A deliberáció hatása a kaposvári deliberatív közvélemény-kutatás tapasztalatai = The impact of deliberation experiences of the deliberative polling in Kaposvár

Dolgozatom az empirikus szociológia olyan területével foglalkozik, amelyre eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak. Magyarországon a deliberatív közvélemény-kutatásnak nincsen nagy hagyománya, az elmúlt évtizedben alig néhány készült csak. Éppen ezért bízom abban, hogy doktori disszertációm az empirikus társadalomkutatók, a közvélemény-kutatásokat rendszeresen használó elemzők számára hasznos és inspiráló lesz. Elemzésemben részletesen bemutatom a kapcsolódó elméleti kereteket. Történeti és interdiszciplináris áttekintést adok a deliberációról, mint a demokrácia elméletének és gyakorlatának egyik ideális változatáról. A kutatás módszere, s az adatok elemzése megköveteli az interdiszciplinaritást, s nemcsak a szociológia, a politikatudomány, a politikafilozófia, a pszichológia, a szociálpszichológia, hanem a kommunikációelmélet irányába is kitekintést kell tennem, hogy a téma sokrétűségét és komplexitását meg tudjam ragadni és be tudjam mutatni. A deliberáció hatásainak elemzése során a kvantitatív mellett a kvalitatív szempontokra helyezem a hangsúlyt, egy egyedi és újszerű diskurzus minőségét elemző technika bemutatásának segítségével. Az adatok több szempontú összehasonlítást tesznek lehetővé, ugyanazon csoport időbeni változásai, csoportok egymással való összehasonlítása és kontrollcsoport használata teszik megalapozottá az eredményeket. Emellett kvalitatív szempontokat is érvényesítek elemzésemben, szerepeltetek csoportdinamikai változókat a diskurzus minőségi index egy úttörő jellegű alkalmazásával és két kiemelt csoportban a deliberatív diskurzus minősége is vizsgálatra kerül

The 100 faces of poverty

Information about our world and society cannot be obtained through numbers only, even so because a significant segment of our current knowledge is conveyed through pictures and other visual signs. These are to complement our verbal codes and are capable of showing the human face of social reality, such as poverty, hidden beyond the maze of various charts and diagrams. The concept of “The poorest 100” was inspired by the top list of the 100 richest persons published every year; this unique sociographic report became the paraphrase of that top list. If you can read the list of the 100 most affluent persons in Hungary, why should not someone present the list of the poorest 100 in another volume? “Who are they? And what made them what they are? How can we show solidarity with them and how can we help them to help themselves?” - These are some of the questions raised by the publisher