Treatment of Hypertension: Favourable Effect of the Twice-Daily Compared to the Once-Daily (Evening) Administration of Perindopril and Losartan

Background/Aims: Little is known about the effect of twice daily administration of same dose of ACE inhibitor and ARB on the diurnal/nocturnal blood pressure (BP) ratio. We aimed to assess the effect of two widely used long-acting drugs: perindopril and losartan in the treatment of hypertension comparing the once-daily (evening) vs. twice-daily (morning and evening) administration with the same daily doses. Methods: Untreated primary hypertensive patients without complaints (a total of 164: 65 men, 99 women, 55.7±13.7 years of age, 41-41 patients per treated groups) were selected with non-dipper phenomenon, estimated by diurnal index (DI) Results: The mean BP, the percent time elevation index, and the hyperbaric impact decreased in both drug groups. Significant difference was observed in the DI in the case of twice-daily administration vs once-daily evening dosing. Conclusions: The twice-daily administration with the same daily dose of perindopril or losartan seems to be more effective compared to the once daily evening administration in eliminating the non-dipper phenomenon. According to some authors the non-dipping phenomenon increases cardiovascular risk, while others are of the opinion that the association of non-dipping with cardiovascular events does not necessarily mean that selective treatment of non-dipping improves cardiovascular outcomes

Mikor érdemes bevenni a vérnyomáscsökkentőt? Reggel és/vagy este?

A vérnyomás cirkadián (24 órás) variabilitását állandó és változó (külső és belső) tényezők befolyásolják. Ezeknek és 24 órás ambuláns vérnyomás- monitorozással (ABPM) meghatározott hypertonia-fenotípusnak az ismeretében lehet az individuális kronofarmakológiai szempontú kezelést (a magas vérnyomás kronofarmakoterápiáját) megtervezni. Jelentős különbségek vannak a különböző időpontokban adagolt antihipertenzív gyógyszerek kronokinetikájában. Terápiás tartományuk, hatékonyságuk jelentősen függ a cirkadián időpontbeli adagolásuktól. Bár a legtöbb korszerű antihipertenzívum 24 órás hatású, de mégsem képesek minden időpontban a vérnyomást azonos mértékben csökkenteni. Az ACE-gátlók, az ARB-k és az alfa-receptor-blokkolók reggeli bevétele elsősorban a délutáni, kora esti emelkedést befolyásolják, az esti bevétel az éjjeli, hajnali emelkedéseket csökkenti. A kalciumcsatorna-blokkolók, a béta-receptor-blokkolók (kivéve karvedilol és labetolol) nem hatnak a cirkadián vérnyomásprofilra. Ezért nondipper hypertoniában, illetve hajnali emelkedéseknél a kétszeri: reggeli és esti adás hatékonyabb a reggeli egyszeri adásnál (általában este kisebb dózis elegendő). Az éjszakai vagy hajnali vérnyomás-emelkedések megfelelő kontrollját az este bevett gyógyszerrel lehet elérni. Releváns tanulmányok szerint jelenleg nincsenek egyértelmű evidenciák arra vonatkozóan, hogy az esti bevétel révén megelőzhetők a szervkárosodások vagy csökkenthetők a cardiovascularis események, ezért nem ajánlható a kizárólagos esti bevétel. Ez különösen igaz idős pácienseknél, mert olyan mértékű lehet az éjszakai vérnyomásesés, amely növelheti a néma cerebralis infarctusnak a kockázatát és coronariabetegeknél a myocardiumischaemia rizikóját

Hagyományos és új kardiovaszkuláris rizikófaktorok a klinikai gyakorlatban = Traditional and New Cardiovascular Risk Factors in the Clinical Practice

A legújabb nemzetközi (európai és amerikai) és hazai irányelvek-ajánlások és szakirodalmi források alapján széleskörű tájékoztatást ad a szerző a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) rizikótényezőiről, a megfelelő prevenciós és kezelési eljárásokról. A hagyományos, klasszikusnak is nevezett rizikófaktorok mellett (atherosclerosis, hyperlipidaemia, hypertonia, obesitas, dohányzás, diabetes mellitus, életkor, életmód, családi kórelőzmény), bemutatja azokat az új, kevésbé ismerteket, amelyeknek éppolyan fontos szerepük van, mint a hagyományos rizikófaktoroknak. Ezek a következőek: etnikai különbségek, biomarkerek, húgysav, homocisztein, gyulladásos és egyéb tényezők, C-reaktív protein. Betegségek, klinikai állapotok, amelyek növelik a szív- és érrendszeri betegségek valószínűségét: krónikus vesebetegség (CKD), krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD), daganatos, hematológiai gasztroenterológiai betegségek. Fertőzések: COVID 19, HIV, influenza, periodontális betegség. A rosszabb klinikai prognózishoz kapcsolódó tényezők: alvászavarok és obstruktív alvási apnoe, pajzsmirigy betegségek, környezeti expozíció, társadalmi-gazdasági tényezők, családi anamnézis, törékenység, gyengeség. Based on the latest international (European and American) and domestic guideline recommendations and literature sources, the author provides extensive information on the risk factors of cardiovascular diseases (CVD) and the prevention options In addition to the traditional, also known as classic risk factors (atherosclerosis, hyperlipidaemia, hypertension, obesity, smoking, diabetes mellitus, age, lifestyle, family history), we present the new, lesser-known, which play an equally important role as the traditional risk factors. These include ethnic differences, biomarkers, uric acid, homocysteine, inflammatory and other factors, C-reactive protein. Diseases, clinical conditions that increase the likelihood of cardiovascular diseases: chronic kidney disease (CKD), chronic obstructive pulmonary disease (COPD), neoplastic, haematological, gastroenterology diseases. Infections: COVID 19, HIV, influenza, periodontal disease. Factors associated with worse clinical prognosis: sleep disorders and obstructive sleep apnea, thyroid diseases, environmental exposure, socioeconomic factors, family history, frailty, weakness