A biológiai sokféleséggel kapcsolatos nézőpontok vizsgálata Q-módszerrel

A cikkben egy nemzetközi kutatás részeként végrehajtott magyarországi felmérés eredményeit mutatjuk be, amely a hazai természetvédelmi szakértők körében tárta fel a biodiverzitás megőrzésével kapcsolatban fellelhető nézőpontokat Q-módszer segítségével. 17 Q-interjú készült kutatókkal, döntéshozókkal és civil szervezetek képviselőivel. Az elemzés alapján három nézőpontot különítettünk el. Mindhárom nézőpont plurális értékszemléletet mutatott. A természetvédelemben párhuzamosan különböző értékszemléletek és stratégiák létezhetnek. A természet belső értéke és az ökocentrikus érvek a hazai biodiverzitás védelem közösen vallott értékei voltak, mindegyik nézőpont esetében fontos szerepet töltöttek be. A második és harmadik nézőpontban az érintetlen természetet is értékesnek tartották, az ember alakította tájat azonban csak a harmadikban. A pragmatikus megközelítés és az antropocentrikus érvek is fontos részét képezték a nézőpontoknak, az első két nézőpontban a materiális javakra, a harmadikban pedig a spirituális és a természet esztétikai értékére vonatkozó utilitarista érvek domináltak. Az antropocentrikus érvek nagy része azonban leginkább retorikai eszközként került említésre. Összességében elmondható, hogy ugyan más értékszemléletek és stratégiák létjogosultságának elismerése is megjelent, mindegyik nézőpont szerint a nem antropocentrikus értékek számítottak a természet morálisan helyes megközelítésének

Érintettek percepcióinak feltárása egy védett ragadozómadarakkal kapcsolatos konfliktusban a Jászság SPA részvételi tervezési folyamata során

Kutatásunkban a parlagi sassal (Aquila heliaca) és más védett ragadozómadarakkal kapcsolatos természetvédelmi konfliktusban részt vevő érintett csoportok percepcióit tártuk fel kvalitatív módszerekkel egy társadalmi részvételi folyamat során a Jászság Különleges Madárvédelmi Területen. A természetvédelmi konfliktus hátterében a mezei nyúl (Lepus europaeus) állomány csökkenésének problémája állt. A problémáról és annak okairól versengő értelmezéseket találtunk az érintett csoportok körében. A vadgazdálkodók és a természetvédelem képviselői egy véleményen voltak abban, hogy az apróvad állomány csökkenése jelentős mértékben élőhelyi probléma, amely emberi hatás, a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat miatt alakult ki. A vadgazdálkodók értelmezésében azonban ezen kívül a ragadozómadarak is jelentős szerepet játszottak a probléma kialakulásában. A gazdálkodók percepciója tért el leginkább a két másik csoportétól, ők egy külső tényezőt, az időjárást nevezték meg a probléma legfőbb okozójának. A részvételi folyamat amellett, hogy segített feltárni az eltérő percepciókat, lehetőséget adott az érintetteknek, hogy megismerjék és megértsék egymás eltérő értelmezéseit

A földhasználati konfliktusok tényezői és dinamikája védett természeti területeken

Kutatásunkban négy magyarországi agrár-ökoszisztéma (erdő, gyep, gyümölcsös, szántó) szolgáltatásainak vizsgálatával a földhasználati konfliktusokat befolyásoló tényezőket tártuk fel. Kvalitatív empirikus kutatásunk alapján hat faktort azonosítottunk, amelyek egyenként és egymásra kölcsönösen hatva alapvetően meghatározzák a konfliktusok létrejöttét, további alakulását és intenzitását. Ezek a tényezők (1) az agrár-ökoszisztéma típusa és minősége, (2) a gazdaságipénzügyi helyzet, (3) a természetvédelmi és mezőgazdasági intézményrendszer hatalmi dinamikája és strukturális felépítése, (4) a természetvédelem terepi képviselőinek hozzáállása, (5) a helyi gazdálkodói közösség kulturális-történelmi háttere, valamint (6) az idő és egyéb külső tényezők. Elemzési keretünk egy olyan többszempontú vizsgálati megközelítésre épít, amely a konfliktusok összetett természetének alaposabb megértését, illetve a konfliktusos helyzetek általános és specifikus jellemzőinek megállapítását teszi lehetővé. Eredményeink gyakorlati haszna, hogy rugalmas, az adott társadalmi, gazdasági, természeti kontextusra reflektáló döntéseket alapozhat meg, s így megelőzheti a tájhasználat-változásból fakadó konfliktusok kialakulását, illetve eszkalálódását

Ökoturisztikai fejlesztést megalapozó kérdőíves felmérés a Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében

A Felső-kiskunsági szikes tavakat látogatók körében 2015–2016-ban végeztünk kérdőíves felmérést a területen zajló LIFE Nature projekt szocio-ökonómiai vizsgálatának keretében. Célunk a felméréssel az volt, hogy feltárjuk a területre érkezők látogatási szokásait és ismereteit a szikes tavakról és azok élővilágáról, felmérjük hozzáállásukat a lehetséges korlátozásokhoz, és megismerjük ökoturisztikai fejlesztési igényeiket is. Vizsgálataink azt mutatták, hogy a látogatók a környező településekről kirándulás és kikapcsolódás céljából érkeztek, kevesebb mint egynapos időtartamra, és évente többször látogatták a területet. A szikes tavak értékeinek ismerete változó volt. A nem túl erős korlátozásokat a kitöltők nagy százaléka el tudta fogadni kellő irányított alternatíva esetén, de a fotózás térbeli korlátozásával kapcsolatban hezitálást mutattak a válaszok. A turisztikai programokban a természetvédelmi irányultságú programlehetőségeket támogatták, a fejlesztésekben a tanösvény és a madármegfigyelő torony volt a legnépszerűbb, de a komfortérzetet növelő alap- infrastruktúra kiépítését is preferálták. A projektben megvalósult és tervezett fejlesztések a válaszokban megfogalmazott igényekkel összhangban vannak, s megvalósításuk során a természetvédelmi és ökoturisztikai célok harmonizálása is biztosított. A program- és az infrastruktúra-fejlesztés öszszeköthető a környezeti neveléssel, hogy e szép és különleges természeti értékeinkkel kapcsolatos ismeretek is bővüljenek, segítve ezzel a tavak megőrzését is. A kérdőívezés hasznos eszköznek bizonyult az ökoturisztikai fejlesztések tervezéséhez. A vizsgálatot érdemes megismételni a fejlesztések megvalósulása után is

Környezeti jövőkutatás - Magyarország 2050

Az Ökológia Kutatóközpont Tanulmányai a kutatóközpontban folyó tudományos kutatásokba enged betekintést kutatóknak, gyakorlati szakembereknek, döntéshozóknak és a széles olvasóközönségnek. E sorozat keretében magyar nyelvű összefoglaló tanulmányokat jelentetünk meg a kutatóközpont szakemberei által koordinált tudományos kutatásokról, amelyek az ökológia változatos szakterületeit érintik, beleértve az interdiszciplinárisan kapcsolódó tudományterületeket is. A magyarországi természeti és környezeti állapotának változása számos kihívást tartogat számunkra a következő évtizedekben. A jövő lehetséges változásainak feltérképezése segít abban, hogy hatékonyabban fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra célzott kutatások indításával. E cél érdekében indult a „Környezeti jövőkutatás: Magyarország 2050” című program 2016-ban, melynek záró tanulmányát tartja kezében az olvasó. Munkánk fő célkitűzése, hogy a jövőbeli lehetőségek és veszélyek feltárásával javaslatot tegyünk olyan kutatási irányokra, témakörökre, amelyek hatékonyan és célzottan segíthetik a természetmegőrzést a következő évtizedekben. A jövőkutatási folyamatban multidiszciplináris kutatócsoportunk a Horizon Scanning, azaz a jövőfürkésző eljárást alkalmazta. Az eljárás a jövőkutatás egyik formájának, az előretekintésnek az első fázisa, amely a lehetséges jövők tartományának feltérképezésére irányul. A szakirodalmi feltárás után szakértők bevonásával egy ötletbörzét, majd egy kollektív információrendszerező és -értékelő workshopot tartottunk. A részvételi folyamat eredményeként kapott jövőállításokhoz kapcsolódóan fogalmazódtak meg azok az ökológiai kérdésköröket középpontba állító komplex problémák, amelyek a 2050-es jövő alakulása/alakítása szempontjából potenciálisan fontos kutatási irányokat határozhatnak meg Magyarország számára

Natura 2000 fenntartási tervek részvételi folyamatainak értékelése

A társadalmi részvétel intézményesülésének még csak csírái találhatók meg hazánkban, ennek ellenére az érintettek bevonása a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítésébe már gyakorlattá vált. Értékelésük hasznos lehet a tervek készítői, a részvételi folyamatok irányítói és a természetvédelmi döntéshozók számára is. Ebben a cikkben a nemzetközi szakirodalomban alkalmazott értékelési kritériumokra építve a részvételi fenntartási tervezéshez kiválasztott és adaptált 12 szempont alapján értékelünk 23 természetvédelmi részvételi tervezési folyamatot, melyek 2007 és 2016 között valósultak meg. Vizsgálataink azt mutatják, hogy az értékelt folyamatok csak részben felelnek meg az elvárt kritériumoknak. illetve a fenntartási tervek természetvédelmi hatásainak megítéléséhez nem is rendelkezünk megfelelő információval. Az elemzésben megjelenő tervezési folyamatok erőssége a felkészült, társadalomtudományos hátterű és független részvételi csapat. Emellett azt is megállapíthatjuk, hogy a fenntartási tervezés és a kapcsolódó részvételi folyamatok sikerességéhez kiemelten fontos a támogató szakpolitikai háttér is

Nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatás térképezés és értékelés, avagy a természetvédelem országos programja

Az Európai Unió 2020-ig megvalósítandó Biodiverzitás Stratégiájának egyik fő célkitűzése az ökoszisztéma-szolgáltatások (ÖSz-ek) minél teljesebb megőrzése és helyreállítása. Ennek érdekében a tagországok számára előírják, hogy térképezzék és értékeljék a területükön található ökoszisztémák állapotát (ÖÁ), valamint az általuk nyújtott ÖSz-ek helyzetét és gazdasági értékét. Magyarországon a 2016 őszén indult, Agrárminisztérium által koordinált KEHOP-4.3.0- VEKOP-15-2016-00001 számú kiemelt projekt keretében az „Ökoszisztéma-szolgáltatások” fejlesztési elem egyik fő feladata a hazai viszonyok között kiemelt fontossággal bíró ÖSz-ek országos térképezése és értékelése (Nemzeti Ökoszisztéma-szolgáltatás Térképezés és Értékelés; NÖSZTÉP). Az értékelés az ún. kaszkád-modell mentén végig halad az ÖSz-eket meghatározó ÖÁ jellemzőktől, az ÖSz kapacitásokon és az ebből ténylegesen igénybe vett szolgáltatásokon át az emberi jóllét fenntartásában vagy növelésében játszott szerepükig. A projekt eredményei a tervek szerint segítik majd a természeti tőkénkkel való fenntartható gazdálkodást, a zöldinfrastruktúra-hálózat fejlesztését, az egyes ágazatok közti hatékonyabb kommunikációt és a természetvédelmi és más ágazati döntéshozatalt

Conservation biology research priorities for 2050: A Central-Eastern European perspective

One of the main goals of the EU Biodiversity Strategy for 2030 is to avoid further loss of biodiversity and to restore ecosystems. These efforts can be facilitated by compiling the main research topics related to conservation biology to provide new evidence for the most urgent knowledge gaps, and publicise it to researchers, research funders and policy makers. We used the possible future statements from the Hungarian Environmental Foresight Report for 2050 which identified region-specific problems. To highlight likely future environmental and conservation questions, in this study we asked researchers from the fields of ecology and conservation to define research questions addressing these future statements in line with international research trends and challenges. The study resulted in fourteen priority research topics, split into seven clusters relevant to biological conservation that should be targeted by stakeholders, primarily policy makers and funders to focus research capacity to these topics. The main overarching themes identified here include a wide range of approaches and solutions such as innovative technologies, involvement of local stakeholders and citizen scientists, legislation, and issues related to human health. These indicate that solutions to conservation challenges require a multidisciplinary approach in design and a multi-actor approach in implementation. Although the identified research priorities were listed for Hungary, they are in line with European and global biodiversity strategies, and can be tailored to suit other Central and Eastern European countries as well. We believe that our prioritisation can help science–policy discussion, and will eventually contribute to healthy and well-functioning ecosystems