Magyar Nemzeti Bank: Kiszámíthatatlan idők előrejelzése = Magyar Nemzeti Bank: Forecasting unpredictable times

A Covid-válságból való kilábalás az 1977 óta mért legmagasabb növekedést eredményezte a tavalyi évben. A gazdaság 2021-ben 7,1 százalékkal bővült, a munkaerőpiac az év végére megközelítette a teljes foglalkoztatást, így összességében a második világháborút követő évek leggyorsabb kilábalását regisztrálhattuk. A növekedéshez érdemben hozzájárultak a Magyar Nemzeti Bank és a kormányzat válságkezelő programjai, amelyek a gazdasági szereplők széles körét támogatták. Emellett a korai, széles körű hazai átoltottságnak köszönhetően a tavaszi gyors gazdasági nyitás is a fogyasztás gyorsabb helyreállását tette lehetővé. A külső környezetet tekintve a kereslet és a kínálat egyenlőtlen növekedése a globális termelési láncokban, illetve a nyersanyagok piacán súrlódásokat okozott, ami sorozatos költségsokkokat eredményezett. A tavaly év végi kedvező gazdasági folyamatok az idei év elején is folytatódtak, és a hazai gazdaság növekedési potenciálja erős. A gazdasági aktivitás bővülését azonban a következő negyedévekben az orosz–ukrán háború és a következményeként bevezetett szankciók számos csatornán keresztül lassítják. A bizonytalanság nagyon jelentős, mivel a háború gazdasági hatásának mértéke erősen függ a háború és a szankciós politikák időbeli lefutásától. Exportpiacaink és kivitelünk számottevő lassulását elsősorban a külkereskedelem és a nemzetközi termelési láncok nehézségei okozzák. A vállalati beruházásokat lassítja ugyan a magasabb bizonytalanság és a vállalati működési költségek növekedése, azonban a beruházási ráta így is magas szinten marad. A háztartások fogyasztását idén az emelkedő infláció mellett is bővülő reálbértömeg, illetve a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések egyaránt növelik. Az energia- és nyersanyagárak tavalyi növekedése miatt a hazai vállalatok 2022 elején a korábban tapasztaltnál nagyobb mértékben árazták át termékeiket. A háború az energia- és nyersanyagárak újabb számottevő emelkedésével újabb jelentős költségsokkot okozott az inflációban, ami rövid távon tovább emelkedik, és a csökkenése is későbbre tolódik. Arra számítunk, hogy az inflációs ráta csökkenésének a kezdete 2022 második felére tolódik, amennyiben a háború okozta piaci sokk enyhül, és a várt nyersanyagár-korrekcióból fakadóan mérséklődhet az infláció. Az ismételt ársokk kifutását követően az árstabilitás elérésében meghatározó szerepe lesz annak, hogy az inflációs várakozásokat az inflációs céllal összhangban lévő szinten horgonyozzuk. = The recovery from the Covid-19 crisis led to the highest GDP growth rate since 1977 last year. The economy expanded by 7.1 per cent in 2021, and the labour market approached full employment by the end of the year, making it the fastest recovery in the post-World War II years overall. The crisis management programmes of Magyar Nemzeti Bank and the Hungarian government, which supported a wide range of economic actors, contributed significantly to this growth. In addition, the rapid economic opening of lockdowns in the spring allowed for a faster recovery in consumption, thanks to an early and broad-based domestic vaccination. In the external environment, the uneven growth of supply and demand caused frictions in global production chains and commodity markets, leading to a series of cost shocks. The positive economic trends at the end of last year have continued into the beginning of this year, and the domestic economy’s growth potential is strong. However, the expansion of economic activity in the coming quarters will be slowed by the Russian-Ukrainian war and the resulting sanctions through a number of channels. The uncertainty is significant, as the size of the economic impact of the war is highly dependent on the length and the timing of the war and sanctions policies. The significant slowdown in Hungary’s export markets and exports is mainly due to difficulties in foreign trade and international production chains. While business investments are slowed by higher uncertainty and rising business operating costs, the investment rate remains high. Household consumption will be promoted this year both by rising real wages, despite increasing inflation, and by government measures to ramp up household incomes. The surge in energy and raw material prices last year has led domestic companies to reprice their products at the beginning of 2022 at a higher rate than previously. With another substantial jump in energy and commodity prices, the war has caused another significant cost shock to inflation, which will continue to go up in the short term and postpone its decline. We expect the start of the decline in the inflation rate to be delayed to the second half of 2022, as the market shock from the war eases and inflation moderates due to the expected correction in commodity prices

Assessing the sensitivity of inflation to economic activity

A number of academic studies suggest that from the mid-1990s onwards there were changes in the link between inflation and economic activity. However, it remains unclear the extent to which this phenomenon can be ascribed to a change in the structural relationship between inflation and output, as opposed to a change in the size and nature of the shocks hitting the economy. This paper uses a suite of models, such as time-varying VAR techniques, traditional macro models, as well as DSGE models, to investigate, for various European countries as well as for the euro area, the evolution of the link between inflation and resource utilization and its dependence on the nature and size of the shocks. Our analysis suggests that the relationship between inflation and activity has indeed been changing over time, while remaining positive, with the correlation peaking during recessions. Quantitatively, the link between output and inflation is found to be highly dependent on which type of shocks hit the economy: while, in general, all demand shocks to output imply a reaction of inflation of the same sign, the latter will be less pronounced when output fluctuations are driven by supply shocks. In addition, a sharp deceleration of activity, as opposed to a subdued but protracted slowdown, results in a swifter decline in inflation. Inflation exhibits a rather strong persistence, with a negative impact still visible three years after the initial shock. JEL Classification: E31, E32, E37demand shock, inflation response, Macro model, output growth, Phillips curve

Brexit: The end or the beginning of a long road

Abstract Globalisation and the loosening of credit conditions have led to an increase in income and wealth inequalities in the developed economies. The 2008–2009 crisis has forced a deleveraging process, leading to a prolonged recovery due to further demand cuts. The protracted economic problems and the inadequate management of economic policy in the EU increased social discontent that may have eventually contributed to Brexit. The short- and long-run impacts of the decision are difficult to judge, given that the details of the exit process cannot yet be known. Currently, there is a consensus among analysts that the negative economic effects could be greater in the UK in the short term. However, in the longer term, the UK may benefit from a potentially more flexible economic policy framework, while socio-political and economic risks are imposed on the European economy by the secondary effects due to its structural problems and the uncertain future of its institutional system. As a small open economy, Hungary highly depends on the economic performance of its foreign trade partners. We have found that the economic impact of Brexit on Hungary remains moderate. Among the direct channels, the foreign trade channel may be the dominant. Meanwhile, the reduction of EU funds and remittances will affect the Hungarian growth only modestly. Hungary’s vulnerability has improved substantially since the 2008–2009 crisis. Accordingly, potential second-round effects of Brexit may remain subdued and be mitigated through substantial room for manoeuvre for economic policies