localisation with renin. Carbonyl stress causes increased oxidative stress in isolated red blood cells. Diabetic glucoseuria accompanied with carbonyl stress induces hydroxyl radical production in renal tubular cells. Oxidative stress plays an important role in the development of diabetic cataract and diabetic microalbuminuria, and is related to the extent of diabetic vascular damage. Level of glycation end-products generated by carbonyl and oxidative stress is an independent predictor of mortality. Initiation of insulin treatment in diabetic patients decreased the oxidative stress and improved the endothelial function. We have formulated guidelines for the treatment of diabetic nephropathy with ACE inhibitors and angiotensin receptor blockers. The antioxidant resveratrol improves carbohydrate metabolism in diabetic patients. Erythropoetin resistance causing early anaemia in diabetic nephropathy was overrided by an antioxidant dose of acetylsalicylic acid