Unemployment in reforming countries: Causes, fiscal impacts and the success of transformation

The paper addresses and summarizes the role of unemployment in the transformation process from an economic system with a dominant state sector to a system with a dominant private sector. After reviewing the basic facts and some of the main explanations why unemployment is high during transition in countries of Central and Eastern Europe the role of unemployment and the fiscal problems due to unemployment is discussed within a model of economies of transition. The model highlights the ambivalent role of unemployment. On the one hand unemployment could jeopardize the transformation process when it reaches a critical value but on the other hand it could be regarded as an unavoidable byproduct and even a necessary device for the success of the whole process. After presenting the main features and conclusions of the model concerning the role of unemployment, another point of view, which lets doubt about the necessity and temporariness of 'transitional unemployment', will be discussed. --Central and Eastern Europe,transition,unemployment,restructuring,fiscal dynamics

Az állam szerepe a rendszerváltásban

A központi tervgazdaságról a szabad piacgazdaságra való áttéréskor az állam szerepének a definiálása számos kelet-közép európai országban döntõnek bizonyult a reformfolyamat sikerességének szempontjából. Elsõ látásra az állam bilincseitõl való megszabadulás a reformországokban a gazdaság teljes állami befolyás alól való felszabadítását, és a független piaccal való helyettesítését jelentette. Szinte minden gazdasági aktor számára a sikeres nyugati ipari gazdaságok szimbóluma a szabad piacgazdaság volt. Csak fokozatosan látták be, hogy még a szabad piacgazdaság által szervezett gazdaságokban is szükség van egy elosztói szerepkört betöltõ gazdasági szereplõre. Az, hogy az állam a nemzetgazdaságban fontos allokációs funkcióval bír az erõforrások optimális elosztását illetõen, nehezen volt elmagyarázható azok számára, - gondoljunk példaként az NDK-ra - akik lépten-nyomon a szocialista tervgazdaság által hátrahagyott használhatatlan ipari létesítményekkel szembesültek, és a nyugati gazdaságokkal összevetve a lakosság alacsony életszínvonalát tapasztalták. A cikk az állam újragondolt szerepével foglalkozik a kiválasztott közép-kelet európai országokban. Az egyik fõ kérdés az, hogy mennyiben sikerült lefektetni a piacgazdaság konstitucionális elveit, mint ¢ magántulajdon, ¢ árképzés a versenypiacon, ¢ nyitott piacok, ¢ szerzõdési szabadság, ¢ szankciómechanizmusok a piacgazdasági felelõsségen keresztül, ¢ a gazdaságpolitika kiszámíthatósága. A másik kérdés, hogy mely szabályozási elveket soroltak a konstitucionális elvek mellé. Mindkét kérdés az államnak a piacgazdaságban betöltött szerepét érinti. Példaként említhetõ a fennálló állami szabályozás a magántulajdon és a gazdaság szereplõinek védelmében, vagy a versenykorlátozó ma- gatartás megakadályozása. Összefoglalva, az ilyen szabályozás az állami tevékenységen keresztül akkor szükséges, ha az egyén (gazdasági szereplõ) racionalitása a kollektív racionalitással (nemzetgazdasági szinten) nem egyezik. A cikk felsorol számos érvet amellett, hogy az államnak piacgazdasági versenyfeltételek között is a közösség érdekében kell tevékenykednie. A következõ szakaszban elõször pontosan meghatározzuk az állam szerepét, mielõtt a vizsgált országok bemutatásán keresztül az állam gyakorlatban betöltött szerepével foglalkoznánk

Wie nötig ist ein »Anti-Rezessionsprogramm«?

Ist die Forderung nach staatlichen Maßnahmen angesichts der sich abkühlenden Konjunktur sinnvoll, oder ist ein Konjunkturprogramm teuer und wenig effizient? Walther Otremba, Bundesministerium für Wirtschaft und Technologie, warnt davor, die wirtschaftlichen Probleme in den USA und in Europa zu leicht zu nehmen. Otremba unterstreicht, dass kurzfristige Konjunkturentwicklungen und längerfristige Wachstumsbewegungen eng miteinander verbunden sind. Deshalb sei es sinnvoll, bestimmte wirtschafts- und finanzpolitische Maßnahmen phasengerecht zu verwirklichen. Jürgen Rüttgers, Ministerpräsident von Nordrhein-Westfalen, fordert ein langfristig angelegtes Anti-Rezessionsprogramm für eine Politik für mehr Wachstum und Innovation. Unter anderem geht es ihm um eine Vereinfachung des Steuerrechts, ein nationales Rohstoffkonzept und bessere Regeln für die Finanzmärkte. Für Michael Hüther, Institut der deutschen Wirtschaft Köln, ist die derzeitige zyklische Abschwächung vor allem durch die Kreditmarktkrise und die Entwicklung an den internationalen Rohstoffmärkten verursacht. Da die beiden Schocks in erster Linie die volkswirtschaftliche Angebotsseite beträfen, liege die wirtschaftspolitische Herausforderung darin, insbesondere die Anpassungsflexibilität der Unternehmen zu stärken. Denn nur so könne der angebotsseitige Schock angemessen und hinreichend schnell verarbeitet werden. Für Otto Kentzler, Zentralverband des Deutschen Handwerks, zeigen alle bisherigen Erfahrungen, dass der Versuch, durch kreditfinanzierte staatliche Ausgabenprogramme die Konjunktur zu steuern und zu verstetigen, zum Scheitern verurteilt ist. Auch Volker Treier, Deutscher Industrie- und Handelskammertag, warnt vor Anti-Rezessionsprogrammen: Sie enden in der Schuldenfalle, kommen regelmäßig zur Unzeit und verdrängen privates Engagement. Und für Kurt J. Lauk, Wirtschaftsrat der CDU, sind die meisten Konjunkturprogramme wirkungslos und teuer.Konjunktur, Wachstumspolitik, Staat, Deutschland