Comparative Study of Laboratory Based Chlorophyll - A Determination Methods

Protecting the quality and quantity of the available surface water resources is one of the most important points. Water quality is a complex concept that includes the physical, chemical, biological and hydrological parameters of water. One of the most significant biological water quality parameters is the chlorophyll-a content. Several different laboratory and field measurement methods are used to determine the chlorophyll-a content of water samples. The most frequently used laboratory methods are the Felföldy 1987 and the ISO 10260:1992 methods. Among field determination methods, submersible probes are frequently used to measure the chlorophyll-a concentration. Previously mentioned methods are based on fluorescence techniques. The main aim of this recent study is to compare different laboratory chlorophyll-a determination methods. Among the applied approaches, the Felföldy 1987 method and the ISO 10260:1992 method were compared. Furthermore, we measured the effect of the different solvent on the determination methods. Based on this, we investigated the Felföldy determination method using different solvents (methanol substituted with ethanol). The measurements were carried out under the same conditions from samples of Chlorella vulgaris culture in three repetitions by preparing a dilution series

Városi csapadékvízgyűjtő tározó méretének vizsgálata az 1901-2020 időszak napi meteorológiai adatai alapján = Evaluation of urban rainwater storage sizing based on daily meteorological data for the 1901 – 2020 period

A tanulmány az épületek tetővizeinek gyűjtésére szolgáló csapadékvíz tározók vizsgálatát mutatja be, egy a magyarországi viszonyok között jellemző tetőmérettel és egy lehetséges vízhasználattal. A vizsgálat egy egyszerű, napi csapadék és hőmérséklet adatokon alapuló modell alapján történt. A modell, minthogy 120 év adatain alapul, alkalmas arra, hogy az időközben lezajlott ingadozások és a bekövetkezett emberi tevékenységre visszavezethető klímaváltozás hatásait bemutassa. Emellett vizsgálható az egyes járatos névleges térfogatú tározók néhány jellemzője is. A tanulmányban az éves és a fagymentes időszakra kiterjesztett csapadékgyűjtés eredményeit mutattuk be. Vizsgálat tárgyát képezte egy extrém nagy tározó alkalmazása is, amely során az öntözött terület változtatása volt elemezhető. A vizsgálatok egyik megállapítása az, hogy a tározás optimális mérettartományának felső határa a felvett bemeneti és kimenti paraméterek mellett, az adott napi meteorológiai adatok figyelembevételével a 20 m3 környezetében helyezkedik el. A tározó kihasználtsága efelett lényegében alig értelmezhető és az optimális térfogat valahol e szint alatt található. Vizsgáltuk azt is, hogy az egyes paraméterek aránya miként változott az elmúlt évszázadban. A tanulmány megállapítása az, hogy az öntözési célú vízvisszatartás mindenképp pozitív hatású. A nagyobb tározó kialakítása általában jobb mutatókat eredményez, de felvethető, hogy egy háztartás esetében a beruházási költségek megtérülése miképp alakul, ez további vizsgálatok tárgya kell legyen. = The study presents the investigation of rainwater reservoirs for collecting roof water from buildings, with a roof size typical for Hungarian conditions and a possible water use. The study was based on a simple model based on daily precipitation and temperature data.The model results, which took into account 120 years of data, are suitable for showing the effects of the fluctuations that have taken place in the meantime as the spontaneous fluctuations of the climate and by climate change that can be traced back to human activity. In addition, it was possible to examine some of the characteristics of each reservoir with a nominal volume. In the study, we have presented the results of rainwater collection in the case of annual (whole-year) and seasonal (frost-free) periods. The examination of an extremely large reservoir was also the subject of the study, during which the change in the irrigated area was analyzed. One of the findings of the tests is that the estimated upper limit of the optimal size of the reservoir. It was found that with the frame of the recorded input and output parameters, taking into account the meteorological data, the maximum reasonable size of the tank is around 20 m3 , although the optimal volume is to be found well below this value. The utilization of greater reservoir cannot be interpreted. We also examined how the ratio of individual parameters changed over the past century. The conclusion of the study is that water retention for irrigation purposes is definitely positive. The design of a larger reservoir usually results in better indicators, but it is possible to raise the question of how the return on investment costs can be validate in the case of a household. This question should be the subject of further investigations

Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön

One of the essential natural resources is water resource in Hungary. It is threatened by many threats, both quantitative and qualitative. For these reasons, the protection of surface water and groundwater is a priority. The main objective of the present study is to determine which parameters have the greatest influence on the horizontal and vertical distribution patterns of phytoplankton in the water body. The study area is the Holt-Körös, which plays an important ecological, social, economic and recreational role in the region. Between the field and laboratory tests, the following physical, chemical and biological water quality parameters were investigated: water temperature, UV radiation index, Secchi depth, underwater light condition, dissolved oxygen content, suspended solids content, chlorophyll-a content, Fe, NO2-, NO3- NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, and pH value. A magyarországi viszonyokat vizsgálva azt lehet mondani, hogy az egyik legjelentősebb természeti erőforrása a vízkészlet, amelyet sok veszély fenyeget, mint mennyiségi, mint minőségi oldal-ról. A Víz Keretirányelv előírásai szerint, az Európai Unió tagállamaiban 2015 végéig jó állapotba kellett hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez lehetséges volt, valamint a to-vábbiakban a jó állapotot fenn kell tartani és a vizek állapotromlását meg kell előzni. Ezen érvekből kiindulva, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú feladatok közé tartozik. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk mely paraméterek befolyá-solják leginkább a fitoplankton állomány horizontális és vertikális eloszlási mintázatát a víztestben. Az alkalmazott mintaterület a szarvasi Holt-Körös, amely igen jelentős ökológiai, társadalmi, gazdaságai és rekreációs szerepet tölt be a térségben. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok között az alábbi fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paramétereket vizsgáltuk: vízhőmérséklet, UV sugárzás index, secchi mélység, vízi alatti fényklíma, oldott oxigén tartalom, lebegőanyag tartalom, klorofill-a tartalom, Fe, NO2-, NO3-NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, pH érték

Vízanalítikai vizsgálatok a Szilas-patak mentén = Water quality studies along the Szilas stream

Fenntartható vízkészlet gazdálkodás egyik legfontosabb feladatok közé tartozik. Az Európai Unió által kiadott Vízkeretirányelv egyik fontos célkitűzése, a felszíni illetve a felszín alatti vizek minőségi és mennyiségi védelme. Emellett, a víztestek esetében fontos célkitűzés még a vizek állapotromlásának megelőzése. A természeti erőforrások közül a rendelkezésre álló hasznosítható vízkészletek kiemelt jelentőséggel bírnak. A felszíni vizek minőségének ellenőrzése rendszeres monitorig programok végrehajtásával valósítható meg. A vizek minősége általában a víz fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságaiból együttesen határozható meg. Városi környezetben elhelyezkedő vízfelületek illetve vizes élőhelyek védelme, az ökoszisztéma szolgáltatások szempontjából fontos feladatok közé tartozik. Jelen kutatás fő célkitűzései közé tartozik a Naplás-tó és a Szilas-patak környezeti állapotának felmérése, fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálatával. A kutatás ideje alatt 4 időszakban került sor mintavételre. A mintaterületen 8 mintavételi pontot jelöltünk ki. A mért vízminőségi paraméterek között szerepelt a vízhőmérséklet, vízsebesség, vezetőképesség, pH érték, oldott oxigén koncentráció, nitrit, nitrát, ammónia, foszfát, vas, réz, nikkel tartalom illetve az a-klorofill koncentráció. = Sustainable water resource management is one of the most important points in the environment protection. Main objectives of the Water Framework Directive issued by the European Union is the quality and quantity protection of surface and subsurface water. In the case of water bodies, prevention of water pollution is an important objective. Among the natural resources, the available water resources are a highlighted part. Monitoring the quality of surface water can be achieved by implementing regular monitoring programs. The quality of water can usually be determined from the physical, chemical, biological and bacteriological properties of the water. Protection of surface water and wetlands located in urban environments is an important task in terms of ecosystem services. The main objective of this recent study is to assess the environmental condition of Lake Naplás and Szilas stream by examining physical, chemical and biological water quality parameters. During the research program, 4 sampling periods were carried out. We designated 8 sampling points in the study area. The measured water quality parameters included water temperature, water velocity, conductivity, pH value, dissolved oxygen concentration, nitrite, nitrate, ammonia, phosphate, iron, copper, nickel content and a-chlorophyll concentration

Diagnosztikai szemléletű talajtérképek szerkesztése korrelált talajtani adatrendszerek alapján

A magyar talajtérképezési adatbázist szolgáló rendszerek közül a WRB-osztályozás talajtérkép készítés alapját adó diagnosztikai elemeire épülő talajtérképezési felvételezést mutatja be, Gyöngyös-környéki mintaterület alapján. Ismerteti a négy legnagyobb hazai talajtérkép adatbázis együtt alkalmazásának nehézségeit. Bemutatja a nemzetközi rendszerekbe való bejutásának elvi lehetőségeit, megoldást javasol különböző módszerek, projektek alkalmazásának segítségével. Kidolgozott a rendelkezésre álló adatok alapján egy digitális rendszert, melynek publikus felületén a metaadatok segítségével az összegyűjtött információk tárolását és kereshetőségét biztosítja