A carvedilolterápia előnyei magas cardiovascularis kockázatú betegek kezelése során

Absztrakt A kardiológiai gyógyszeres terápia eszköztárában a béta-blokkolók kiemelkedő helyen szerepelnek. Ennek több oka van. Egyrészt számos indikációs körrel rendelkeznek, annak ellenére, hogy a szakmai vezérfonalak a korábbiakhoz képest a társbetegséggel vagy szövődménnyel nem járó hypertonia kezelésében háttérbe szorították. Azonban a különböző kardiális szövődményekkel társuló hypertoniás esetek mellett az ischaemiás szívbetegség különböző klinikai megnyilvánulási formáiban (stabil angina pectoris, posztinfarktusos állapot), a szívelégtelenség és a szívritmuszavarok kezelésében alapvető szereppel bírnak. A gyógyszercsoport több évtizedes fejlődése során hemodinamikai hatásaik egyre kifinomultabbak lettek. Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy újabb és újabb olyan tulajdonságokra derült fény, amelyek kedvezően befolyásolják a cardiovascularis betegségek kimenetelét. Ez utóbbi tulajdonságok igazolása számos multicentrikus tanulmányban rávilágított arra, hogy béta-blokkoló kezelés során miként érhető el a túlélésre kifejtett, a hemodinamikai hatástól is független kedvező effektus. Orv. Hetil., 2016, 157(26), 1029–1034

The Role of CXCR3 and Associated Chemokines in the Development of Atherosclerosis and During Myocardial Infarction

The chemokine receptor CXCR3 and associated CXC chemokines have been extensively investigated in several inflammatory and autoimmune diseases as well as in tumor development. Recent studies have indicated the role of these chemokines also in cardiovascular diseases. We aimed to present current knowledge regarding the role of CXCR3-binding chemokines in the pathogenesis of atherosclerosis and during acute myocardial infarction

Diabeteses hypertoniás betegek vérnyomáscsökkentő kezelésének hazai gyakorlata | Domestic practice of antihypertensive treatment of diabetic hypertensive patients

A magasvérnyomás-betegségben szenvedő betegek 20-25%-ánál fordul elő társbetegségként diabetes mellitus. Az együttes megjelenés a cardiovascularis kockázat jelentős növekedésével jár, így a különféle szakmai ajánlások különösen nagy figyelmet fordítanak a diabeteses betegek antihipertenzív kezelésére. A cukorbeteg esetében ajánlott <140/85 Hgmm-es vérnyomáscélérték eléréséhez általában gyógyszeres kombinációs terápia szükséges, amelynek alapját angiotenzinkonvertálóenzim-gátlónak vagy angiotenzinreceptor-blokkolónak kell képeznie. Ezeket lehet/kell kombinálni neutrális anyagcserehatással rendelkező kis dózisú, elsősorban tiazidszerű diuretikummal, kalciumcsatorna-blokkolóval, vagy tovább lehet bővíteni béta-blokkolóval, imidazolin-I1-receptor-agonistával, illetve az alfa-1-adrenoceptor-blokkolóval. A hazai gyakorlatban egyértelműen megmutatkoznak az evidenciákon alapuló ajánlások iránymutatásai, hiszen a betegek jelentősebb része kedvező anyagcserehatásokkal rendelkező angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+indapamid, valamint angiotenzinkonvertálóenzim-gátló+kalciumcsatorna-blokkoló kombinációs terápiában részesül, azonban a diabetogén potenciállal bíró hidroklorotiazidot tartalmazó angiotenzinkonvertálóenzim-gátló, valamint angiotenzinreceptor-blokkoló fix kombinációk alkalmazása is még mindig elterjedt. Hasonlóképpen érdekes gyakorlati terápiás szokások figyelhetők meg a kevésbé differenciált béta-blokkolók alkalmazásánál, ahol a harmadik generációs carvedilol és nebivolol még mindig kisebbségben vannak. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1695–1700. | Diabetes mellitus as comorbidity is present in 20–25% of patients suffering from high blood pressure. Because simultaneous presence of these two diseases results in a significant increase of cardiovascular risk, various guidelines focus greatly on the anti-hyperintensive treatment of patients with diabetes. Combined drug therapy is usually required to achieve the blood pressure target value of <140/85 mmHg defined for patients with diabetes, which must be based on angiotensin converting enzyme-inhibitors or angiotensin receptor blockers. These can be/must be combined with low dose, primarily thiazid-like diuretics, calcium channel blockers with neutral metabolic effect, and further options include the addition of beta blockers, imidazolin-l-receptor antagonists, or alpha-1-adrenoreceptor blockers. Evidence-based guidelines are obviously present in local practice. Although most of the patients receive angiotensin converting enzyme-inhibitor+indapamid or angiotensin converting enzyme-inhibitor+calcium channel blocker combined therapy with favorable metabolic effects, yet the use of angiotensin converting enzyme-inhibitors containing hidrochlorotiazide having diabetogenic potencial, and angiotensin receptor blocker fixed combinations is still widespread. Similarly, interesting therapeutic practice can be observed with the use of less differentiated beta blockers, where the 3rd generation carvediolol and nebivolol are still in minority. Orv. Hetil., 2014, 155(43), 1695–1700

Impact of the Coronavirus Epidemic on Local Social and Healthcare Services through the Example of a Hungarian City

This paper analyses the impacts of the globally disruptive COVID-19 pandemic, and local responses to the above challenges, more specifically, the operation of services under the state of emergency through the example of Győr. With the outbreak of the pandemic, state and municipal stakeholders responsible for public service provision became the focus of public attention. Their capacity to provide quick, efficient and firm action in response to novel situations and challenges was constrained by the internal operational deficiencies of large care systems, notably, undersupply in human and financial resources and the absence of flexibility and speed in various domains of state and municipal administration. Experience shows that full compliance with government measures and regulations was indispensable for the elaboration of local responses and good practices. In Győr, despite the municipality’s reputation for the high standard operation of health and social care services in the framework of its mandatory and voluntary functions and the presence of advanced care systems, tremendous human resources were required to tackle the emergency situation. This paper provides a detailed discussion of the relevant locally implemented practices and measures

"Less Invasive" Fractional Flow Reserve Measurement From 3-Dimensional Quantitative Coronary Angiography and Classic Fluid Dynamic Equations

Aims: To develop a simplified model of FFR calculation (FFRsim) deriving from 3-dimensional (3D) coronary angiographic data and classic fluid dynamic equations without using finite element analysis. Methods and results: Intracoronary pressure measurements were performed by pressure wire sensors. Lumens of the interrogated vessel segments were reconstructed in 3D. The coronary artery volumetric flow was calculated based on the velocity of the contrast material. Pressure gradients were computed by classic fluid dynamic equations. The diagnostic power of the simplified computation of the FFR (FFRsim) was assessed by comparing the results with standard invasive FFR measurements (FFRmeas) in 68 vessels with single stenosis. We found a strong correlation between the FFRsim and the FFRmeas (r=0.86, p 0.88 and the FFRsim ≤ 0.8 ranges. In our patient population, these ranges were found in 69% of the cases. Conclusions: According to our simplified model the invasive FFR measurement can be omitted without misclassification in pre-specified ranges of the calculated FFRsim

Empyemát, haemorrhagiás pericarditist és acalculosus cholecystitist okozó Eikenella corrodens szepszis | Empyema thoracis, hemorrhagic pericarditis and acalculous cholecystitis caused by Eikenella corrodens sepsis

A szerzők 29 éves nőbetegük esetét ismertetik, akinél a garatmandulák sebészi eltávolítása után egy hónappal bal oldali empyemával szövődött tüdőgyulladás és pericarditis alakult ki. Kórokozóként Eikenella corrodenst azonosítottak a thoracotomiából végzett dekortikáció és empyemakiürítéssel nyert mellkasi folyadék tenyésztése során. A beteget célzott antibiotikus kezelést követően tünet- és panaszmentesen emittálták. Kórházi távozását követő egy hónap után heveny felhasi panaszokkal került sürgősséggel a sebészeti osztályra. Ekkor acalculosus cholecystitis mellett pericardialis punkciót igénylő haemorrhagiás pericarditist észleltek. A polyserositisszel járó kórképet a ritkán előforduló Eikenella corrodens okozta szepszissel magyarázták. A beteg két alkalommal végzett pericardiocentesis és célzott antibiotikus, nem szteroid gyulladáscsökkentő és mycosis kialakulása miatt antimycoticus kezelés mellett egy hónap után gyógyultan hagyta el az intézményt, és azóta is tünet- és panaszmentes. Orv. Hetil., 2013, 154(47), 1873–1876. | The authors present a case of a 29-year-old woman who was diagnosed with pneumonia in the left side complicated with pleural effusion and hemorrhagic pericarditis one month after she had undergone tonsillectomy. Eikenella corrodens was identified as pathogenic agent when the empyema was removed during thoracotomy. After the patient was given antibiotic treatment she was discharged from the hospital without any symptoms or complaints. However, one month after she had left the hospital she was readmitted to the surgical unit as an emergency because of acute abdominal complaints. On admission acalculous cholecystitis as well as hemorrhagic pericarditis requiring pericardiocentesis were also observed. A rare cause of sepsis, Eikenella corrodens was identified which resulted in a severe disorder including polyserositis. Pericardiocentesis was performed two times and the patient was given targeted antibiotics and non-steroidal anti-inflammatory drugs. She was also treated with antimycotics as she had developed mycosis. After one month the patient recovered and was discharged from the hospital. No further recurrence of symptoms or complaints was observed during follow up. Orv. Hetil., 154(47), 1873–1876