A tápcsatorna fejlődésének vizsgálata egyes anatómiai és emésztés-élettani paraméterek meghatározásával házinyúlban = Investigations into the digestive maturation of the young rabbits by determination of certain anatomical and physiological parameters

A projekt célja a tápcsatorna fejlődését, az emésztés-élettani folyamatokat befolyásoló tényezők pontosabb megismerése volt az emésztőszervi megbetegedések hatékony megelőzése érdekében. Így vizsgáltuk a házinyúl bélflórájának kialakulását a megszületést követően tíznapos életkorig, az elválasztási életkor (21 28 és 35 nap) hatását, valamint a Bacillus cereus var. toyoi, a fermentált búzacsíra tartalmú prebiotikus anyag és az inulin, mint prebiotikum hatását a nyulak növekedésére, a tápcsatorna növekedésére, és egyes emésztés-élettani paraméterekre, különös tekintettel a vakbélfermentációra (pH, vakbélflóra összetétele, illózsírsav termelés, cellulolitikus aktivitás). A bacteroidesek betelepedése a megszületést követő 3. napon megindult. Ezek a baktériumok részben az anyai bélsárból, részben pedig az anya nemi szerveiből származtak. A korai (21 napos) elválasztás nem okozott jelentős veszteséget, még gyógyszermentes táp fogyasztása esetén sem, viszont az állatok növekedése elmaradt a később elválasztott társaikétól. A bélflóra összetételét döntően az életkor határozza meg, arra az elválasztásnak nem volt jelentős hatása. A táplálék (tej/táp) ugyanakkor jelentősen befolyásolta a mikrobiális aktivitást, a fermentáció irányát. A pre- és probiotikus anyagokkal végzett eddigi kísérletek eredményei azt mutatják, hogy kísérleti (kiváló higiéniás, tartási és takarmányozási) viszonyok között ezek nem eredményeztek mindig egyértelmű változást a tápcsatorna működésében. A hatásmechanizmusra vonatkozó eredmények sokszor ellentmondásosak, tisztázásuk további in vivo és in vitro kísérleteket igényel. | The aim of the project was to examine effects influencing the development and function of the digestive tract for the sake of efficient prevention of enteric diseases in rabbits. Development of the caecal flora after birth, effect of weaning age (21, 28, 35 days), and effect of certain pre- and probiotics (Bacillus cereus var. toyoi, fermented wheat germ and inulin) on growth of the animals and the GI tract, and certain digestive physiological parameters with special regard to caecal fermentation processes (pH, VFA production, composition of the microflora, fibrolytic activity) were examined. Colonisation of the caecum by Bacteroides commenced already on day 3 after birth. These bacteria originated from the maternal faeces and the does? reproductive organs. Early weaning (age 21 d) did not cause detrimental changes in the digestive physiological parameters examined, but resulted in lower production. Composition of the caecal flora is determined mainly by age, however microbial activity (and VFA production) was highly dependent on nutrition (milk or solid feed). It seems that supplementation of the diet with pro- and prebiotics does not result in unequivocal changes in the GI tract in experimental circumstances (good hygienic, nutritional and management conditions). Results concerning mode of action are often controversial, more in vivo and in vitro experiments are needed

Application Possibilities of Selection Indices in the Pannon Ka Rabbit Breed

The Pannon Ka is a synthetic breed which can be used as a maternal crossing partner in the Pannon breeding program of the University of Kaposvár, Hungary. In the present study genetic parameters of the number of kits born alive (NBA) and the litter weight at 21 days of age (LW21) were estimated, and a two trait selection index was created in order to test the possible modification of the selection process of this breed. 14465 NBA and LW21 records were collected from 3509 Pannon Ka does between 1999 and 2016 and the total number of animals in the pedigree was 5627. NBA and LW21 were analyzed jointly in a two-trait animal model which was used to estimate the variance components and to predict the breeding values. The considered fixed effects in the model were parity and year and month of kindling. The covariate factors were the number of kits after equalization and age of the kits at measurement for LW21. The random effects were permanent environmental effect and the additive genetic effect for both traits. The estimated heritability of LW21 and NBA were 0.1±0.01 and 0.06±0.01, respectively. Genetic correlation between the traits was 0.16±0.06. The created selection index had a 50-50% contribution of the measured traits. Nevertheless, the selection index scores showed stronger correlation (0.98) with NBA, than with LW21 (0.36) due to its economic importance