A gastrooesophagealis refluxbetegség nyelőcsőszövődményei: következmények vagy védekezőreakciók? | Esophageal complications of gastroesophageal reflux disease: consequences or defensive reactions?

Absztrakt: A gastrooesophagealis refluxbetegség a felnőtt lakosság több mint 10%-át érinti. A betegek nagy többsége életmódbeli változtatásokkal és hatásos savcsökkentő szerekkel jól kezelhető. Az érintettek körülbelül 10%-a azonban a kezelés dacára panaszos marad, és náluk súlyos szövődmények fejlődhetnek ki. Különös módon a szövődmények egy része védekező jellegűnek tűnik, amivel a beteg panaszai mérséklődhetnek, illetve mintha az állapot súlyosbodásának és további szövődmények kialakulásának megelőzését céloznák. Az egyértelműen refluxszövődménynek tekinthető Barrett-oesophagusban jelentősen mérséklődhetnek az életminőséget rontó panaszok, mert a Barrett-hám sokkal ellenállóbb a gyomorsav maró hatásával szemben, mint a nyelőcsövet normálisan bélelő laphám. A refluxszövődményként kialakuló motilitászavarok (hipertenzív alsó nyelőcsősphincter, achalasia cardiae és cricopharyngealis achalasia) és strukturális elváltozások (Schatzki-gyűrű, nyelőcsőstrictura, subglotticus tracheastenosis) pedig segítenek megelőzni az aspirációt, amely újabb panaszok megjelenésével járhat, és további súlyos szövődmények kialakulásának a lehetőségét hordozza magában. Orv Hetil. 2017; 158(20): 763–769. | Abstract: Gastroesophageal reflux disease affects more than 10% of the adult population. Most patients can be effectively treated with lifestyle changes and adequate acid-reducing therapy. However, about 10% of the patients remain symptomatic despite treatment and severe complications may develop. Interestingly, some of these complications seem to be a sort of defensive mechanism that may either alleviate the patient’s symptoms or prevent developing further complications. In Barrett’s esophagus, which can be unambigously considered as a complication of gastroesophageal reflux disease, reflux symptoms ruining the quality of life may significantly improve, since the metaplastic Barrett epithelium is much more resistent to gastric acid, than the normal epithelial lining of the esophagus. Furthermore, the motility disorders (hypertensive lower esophageal sphincter, achalasia, cricopharyngeal achalasia) and structural changes (Schatzki’s ring, esophageal stricture, subglottic trachea stenosis), which develop as a complication of reflux may help to prevent aspiration that can cause new complaints and may lead to further complications. Orv Hetil. 2017; 158(20): 763–769

Az éhség és a gastrointestinális hormontermelés változásának vizsgálata totális gastrectomizált, valamint kóros kövérségben szenvedő betegekben = Evaluation of satiation, satiety and GI hormone production in patients after total gastrectomy and in morbidly obese

1.Két total gastrectomia utáni rekonstrukciós típust hasonlítottunk össze, melyek a pótgyomor helyében (oralis vagy aborális) különböztek egymástól. A vizsgált paraméterekben nem találtunk szignifikáns különbséget. 2.Gastrointestinalis panaszokat és egyéb életminőségi paramétereket hasonlítottunk össze két rekonstrukciós típusban, ahol a duodenumbekötés jelenlétében volt csak különbség. Megtartott duodenalis passzázs mellett a korai dumpinges panaszok szignifikánsan ritkábban jelentkeztek. 3.Vizsgáltuk a plazma cholecystokinin, ghrelin és leptin szintet éhomra és tesztétel fogyasztása után és egészséges egyedekhez hasonlítottuk. Az éhomi CCK és ghrelin szint szignifikánsan magasabb volt a duodenum visszakötésnél és magasabb maradt tesztétel elfogyasztása után is. A leptin szintekben nem találtunk különbséget. 4.Állatkísérletekben a ghrelin szint alacsonyabb, a leptin szint, a táplálékfelvétel, a súlygyarapodás magasabb volt a duodenum bekötésnél. 5.Anti CCK adásával mindkét csoportban szignifikáns táplálékfelvételt igazoltunk. Az anti CCK fokozza az éhségérzetet. 6. Funkcionális MRI-vel vizsgáltuk az aktivitásváltozást a kórosan kövér és normális testsúlyú betegeknél tesztétel elfogyasztás után. Számos agyi régióban észleltünk jelentős aktivitás különbséget a két csoport között kellemes és kellemetlen íz hatására. Az eredmények segíthetnek megtalálni a központi idegrendszer szerepét a kóros kövérség kialakulásában, új módszerek kifejlesztésében a súlycsökkentés elérésére. | 1.We compared two types of reconstructions after total gastrectomy, an aboral and an oral pouch with preserved duodenal passage, differing only in the site of the pouch. The site of the reservoir does not influence the outcome.2.We investigated different alimentary symptoms and QOL parameters in correlation with the reconstruction type. Preservation of the duodenal passage reduces the prevalence of early dumping syndrome.3.Fasting and postalimentary plasma CCK, ghrelin and leptin levels were measured in the two different reconstruction types and compared to healthy contols. Fasting leves of CCK and ghrelin were significantly higher after preservation of the duodenal passage and remained higher postprandially as well. There were no significant differences in leptin levels between the groups.4.In a rat model the level of ghrelin was lower, the level of leptin, the food intake and body weight gain was higher after duodenal preservation.5.Administration of anti-CCK significantly increases food intake in both groups in animal model. Anti-CCK increases apetite.6.We studied the brain functional MRI (fMRI) activity changes of normal and obese persons, triggered by gustatory stimulation. Our current fMRI investigations revealed different activations of numerous brain regions of normal and obese individuals, triggered by pleasant and unpleasant gustation. This method can help to recognize the role of the central nervous system in obesity, and to develop new therapies for weight loss

A nyelőcsőpótlás szövődményei

A nyelőcső eltávolítására a legnagyobb számban nyelőcsőrák miatt kerül sor. A nyelőcsőpótlás még a mai napig is jelen- tős kihívást jelent a sebészet számára, mert 50% felett számíthatunk szövődményre, és halálozás is 4–7%-ban fordul elő. A szövődmények feloszthatók korai és késői szövődményekre, valamint általános és specifikus szövődményekre. Sebészeti szempontból a korai és a késői speciális szövődmények jelentik a legfontosabb kérdéseket. A Pécsi Egyetem Sebészeti Klinikáján az 1993 és 2012 közötti 20 évben 540 nyelőcső-reszekció történt. Pótlásra 445 esetben gyomrot, 38 esetben vastagbelet és 57 esetben jejunumot használtak. Az anastomosis a gyomorral pótlásnál 275 esetben a nyakon, 170 esetben a mellkasban történt. A vastagbelet minden esetben a nyakra húzták fel. 29 esetben a nyakon történt szabad jejunummal pótlás és 28 esetben bal oldali thoracolaparotomiából a mellkasban. A gyomorral pótlás esetén 55 esetben lépett fel anastomosiselégtelenség, 8 esetben észleltünk transzplantátumelhalást, és 30 esetben alakult ki korai anastomosisszűkület. Ezek a számok vastagbéllel pótlás esetén: 3 elhalás és 2 insufficientia. Mellkasi jejunumpótlásnál egy anastomosiselégtelenség fordult elő. Nyaki szabad átültetésnél egy transzplantátumnecrosist észleltünk. A késői speciális szövődmények közül a dysphagia a legfontosabb, melynek okaként a következőket találták a gyakoriság sorrendjében: anastomosisszűkület, conduitobstructio, pepticus és ischaemiás strictura, idegen test, lokális recidíva, funkcionális okok, új malignus tumor a reszekció után megmaradt nyelőcsőben és malignus tumor a pótlásra használt szervben. Az okok között lehetnek átfedések, és kezelésük lehet gyógyszeres, endoszkópos vagy sebészi. A sebészi kezelés általában az utolsó lehetőség a nyelésképesség helyreállítására, és jelentős kihívás elé állíthatja még a gyakorlott központokat is

Metasztázis miatt végzett máj- és hasfalreszekció 11 évvel a pancreatoduodenectomia után | Resection of liver and abdominal wall metastasis 11 years after pancreatoduodenectomy Case report

Absztrakt: A pancreasrák prognózisa kedvezőtlen. A betegség kiújulása típusosan főleg a posztoperatív első két évben történik. A késői és szoliter metasztázis azonban ritka. Esetünkben egy férfi beteg kórtörténetét mutatjuk be, aki hasnyálmirigyrák miatt radikális műtéten esett át. A betegnél 11 évvel később egy szoliter májmetasztázist diagnosztizáltak, amelyet az épben reszekáltunk. Egy évvel a műtét után betegünk jó általános állapotban van. Esetünk demonstrálja, hogy pancreastumor miatt reszekcióban részesített betegeknél indokolt lehet ismételt műtét késői, izolált metasztázis esetén. Orv Hetil. 2017; 158(28): 1109–1111. | Abstract: Pancreatic cancer has adverse prognosis. Disease recurrence is typical and it occurs mainly within the first 2 years postoperatively. However late and soliter metastases are rare. This case report shows the history of a male patient, who was radically operated on for pancreatic cancer. 11 years later a solitary liver metastasis has developed and it was completely removed by resection. 1 year postoperatively the patient is doing well. Our case demonstrates that in patients after resection for pancreatic cancer, redo surgery might be justified in case of late and isolated metastasis. Orv Hetil. 2017; 158(28): 1109–1111

The characteristics and prognostic role of acute abdominal on-admission pain in acute pancreatitis: A prospective cohort analysis of 1432 cases

Introduction Pain is the most common symptom in acute pancreatitis (AP) and is among the diagnostic criteria. Therefore, we aimed to characterize acute abdominal pain in AP. Methods The Hungarian Pancreatic Study Group prospectively collected multicentre clinical data on 1435 adult AP patients between 2012 and 2017. Pain was characterized by its intensity (mild or intense), duration prior to admission (hours), localization (nine regions of the abdomen) and type (sharp, dull or cramping). Results 97.3% of patients (n = 1394) had pain on admission. Of the initial population with acute abdominal pain, 727 patients answered questions about pain intensity, 1148 about pain type, 1134 about pain localization and 1202 about pain duration. Pain was mostly intense (70%, n = 511/727), characterized by cramping (61%, n = 705/1148), mostly starting less than 24 h prior to admission (56.7%, n = 682/1202). Interestingly, 50.9% of the patients (n = 577/1134) had atypical pain, which means pain other than epigastric or belt-like upper abdominal pain. We observed a higher proportion of peripancreatic fluid collection (19.5% vs. 11.0%; p = 0.009) and oedematous pancreas (8.4% vs. 3.1%; p = 0.016) with intense pain. Sharp pain was associated with AP severity (OR = 2.481 95% CI: 1.550-3.969) and increased mortality (OR = 2.263, 95% CI: 1.199-4.059) compared to other types. Longstanding pain (>72 h) on admission was not associated with outcomes. Pain characteristics showed little association with the patient's baseline characteristics. Conclusion A comprehensive patient interview should include questions about pain characteristics, including pain type. Patients with sharp and intense pain might need special monitoring and tailored pain management. Significance Acute abdominal pain is the leading presenting symptom in acute pancreatitis; however, we currently lack specific guidelines for pain assessment and management. In our cohort analysis, intense and sharp pain on admission was associated with higher odds for severe AP and several systemic and local complications. Therefore, a comprehensive patient interview should include questions about pain characteristics and patients with intense and sharp pain might need closer monitoring