Az alvásidő felmérése Magyarországon és Romániában élő iskoláskorú gyermekek körében

Introduction: Children's sleep duration is decreasing in the last decade. Despite of the well known negative consequences, there are no data on children's sleep duration in Hungary and Romania. Aim: The aim of the authors was to assess sleep duration of school-age children in Hungary and Romania. Method: A self-edited questionnaire was used for the study. 2446 children were enrolled. All elementary and secondary schools in a Hungarian city, and one elementary and secondary school in a Romanian city took part in the study. Results: Mean sleep duration was 8.3+/-1.2 hours on weekdays. There was a significant difference between the two countries (Hungary vs. Romania, 8.5+/-1.2 hours vs. 7.8+/-0.9 hours, p = 0.001). Age correlated with sleep duration on weekdays (r= -0.605, p = 0.001), but not during weekend. Conclusions: this is the first study on children's sleep duration in Hungary and Romania. The difference between countries may be due to the difference in mean age or cultural and/or geographical differences. Orv. Hetil., 2013, 154, 1592-1596

A depresszió diagnosztikája és kezelése a családorvosi gyakorlatban

A depresszió a külföldi és hazai felmérések szerint is a leggyakoribb pszichiátriai tünetegyüttes. Nyugat-Európában a major depresszió élettartam-prevalenciája 13%, egyéves prevalenciája 4% körül alakul. Magyarországon is hasonló a súlyos depresszió előfordulási aránya; a családorvosnál megjelenő betegek mintegy 5–8%-ánál diagnosztizálható valamilyen depresszív zavar. A megbetegedés nők körében és az életkor előrehaladtával gyakrabban fordul elő. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a depresszió jelenleg a harmadik leggyakoribb munkaképesség-csökkenésért felelős betegség. A kórkép jelentőségét növeli, hogy nagymértékben rontja az életminőséget, gyakran társul szorongással, alvászavarokkal, alkohol- és drogfüggőséggel, valamint egyes szomatikus kórképekkel. A depresszió az öngyilkosság legfőbb rizikófaktora. A depresszió szűrésében, diagnosztizálásában nagy szerep jut a családorvosnak. Nemcsak a levert hangulatról, szomorúságról, öngyilkossági gondolatokról panaszkodó beteg esetén kell depresszióra gondolni, hanem szervi betegséggel nem magyarázható egyéb tünetek, fejfájás, fáradékonyság, hasi fájdalom, gastrointestinalis panaszok, testsúlyváltozás esetén is. A családorvosnak megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a különböző terápiás lehetőségekről – pszichoterápiás módszerekről, antidepresszív gyógyszerekről, egyéb terápiás lehetőségekről –, hogy betegét hatékonyan tudja kezelni, szükség esetén a pszichológussal, pszichiáter szakorvossal együttműködve. Jelen közleményünkben bemutatjuk a depresszió jelentőségét és előfordulási gyakoriságát vizsgáló irodalmi adatokat, valamint összefoglaljuk a depresszió diagnosztikus és terápiás lehetőségeit a családorvosi gyakorlatban. | Depression is one of the most prevalent mental disorders, according to Hungarian and international data. In Western- Europe, lifetime prevalence of major depression is 13%, while one-year prevalence is 4%. The prevalence of severe depressive symptoms is similar in Hungary: approximately 5 to 8% of all patients seen by primary care physicians suffer from some kind of depressive disorders. Depression is more prevalent in women and in the elderly. According to the World Health Organization, depression is the third most common disabilitating disorder. Patients with depression experience impaired quality of life, anxiety, sleep disturbances, alcohol and drug abuse, and different somatic disorders. Furthermore, depression is the most important risk factor for suicide. Primary care physicians have a crucial role in the screening and diagnosing of depressive disorders. Depressive disorders can exist not only in patients complaining about depressed mood, but also in patients with „medically unexplained symptoms” (headache, fatigue, abdominal pain, gastrointestinal symptoms, weight change). Primary care physicians should have appropriate knowledge about the different therapeutic options (including various psychotherapies, antidepressant medications and other treatment options) to be able to treat their patients properly. We review the literature about the significance and epidemiology of depression and summarize the diagnostic and therapeutic options of depressive disorders in primary care practice

Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében: A depresszió jelentősége, etiológiája és prevalenciája = Mood disorders in patients with chronic kidney disease: Significance, etiology and prevalence of depression

A végstádiumú vesebetegségben szenvedő betegek növekvő száma és az ellátásukra fordított magas költségek miatt a betegség minden olyan aspektusa nagy figyelmet érdemel, amely jelentősen befolyásolja a betegek életminőségét, mortalitását és amelyek befolyásolása, kezelése a klinikai kimenetel javulását eredményezheti. Mára általánosan elfogadottá vált, hogy a szomatikus tényezők mellett számos pszichés és szociális faktor, köztük a depresszió is hatással lehet a krónikus betegségek klinikai kimenetelére. Bár a depresszió az egyik leggyakoribb pszichés probléma krónikus vesebetegek körében, mégis kevés a depresszió előfordulását, diagnosztikáját, kezelését vizsgáló, megfelelő diagnosztikus kritériumokat alkalmazó, jól strukturált, nagy betegszámú vizsgálat. A vesepótló kezelési lehetőségek az elmúlt évtizedekben igen sokat fejlődtek, de a krónikus vesebetegségben szenvedők mortalitása változatlanul rendkívül magas. Jelen közleményünkben áttekintjük a depresszió gyakoriságát és etiológiai tényezőit leíró irodalmat, továbbá kitérünk a depresszió, az életminőség és a mortalitás kapcsolatára. Összefoglalónk később megjelenő második részében írunk a depresszió diagnosztikus és terápiás sajátosságairól krónikus vesebetegek körében. | Due to the rapidly increasing number of end-stage renal disease patients and the high costs of their treatment, all the aspects of kidney disease that may significantly affect clinical outcome (quality of life mortality) deserve increasing attention. It has been established and accepted that in addition to clinical/somatic factors, also psycho-social factors, including depression, may have a significant impact on the clinical outcome of chronic diseases. Depression is considered to be one of the most prevalent mental health problems in patients with chronic kidney disease. In spite of this fact, there are only few studies on the prevalence, diagnosis and treatment of depression in this population using accurate, well defined diagnostic criteria and appropriate epidemiologic methods. In the last decades we have experienced a significant improvement in the quality and effectiveness of the therapautic options for chronic kidney disease, but mortality is still very high in this population. Our review provides an overview of the literature regarding the prevalence and etiology of depression, and calls the attention to the interrelation among depression, quality of life and mortality. The second part of our paper to be published later will survey the specific diagnostic and therapeutic features of depression in chronic kidney disease patients

Hangulatzavarok krónikus vesebetegek körében. A depresszió diagnosztikája, szűrése és terápiája = Mood disorders in patients with chronic kidney disease. Diagnosis, screening and treatment of depression

A depresszió gyakori társbetegség krónikus szomatikus betegségekben, többek között krónikus vesebetegségben szenvedő páciensek körében. Ennek ellenére kevés jól tervezett vizsgálatot végeztek a krónikus vesebetegek pszichés állapotának felmérésére. A depresszív zavarok prevalenciájának pontos meghatározását ebben a betegcsoportban is nehezítheti az eltérő definíciók és változatos mérési módszerek használata a különböző vizsgálatokban. Az is problémát okoz, hogy jelentős átfedés van a depresszió és az urémia tünetei között. A depresszió és a krónikus vesebetegség kapcsolata igen összetett. Feltételezhető, hogy ez a kapcsolat kétirányú, így a hangulatzavarok kezelése hatással lehet a szomatikus betegség alakulására is. Kevés szakirodalmi adat ismert a hangulatzavarok terápiás lehetőségeiről krónikus vesebetegségben szenvedők körében, de a meglévő adatok alapján úgy tűnik, hogy számos antidepresszív gyógyszer és pszichoterápiás módszer ebben a betegcsoportban is hatékonyan és biztonságosan alkalmazható. Közleményünk egy sorozat második része. Jelen írásunkban a krónikus vesebetegek depresszív zavarainak diagnosztikájával és szűrésével kapcsolatos sajátosságokat, valamint a depresszió terápiás lehetőségeit elemző szakirodalmi adatokat foglaljuk össze. | Depression is a common co-morbid condition in patients suffering from a variety of chronic medical conditions. In spite of this, mental health of patients with chronic kidney disease is understudied. Accurate estimation of the prevalence of depressive disorders in this population is difficult due to the different definitions and assessment techniques and the overlap of depressive symptomatology with symptoms of uremia. Several potential pathways link depression and chronic kidney disease. The association between the two conditions is probably bidirectional. Consequently, treatment of mood disorders could impact medical outcome. Very little has been published about the therapeutic options for depression in patients with chronic kidney disease. Available data, however, suggest that several antidepressant medications and psychotherapeutic methods are likely to be safe and effective also in this population. In this review, which is the second of a series of reviews on this topic, we provide an overview of the literature concerning the diagnosis, screening and therapy of depressive disorders in patients with chronic kidney disease

First-line therapy in atypical hemolytic uremic syndrome: consideration on infants with a poor prognosis.

BackgroundAtypical hemolytic uremic syndrome (aHUS) is a rare and heterogeneous disorder. The first line treatment of aHUS is plasma therapy, but in the past few years, the recommendations have changed greatly with the advent of eculizumab, a humanized monoclonal anti C5-antibody. Although recent recommendations suggest using it as a primary treatment for aHUS, important questions have arisen about the necessity of immediate use of eculizumab in all cases. We aimed to draw attention to a specific subgroup of aHUS patients with rapid disease progression and high mortality, in whom plasma therapy may not be feasible.MethodsWe present three pediatric patients of acute complement-mediated HUS with a fatal outcome. Classical and alternative complement pathway activity, levels of complement factors C3, C4, H, B and I, as well as of anti-factor H autoantibody and of ADAMTS13 activity were determined. The coding regions of CFH, CFI, CD46, THBD, CFB and C3 genes were sequenced and the copy number of CFI, CD46, CFH and related genes were analyzed.ResultsWe found severe activation and consumption of complement components in these patients, furthermore, in one patient we identified a previously not reported mutation in CFH (Ser722Stop), supporting the diagnosis of complement-mediated HUS. These patients were not responsive to the FFP therapy, and all cases had fatal outcome.ConclusionTaking the heterogeneity and the variable prognosis of atypical HUS into account, we suggest that the immediate use of eculizumab should be considered as first-line therapy in certain small children with complement dysregulation