Applicability of ultra performance convergence chromatography, a new generation of supercritical fluid chromatography, for the analysis of pesticide residues

Monitoring and controlling wide variety of pesticide residues is a crucial challenge of food safety. In our study ultra-performance convergent chromatography (UPC2), as the new generation of supercritical fluid chromatography coupled with ESI-MS/MS system was applied to separate a set of pesticides to investigate their chromatographic behavior under various UPC2 conditions. 30 components were selected representing the GC and LC measurable components. Capacity factors obtained from LC and GC runs UPC2-PDA were compared. Based on our data UPC2 should be considered as an alternative chromatographic approach with separation mechanisms not yet fully characterized. Interestingly the type of mobile phase modifier influences the ionization in an ESI-MS system

Investigation of the wind power potential of the Hernád valley

The University of Debrecen, Department of Meteorology has carried out research into the climatic and social-economic conditions of the Hernád valley in the scope of a scientific project (OTKA K 75794) between 2009 and 2012. The aim is to find out the optimal area for wind and solar energy, as well as biomass utilization. Our purpose is to work out a model wherein the complex evaluation of natural and social-economic conditions and effects can eventually result in a sustainable and conflictfree land use. The results of the research will be useful in working out a regional improvement based on the use of renewable energy sources to help the local decision-making process

Az erektilis diszfunkció és a koronária-ateroszklerózis kapcsolata

Az erektilis diszfunkció és a kardiovaszkuláris érbetegségek összefüggése szoros és a 40–50 év közötti férfiak 15%-át érinti. Esetünkben egy új keletű merevedési zavarban szenvedő férfi esetét mutatjuk be, akinek nem voltak mellkasi panaszai és CT-angiográfia/koronarográfia igazolta a koronária-ateroszklerózist és a nem szignifikáns szűkületek miatt konzervatívan lett kezelve

A szél- és napnapenergia, valamint az energetikai célú biomassza hasznosításának éghajlati és társadalmi-gazdasági kérdései a Hernád-völgyben = Climatic conditions and social-economic issues of the utilization of wind, solar and biomass energy in the Hernád-valley, North Hungary

A kutatás során a Hernád-völgy társadalmi-gazdasági és éghajlati adottságait vizsgáltuk azzal a céllal, hogy megállapítsuk: ezek milyen mértékig segítik elő vagy gátolják a szél- és napenergia, valamint a biomassza energetikai célú hasznosítását Statisztikai források alapján feltártuk a Hernád-völgy hátrányos helyzetű településeinek legfontosabb gazdasági-társadalmi adatait, valamint az erdészeti biomasszára vonatkozó adatokat. A megyei, régiós és országos átlagadatokkal összehasonlítva többek között megállapítottuk, hogy a víz-, csatorna- és föld-gázvezetékek kiépítése jóval kedvezőtlenebb. Utóbbi kettő indokolttá teheti az energetikai fejlesztéseket. A kistáj bioenergetikai lehetőségeinél elmondható, hogy az erdészeti faapríték potenciálja feltétlenül figyelembe veendő. Statisztikai adatfeldolgozás és a térinformatikai módszerek egybekapcsolásával elvégzett vizsgálataink azt mutatják, hogy a nagy időbeli fluktuáció ellenére hatékony lehet a terület szélenergiájának felhasználása, elsősorban az alacsony indítási sebességű szélerőművek vagy a szélerőgépek esetében. A Hernád-völgy napenergia potenciáljának feltárásához a fenti két módszerrel elvégeztük a térségbe jutó, a helyi, elsősorban a domborzati körülmények által jelentősen befolyásolt globálsugárzás időbeli és térbeli eloszlásának elemzését. A felszínre érkező globálsugárzási adatok kiértékelése elengedhetetlen információkat nyújt a Hernád-völgyben tervezett napenergia beruházások tervezésénél, gazdasági elemzésénél. | Role of socio-economic and climatic endowments of the Hernád-valley in energetic solar, wind and biomass utilization have been examined in our research program. Most important socio-economic characteristics of settlements and parameters of biomass production in the Hernád-valley have been determined on the base of statistical data. Compared to county, region, or national averages water, gas and drainage systems are rather underdeveloped in the Hernád-valley. These facts support renewable energetic developments. The micro region has a good potential in chopped wood biomass. Despite its strong temporal fluctuations wind energy utilization can be effective especially in the case of low critical velocity wind turbines and windmills according to our results gained using statistical data analyses combined with geoinformatic methods. However, small windmills and wind generators with capacities of several hundred watts or kilowatts could be more effective solutions, since they can be operated in island mode, what means that their establishment requires much less permissions. The before mentioned two methods have been used for examination of solar energy potential of the Hernád-valley as well. Spatial and temporal patterns of solar irradiance strongly influenced by the relief have been determined. Amount of solar irradiance can be measured on the surface provides important information for the planning and economic analyses of solar energy utilization projects in the Hernád-valley

A szemészeti állapot és az életminőség kapcsolódó mérőszámai különböző korcsoportokban

Bevezetés: Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 1,3 milliárd ember él a látásgyengeség valamilyen formájával, melynek mintegy 80%-a megelőzhető lenne. Kutatások alátámasztják, hogy a látás csökkenése befolyásolja az életmi- nőséget, és megrövidíti a várható élettartamot. Célkitűzés: A Szegedi Tudományegyetem több klinikájának együttműködésével zajló, a 40 és 80 év közötti életkorú, dél-magyarországi lakosság körében végzett felmérés (OTKA-NN-110932) szemészeti vizsgálati eredményeinek rögzítése és ezek életminőséget befolyásoló hatásainak elemzése. Módszer: Az Országos Tudományos Kutatási Alap által finanszírozott keresztmetszeti kutatási programban összesen 731, 40 és 80 év közötti személy vett részt. A bevont 731 alanyból 717 fő (397 nő és 320 férfi) vett részt teljes körű szemészeti vizsgálaton és töltötte ki a NEI-VFQ-25 honosított kérdőívet. A statisztikai analízishez egy szempontos ANOVA- és Mann–Whitney-próbát használtunk. A szignifikancia szintjeként a p<0,05 értéket határoztuk meg. Eredmények: A vizsgálatban részt vevő személyeket 4 korcsoportra osztottuk: 1) 40–50 év, 2) 51–60 év, 3) 61–70 év, 4) 71–80 év. A szemszárazság, a lencsehomályok előfordulása, a szemüvegviselés, az időskori maculadegeneratióra utaló eltérések jelenléte az életkor előrehaladtával nőtt. A NEI-VFQ-25 kérdőív alskálái az életminőség romlását mutatják a kor növekedésével és a szemészeti eltérések előfordulási gyakoriságának fokozódásával összefüggésben. Következtetés: A látás, mint a külvilág észlelésének meghatározó lehetősége, kiemelkedő helyet foglal el az életminő- séget befolyásoló tényezők között. Kutatásunk tendenciái mutatják, hogy a látással kapcsolatos életminőséget jelző értékek a kor előrehaladtával hogyan csökkennek. Ezért is tekintjük szükségesnek az idősebb populáció rendszeres ellenőrzését, felismerendő és lehetőség szerint kiküszöbölendő az életminőséget negatívan befolyásoló tényezőket