Lepedékes tonsilla gyermekkorban. Hogyan csökkenthető az indokolatlan antibiotikumfelhasználás? = Exudative tonsillitis in children How can we reduce the unnecessary antibiotic consumption?

Absztrakt: Bevezetés: A lepedékkel, tüszőkkel fedett, gyulladt tonsilla gyakori elváltozásnak számít a gyermekgyógyászatban. A tünet hátterében az esetek nagyobb részében vírusfertőzés (Epstein–Barr-vírus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza, parainfluenza, adenovírus) áll; csak kisebb arányban baktériumok, melyek közül az A-csoportú streptococcusok által okozott fertőzés kiemelendő. A jelenlegi irányelvek alapján nem ajánlott rutinszerű, preventív antibiotikumkezelés az A-csoportú streptococcusok által okozott szövődmények megelőzésére. Célkitűzés: Célunk volt meghatározni, hogy a lepedékes tonsillitis miatt felvett gyermekek esetén jelenthet-e differenciáldiagnosztikai segítséget a laboratóriumi értékek változása a felesleges antibiotikumhasználat elkerülésében. Módszer: A vizsgálat során 133 beteg 135, exsudativ tonsillitis miatt történt megjelenésének adatait elemeztük. A betegeket két csoportba osztottuk. Az 1. csoportba kerültek azok a betegek, akiknél EBV vagy CMV kóroki szerepe volt igazolható, míg a 2. csoportba azokat a betegeket soroltuk, akiknél szerológiai módszerekkel nem volt igazolható vírusfertőzés. Eredmények: A vizsgálati eredmények alapján 2016 és 2017 között az exsudativ tonsillitisek többségénél (66/135, 48,8%) a CMV és az EBV kóroki szerepe volt igazolható szerológiai módszerrel, míg Streptococcus pyogenes jelenléte csak néhány esetben (3/65, 4,61%) volt kimutatható torokváladékból. A betegek jelentős, 92%-a a fentiek ellenére antibiotikumkezelésben részesült. Következtetés: Retrospektív felmérésünk eredményei is alátámasztották, hogy a klinikai tünetek és a fizikális status alapján nem lehetséges a kóroki tényezőt megítélni, sőt a legtöbb esetben a kvalitatív vérkép eltérései és a gyulladásos markerek – például a C-reaktív protein (CRP) – emelkedése sem jelez egyértelműen bakteriális infekciót. Ellenben a transzaminázértékek emelkedése magas pozitív prediktív értékkel utal vírusfertőzésre, azon belül is a vizsgálat tárgyát képező CMV- és EBV-infekcióra. A laborvizsgálatok ez irányú kiterjesztésével a felesleges antibiotikumhasználat jelentősen csökkenthető. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50–55. | Abstract: Introduction: Exudative tonsillitis is a common clinical picture during childhood. The majority of these cases are caused by viruses (Epstein–Barr virus [EBV], cytomegalovirus [CMV], influenza virus, parainfluenza virus, and adenovirus), and only some infections are caused by bacteria, mainly group A streptococci (GAS). On the basis of international guidelines, routine use of early antibiotic treatment is not recommended in these cases, because it seems not to prevent GAS-associated complications. Aim: Our aim was to determine those laboratory results which are useful to distinguish between bacterial and viral infections in children with exudative tonsillitis to reduce antibiotic overuse. Method: In our study, we evaluated 135 clinical data from 133 children with exudative tonsillitis. Patients were grouped according to the following criteria: the first group contained patients with acute CMV or EBV infections, while in the second group, CMV or EBV infections were not confirmed using serology. Results: On the basis of our results, EBV or CMV infections (66/135, 48.8%) were serologically confirmed in the majority of cases with exudative tonsillitis between 2016 and 2017, while the causative role of GAS was minimal in this patient group (3/65, 4.61%). In spite of this finding, the majority of patients (92%) were treated with antibiotics. Conclusion: Our retrospective findings confirmed that it is not possible to determine the causative agent of this clinical picture on the basis of symptoms, and physical findings, moreover laboratory results, such as high white blood cell count could not confirm bacterial infection. At the same time, elevated transaminase levels may refer to viral origin of infection, especially EBV or CMV with high predictive value; the use of extended laboratory tests may reduce the unnecessary antibiotic consumption. Orv Hetil. 2020; 161(2): 50–55

Valós idejű polimeráz láncreakció alkalmazása cytomegalovirus-fertőzés és -reaktiváció nyomon követésére malignus hematológiai betegségek kemoterápiás kezelése során és autológ őssejt-transzplantációt követően | Monitoring cytomegalovirus infection and reactivation using quantitative real-time polymerase chain reaction in patients with haematological malignancies during chemotherapy and after autologous stem cell transplantation

Absztrakt Bevezetés: A hematológiai betegek kemo-immun terápiás kezelése és az őssejt-transzplantáció során fellépő fertőzéses komplikációk egyikét képezi a cytomegalovirus-infekció és -reaktiváció. Célkitűzés: A szerzők célja a cytomegalovirus-fertőzés és -reaktiváció követése kvantitatív valós idejű polimeráz láncreakció módszerével. Módszer: A szerzők intézetében 2012–2014 között kezelt 96 beteg dokumentációját elemezték retrospektív vizsgálatban. A betegeket az alapbetegség szerint csoportosították (lymphoproliferativ betegségek, akut leukaemiák), valamint megkülönböztették aszerint, hogy történt-e autológ őssejt-transzplantáció vagy sem. Eredmények: Lymphoproliferativ betegség miatt kezeltek 83 beteget, közülük 63 (76%) részesült autológ őssejt-transzplantációban. A 604 plazmamintából 46 mintában (7,6%) igazolódott valós idejű polimeráz láncreakcióval cytomegalovirus-pozitivitás összesen 25 betegből (6 nem transzplantált [18%], 19 transzplantált [30,2%]). A valós idejű polimeráz láncreakcióval cytomegalovirus-pozitivitás kétszeres gyakorisággal fordult elő a transzplantált betegcsoportban, azonban 68%-ukban a reaktiváció tünetmentes volt és spontán oldódott. Következtetések: Rutinszerű cytomegalovirus-monitorozás nem szükséges a fenti betegcsoportban, azonban jól meghatározott betegcsoportban klinikai gyanú esetén elvégzett molekuláris teszt lehetővé teszi a korai preemptív kezelést, ezáltal csökkentve a mortalitást. Orv. Hetil., 2016, 157(35), 1403–1409. | Abstract Introduction: Because of the use of chemo-immunotherapeutic drugs, cytomegalovirus infection is one of the most important infectious complications among patients with haematological malignancies. Aim: The aim of the authors was to detect cytomegalovirus infection and reactivation using quantitative real-time polymerase chain reaction. Method: Between 2012 and 2014, the authors retrospectively analysed 96 patient’s medical history hospitalised in haematology Unit. Patients were grouped on the basis of their underlying diseases (lymphoprolipherative malignancies, acute leukaemias), and the following groups were created: autologous stem cell transplanted and non-transplanted groups. Results: Eighty-three patients were treated with lymphoprolipherative disorders, and 63 (76%) of them underwent autologous stem cell transplantation. Out of the 604 plasma specimens 46 (7.6%) were positive for the cytomegalovirus desoxyribonucleic acid collected from 25 patients [6 non-transplanted (18%) and 19 from the transplanted group (30.2%)]. The frequency of cytomegalovirus positivity was doubled in the transplanted patient group, however, reactivation was asymptomatic in 68% of the cases. Conclusions: The routine use of cytomegalovirus monitoring is not necessary in this patient group. In case of suspected cytomegalovirus infection, molecular tests allow early preemptive antiviral therapy, which may decrease the mortality attributed to cytomegalovirus infection. Orv. Hetil., 2016, 157(35), 1403–1409

Epidemiology and clinical features of SARS-CoV-2 infection in hospitalized children across four waves in Hungary: A retrospective, comparative study from March 2020 to December 2021

Background and AimsFrom 2019 till the present, infections induced by the novel coronavirus and its mutations have posed a new challenge for healthcare. However, comparative studies on pediatric infections throughout waves are few. During four different pandemic waves, we intended to investigate the clinical and epidemiological characteristic of the pediatric population hospitalized for severe acute respiratory syndrome coronavirus 2 (SARS-CoV-2) virus infection. MethodsBetween March 2020 and December 2021, we performed our retrospective research on children infected with the SARS-CoV-2 virus at the University of Szeged. We analyzed the data of all patients who required hospitalization due to positive results of SARS-CoV-2 tests (Nucleic Acid Amplification Test or rapid antigen test). Data analysis included demographic data, medical history, clinical findings, length of hospitalization, and complications, using medical records. ResultsIn this study, data from 358 coronavirus-infected children were analyzed. The most affected age group was children over 1 month and under 1 year (30.2%). The highest number of cases was recorded in the fourth wave (53.6%). Fever (65.6%), cough (51.4%), nasal discharge (35.3%), nausea and vomiting (31.3%), and decreased oral intake (28.9%) were the most common symptoms. The most common complications were dehydration (50.5%), pneumonia (14.9%), and bronchitis/bronchiolitis (14.5%). Based on RR values, there are considerable differences in the prevalence of the symptoms and complications between the different age groups and waves. Cox proportional hazard model analyzes showed that fever and tachypnoea had a relevant effect on days to recovery. ConclusionsWe found trends similar to those previously published, overall statistics. The proportion of children requiring hospitalization varied from wave to wave, with the fourth wave affecting the Hungarian child population the most. Our findings suggest that hospitalization time is unrelated to age, but that certain symptoms (fever and tachypnoea) are associated with longer hospitalization. The onset of certain symptoms may differ by age group