Consistency of the decision-maker in pair-wise comparisons

Most authors assume that the natural behaviour of the decision-maker is being inconsistent. This paper investigates the main sources of inconsistency and analyses methods for reducing or eliminating inconsistency. Decision support systems can contain interactive modules for that purpose. In a system with consistency control, there are three stages. First, consistency should be checked: a consistency measure is needed. Secondly, approval or rejection has to be decided: a threshold value of inconsistency measure is needed. Finally, if inconsistency is ‘high’, corrections have to be made: an inconsistency reducing method is needed. This paper reviews the difficulties in all stages. An entirely different approach is to elaborate a decision support system in order to force the decision-maker to give consistent values in each step of answering pair-wise comparison questions. An interactive questioning procedure resulting in consistent (sub) matrices has been demonstrated

Képzési és kimeneti követelmények: ajánlás

Az új kétszintű magyar felsőoktatási képzési rendszerben is fontos szerepet játszanak a képzési és kimeneti követelmények. Ezek adják meg az alapot a szakindítások megítéléséhez és az intézményi tantervek kidolgozásához. A cikkben a követelményeket hierarchikus rendszerben látjuk jól megvalósíthatónak: az általános és a képzési ágakhoz tartozó leírásokat követik az intézményi szintű szakleírások. Mindezek lényegi eleme a kimeneti oldalra történő koncentrálás, a kompetenciákra építés. A cikk utolsó részében ajánlásokat fogalmazunk meg a képzési és kimeneti követelmények formai megvalósításához

Magyar Felsőoktatás 2012. Stratégiai helyzetértékelés

A magyar felsőoktatás az alapfolyamatait illetően 2012-ben követte a korábbi trendek alakulását, miközben számos területen radikális kormányzati változtatások intézkedéseivel, intézkedési terveivel, illetve azok megváltoztatásával, olykor pedig elmaradásával szembesült. Ha az eseményeket folyamatában tekintjük, akkor azt látjuk, hogy a 2011-es esztendő az új felsőoktatási törvény megalkotása jegyében telt el, azonban a végeredmény nem hozta a 2010-ben megfogalmazott elvárásokat, miszerint a törvény maga is útmutatóul szolgál a nemzeti felsőoktatás három kulcskérdésének: a finanszírozás fenntarthatóságának, a minőség fejlesztésének és a nemzetközi versenyképesség erősítésének megoldásához. A 2012-es esztendő a felsőoktatás stratégiájának kidolgozását ígérte, amelynek menetrendjét „A nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányai” című koncepcionális tanulmány vázolta fel, ehelyett azonban a finanszírozás, a hallgatói ösztöndíjszerződés uralta a közbeszédet, míg az intézményi fejlesztési tervek (IFT) figyelembe vételével megszületendő felsőoktatási stratégia kidolgozása várat magára. A stratégia hiányát plasztikusan mutatja, hogy a felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár pozícióját 2012-ben három személy töltötte be. Nem volt olyan kormányzati egyéniség, aki a felsőoktatás képviselői (Magyar Rektori Konferencia, HÖOK, stb.) számára szakmai tekintélyt is sugározva, igazi tárgyalási partnerként jelenhetett volna meg. Ennek következtében, különösen az év végi, novemberi, decemberi eseményekben a döntések a hierarchia magasabb szintjére kerültek, a miniszterelnök megnyilvánulásai (lezárásként pedig a 2012. december 21-i kormányhatározat) jelentették az eligazodást. Ez utóbbi dokumentum szerint 2013-ban 2012-höz képest többletforrás jut a felsőoktatás részére, és az „államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók” létszáma legalább 55 000 fő lesz, azaz nem kevesebb, mint amennyi 2012-ben volt

Pairwise comparison matrices: an empirical research

Our research focused on testing various characteristics of pairwise comparison (PC) matrices in controlled experiments. About 270 students have been involved in the test exercises and the final pool contained 450 matrices. Our team conducted experiments with matrices of different size obtained from different types of MADM problems. The matrix elements have been generated by different questioning orders, too. The cases have been divided into 18 subgroups according to the key factors to be analyzed. The testing environment made it possible to analyze the dynamics of inconsistency as the number of elements increased in a given case. Various types of inconsistency indices have been applied. The consequent behavior of the decision maker has also been analyzed in case of incomplete matrices using indicators to measure the deviation from the final ranking of alternatives and from the final score vector