Védett területek mint a határon átnyúló együttműködés tényezői? Reflexiók az osztrák–magyar határ mentén lebonyolított ETE-projekt tapasztalatai alapján = Large-scale protected areas as instruments for transborder cooperation? Írottkő–Geschriebenstein Nature Park – a case study

Az Írottkő–Geschriebenstein Natúrpark esettanulmányon keresztül – amely az osztrák–magyar határon terül el – megválaszoljuk, hogy a határon átnyúló védett területek milyen mértékben alkalmasak regionális fejlesztésre. A cikk elején a védett területek koncepcióit és lehetséges megközelítéseit mutatjuk be a határon átnyúló összefüggésben. Nemzetközi összehasonlításban is elemezzük a határon átnyúló védett területek fejlődéstörténetét, valamint különleges helyzetüket a Vasfüggöny „kelet– nyugati” határa mentén. Az Írottkő–Geschriebenstein Natúrpark példáján a regionális kormányzás szemléletéből elemezzük a határon átnyúló kooperáció lehetőségeit és korlátait, az Európai Területi Együttműködés keretei között támogatott projektben. Megemlítjük, hogy a határon átnyúló együttműködés tartalmi összefüggésében – mint például a turizmusban – sok egysége jött létre az együttműködésnek. Szintén fontos a kommunikációs és kooperációs feltételeket erősíteni a kétoldalú, határon átnyúló együttműködésben. Az EU-s programok bürokráciája, valamint egyes sikeres modellek kiterjeszthetőségének hiánya a regionális fejlesztésben és együttműködésben továbbra is akadályokat jelent

Perception of Landscape Management

Complex landscape management instruments based on a dynamic, innovative land-conservation paradigm and spatial zoning to provide for graded intensity of protection and human use are being implemented in the newer generation of biosphere reserves and biosphere parks. The multifunctionality of these exemplary landscapes with sustainable development is a great challenge; it also offers considerable potential for conflict. This paper intends to demonstrate the extent to which multifunctionality has been realised in the alpine Großes Walsertal Biosphere Park, and how the local population perceive the quality of their park five years after it was created. Landscape management efforts in the Großes Walsertal were monitored by accompanying regional-economic and perceptional studies, resulting in a discussion of required future actions.Des instruments complexes de gestion du paysage, fondés sur un paradigme dynamique et innovant de conservation ainsi que sur un zonage de l’espace visant à réguler la protection du territoire et son utilisation par l’homme, ont été mis en œuvre dans la dernière génération de réserves de biosphère et de parcs. La multifonctionnalité de ces paysages exemplaires du développement durable constitue un défi majeur, mais représente également une importante source de conflits. L’objectif de cet article est de démontrer dans quelle mesure la notion de multifonctionnalité a été appliquée à la réserve de biosphère alpine de Grosse Walsertal et d’évaluer comment la population locale perçoit la qualité de son parc, cinq ans après sa création. Les efforts de gestion du paysage dans la réserve de Grosse Walsertal ont été évalués par des études économiques régionales et par des enquêtes de perception, à l’origine d’un débat sur les actions futures à mettre en place

Verkehrsreduktion durch kompakte Raumstrukturen

'Disperse (d.h. zerstreute) Siedlungsentwicklung führt zu großen Belastungen der Ressourcen und zu einer Fülle von raumstrukturell bedingten Nutzungskonflikten. Obwohl darüber sowie über deren Folgen weitgehend Einigkeit herrscht, gibt es hinsichtlich der quantitativen Kosten bisher wenig konkrete Aussagen. Eine im Frühjahr 2004 im oberösterreichischen Zentralraum durchgeführte Motivenuntersuchung zum Wohnstandortwechsel sowie die Quantifizierung der Folgekosten der mangelhaft vernetzten Raumstruktur auf Basis eines nachfrageorientierten Verkehrsmodells schließen diese Lücke. Die Ergebnisse dieser Arbeit zeigen für die gewählte Untersuchungsregion, dass durch kompakte Raumstrukturen selbst bei sehr vorsichtiger Berechnung Kosten in der Höhe von jährlich 3,4 Mio Euro eingespart werden können.' (Autorenreferat)'A disperse settlement development puts a heavy burden on resources and causes many conflicts concerning spatial structure. Though this statement is widely accepted there is hardly any evidence on the resulting quantitative impacts so far. Research on the motives of migration in central Upper Austria in spring 2004 as well as the quantification of the costs resulting from inferior spatial structure fill this gap. These costs were determined on the basis of a demand oriented traffic model. The results show that compact spatial structures that meet the principles of spatial and traffic planning could help saving an annual minimum of 3,4 Mio. Euro.' (author's abstract)

Transboundary Protected Areas als Instrument grenzüberschreitender Zusammenarbeit? Der Fall des Naturparks Írottkő-Geschriebenstein. Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft|Mitteilungen der Österreichischen Geographischen Gesellschaft - Band 157 157|

Transboundary Protected Areas (TBPA) represent a potential strategy for sustainable cross-border development. Experts consider them to be versatile tools for cross-border co-operation in the areas of environmental protection and peace building. Against the backdrop of public planning of these protected areascapes, the chapter will analyse the case of a TBPA nature park located alongside the Austro-Hungarian border. Írottkő-Geschriebenstein Nature Park will serve as a model for discussing the framework conditions necessary for protected areas to play a role in cross-border co-operation at the interface of different political systems. Which mechanisms need to be considered for TBPA to act as stimuli or even models of regional development based on regional governance? Despite common ideas and statements in support of the cross-border nature park on the part of both Austria and Hungary, numerous barriers to co-operation seem to persist. From an analytical standpoint, trust, legal frameworks and jurisdictions, weak transfer links and bureaucracy, in addition to different manifestations of responsibilities as a civil society constitute those fields of action that are partly superimposed on the matters of content and need to be addressed on a deeper level in cross-border co-operation

Perception de la gestion du paysage

Complex landscape management instruments based on a dynamic, innovative land-conservation paradigm and spatial zoning to provide for graded intensity of protection and human use are being implemented in the newer generation of biosphere reserves and biosphere parks. The multifunctionality of these exemplary landscapes with sustainable development is a great challenge; it also offers considerable potential for conflict. This paper intends to demonstrate the extent to which multifunctionality has been realised in the alpine Großes Walsertal Biosphere Park, and how the local population perceive the quality of their park five years after it was created. Landscape management efforts in the Großes Walsertal were monitored by accompanying regional-economic and perceptional studies, resulting in a discussion of required future actions