From analyticity to cognitive synonymy on quine`s path

In this paper the problem of analyticity and cognitive synonymy will be scrutinised following Quine`s path. The analysis will differ in two essential points from the usual analysis. First, not only one sentence but set of sentences will be taken into consideration. Second, the language will be studied not in a static state but in a dynamic process. I am going to examine also the change of the truth value, when a linguistic system has to incorporate a new fact of the extralinguistic world. This will suggest us that the language can be pictured rather as a net than as a tree

Együtt könnyebb - Hallgatói részvétel a felsőoktatási oktatásfejlesztésben = Together is Easier - Student Participation in Improvement of Higher Education

Minőségmenedzsment rendszerek alkalmazása napjainkra igen elterjedté vált a felsőoktatásban. Ehhez kapcsolódóan többnyire bevett gyakorlata van az intézményekben a hallgatói elégedettségmérésnek is. A felsőoktatás egyik, de a legfontosabb vevői körét a hallgatók jelentik. Speciális helyzetük miatt azonban rájuk nem csak visszajelzésként adott véleményük miatt érdemes figyelni, hanem az oktatási szolgáltatás fejlesztéséhez megfogalmazott elvárásaik miatt is. Aktív bevonásukkal világosan azonosíthatóak az oktatással szembeni hallgatói igények, de tapasztalataik, rátermettségük révén akár a megoldások, fejlesztések kialakításában is hasznos segítséget tudnak nyújtani. A publikáció ezen megközelítéseket rendszerezi, illetve néhány konkrét, gyakorlati esettanulmányt ismertet az oktatási szolgáltatás minőségfejlesztés lehetőségei kapcsán

Rationalising Rule Violation in the Case of the Chernobyl Disaster: Six Systematic Excuses

This paper investigates how rule violations that contributed to the Chernobyl nuclear disaster were able to happen. Bringing to the surface what is implicit in historical documents, we argue that six excuses can be identified that could have allowed the operators to rationalise their rule violations. These excuses could have affected how the operators interpreted the applicability of the rules to the situation(s) they were involved in, leading them to ultimately violate the operational rules. As a theoretical consequence, rule-following as (com)pliance or obedience is to be taken as a necessary but insufficient condition of rule-following. As a practical consequence, the concept of 'excuses' can also help to anticipate as well as prevent rule-breaking behaviour in similar future cases

A tudomány morális és társadalmi dimenziói = The Moral and Social Dimensions of Science

Kutatásunk a tervezettnek megfelelően a tudástermelés és ezen belül a tudományos tudás termelésének három tényezőjére fókuszált. Elemeztük kapcsolataikat és vizsgáltuk a viszonyukat a széles értelemben vett tudástermelési folyamathoz, amelybe beleértjük az új elképzelések felmerülését, elfogadásukhoz vezető vitákat, a kommunikációs folyamatokat, amelyekben tovább adják őket, és amelyekben egy részük a közgondolkodás részévé válik. Tudásnak pedig azt tekintettük, amit tudásnak tekintenek egy adott történelmi korszakban. Vizsgáltuk (1) a különböző társas hatások szerepét, (2) a morális normák és értékek szerepét, beleértve a tudományos kutatást működtető társadalom normáit, és a tudomány területén dolgozó kutatók etikai problémait is. Tovább vizsgáltuk (3) a komplex tudástermelési folyamat különböző pontjain felmerülő vitákat érveléstechnikai és retorikai szempontból, és azok hatását a folyamat egyes lépéseire. | The project focused on three factors of knowledge production. Here production process should be understood in a broad sense including the whole sequence from the idea to its public acceptance, that is, how an idea emerges, gets accepted in discussions, being transmitted in communication and becomes part of common wisdom. Knowledge (scientific knowledge included) was taken to be whatever is accepted by a community as knowledge in a given historical period. We analyzed (1) the impact of various social factors on the process of knowledge production. (2) the roles of moral norms and values, including the norms of the society in which scien-tific research is embedded. (3) the controversies emerging on different points of this complex process, from argumenta-tion theoretical and rhetorical viewpoints. The effects of different types of argumentative and rhetorical steps on various stages of the process were also investigated

Externális tényezők a tudományban és a tudásban = External Factors in Science and Knowledge

A kutatás az externális tényezők közül hármat vizsgált közelebbről szisztematikusan és tudománytörténeti kontextusokban. Továbbá e három tényező összefüggését azzal, hogy mi számít elfogadott tudományos tudásnak. A (1) szociológiai struktúrák közelebbi vizsgálata abba az irányba mutat, hogy a szakmai hátterét tekintve homogén tudósközösségre vonatkozó feltételezés - amely a paradigma-koncepció hátterében áll -, az utóbbi évtizedek tudományos gyakorlatának tükrében tarthatatlan idealizációnak bizonyult. De rámutattunk arra is, hogy a modern tudomány korábbi időszakára vonatkozóan, milyen lényegi tényezők elhanyagolásához vezetett. Ha a kutatói közösség szerkezetére és társadalmi kölcsönhatásaira vonatkozó képet árnyalnunk kell, akkor a kutatást vezérlő és a tudományos eredmények elfogadását meghatározó (2) normáknak és értékekenek a tudásban játszott szerepére vonatkozó elképzeléseket is felül kell vizsgálni. Tanulmányainkban a megismerés és bizonyos normák összefüggését vizsgáltuk Polányi, Kuhn és Feyerabend nyomán. Végül pedig ott kíséreltük meg kimutatni az externális tényezők hatását, ahol az internális megközelítések a legerősebbnek tűnnek, a tudomány (3) érvelési-logikai eszközeiben. Ahhoz hogy a tudományos évelésekben kimutathassuk az externális - vagyis a formális érvényességen (validity) és helytállóságon (soundness) kívüli - tényezőket, megvizsgáltuk a formális struktúrákra vonatkozó tudományokban, matematikában és a logikában működő externális hatásokat. | The external factors influencing knowledge were studied, and their relation to what counts as accepted scientific knowledge. There main factors were focused on: (1) the social factors, (2) norms and values, and (3) the informal reasoning structures. We argue that the inhomogenity of the scientific community and its many-faceted interaction with the rest of society urges us to revise our views concerning the ways social factors determine scientific knowledge. This insight also makes it possible for us to understand historical cases in a more profound way. It was also analyzed how norms and values, and the way scientific points are argued play interesting roles in the production and acceptance of scientific knowledge

A tudománytörténet-írás és a tudományfilozófia perspektívái = Perspectives in History and Philosophy of Science

A tudományfilozófiában és a tudománytörténet-írásban azok a törekvések tűnnek ígéreteseknek, amelyek egyrészt szintetizálják a tudomány történeti és filozófiai mozzanatait, másrészt túllépnek a szűkebb tudományfilozófián, amennyiben az interdiszciplinaritás felé mozdulnak el, és/vagy visszahelyezik a tudomány problémáját a filozófia alapvetőbb kontextusába (visszacsatolva a tudományfilozófiát a kontinentális tradícióhoz). Ilyen törekvés a technoscience irányzata, a természettudományok fenomenológiai-hermeneutikai és kultúrtörténeti megközelítése, a matematikafilozófia új, "történeti"-ként jellemezhető irányzatai, továbbá a tudományfilozófiát kiegészítő kommunikációfilozófiai, antropológiai, pedagógiai-lélektani vizsgálódások. Robert Westman-nek a kopernikuszi elmélet recepciójával kapcsolatos korábbi elemzései ugyancsak heurisztikus kiindulópontot nyújtanak Thomas Kuhn tudományfilozófiájának ilyen irányú, kritikai-alkotó továbbfejlesztésére. Álláspontunkat filozófiai elemzésekkel és érvekkel, valamint konkrét esettanulmányokkal támasztottuk alá. Így elemeztük a hiperbolikus geometria Bolyai- és Lobacsevszij-féle verziója közötti viszonyt, a tudományos könyvtár jellegében és szerepében történő változásokat, és hozzájárultunk a kopernikuszi fordulattal és a relativitáselmélettel kapcsolatos történeti és filozófiai kérdések megválaszolásához. | In the history and philosophy of science those trends are promising which synthesize the philosophical and historical aspects of science, on the one hand, and transcend philosophy of science, on the other hand, by applying interdisciplinary methods and/or placing back the problem of science into the fundamental context of classical philosophy (and in this way reconstruct the connection between philosophy of science and continental philosophy). Technoscience, the phenomenology and hermeneutics of science, the 'Kulturhistorie' of science, and new tendencies in the philosophy of mathematics characterized by a historical point of view belong to these trends, as well as the communication-philosophical, anthropological, pedagogical and psychological investigations which can complete the philosophy of science. Robert Westman's analysis of the reception of the Copernican theory also provides a heuristic ground for developing a critical and creative interpretation of Thomas Kuhn?s theory in this direction. We argued for our view by means of philosophical analyses and arguments, as well as special case studies. We scrutinized the relation between the two versions of hyperbolic geometry elaborated by Bolyai and Lobachevskii, and dealt with the transformation of the role and character of scientific libraries. We also contributed to certain philosophical and historical questions concerning the Copernican turn and relativity theory