Újabb represszív hullám az orosz belpolitikában (2020–2021)

Oroszországban az Alekszej Navalnij 2020 augusztusi megmérgezését követő egy évben ismét jelentős változásokra került sor. Olyannyira jelentősekre, hogy azok csak a rendszer 2012-es nyári represszív fordulatához mérhetők. Akkor a hatalom – az egyaránt elcsalt duma- és elnökválasztást követően – a társadalom nem túl széles, de annál aktívabb csoportjainak heves tiltakozásával találta szembe magát. A Kreml sokáig nem tudta eldönteni, hogy miképpen reagáljon: tárgyaljon vagy erőt mutasson. Helyzete azért volt kényes, mert alig három hónappal az alsóházi választás után kellett lebonyolítania az elnökválasztást, aminek az volt a tétje, hogy sikerül-e Putyinnak fölényes győzelemmel visszatérnie. A Medvegyev mellett miniszterelnöki posztot betöltő Putyinnak elemi érdeke volt, hogy már a választás első fordulójában elnökké válasszák. Épp ezért rendkívül fontossá vált, hogy helyesen válasszák meg a tüntetőkkel szembeni taktikát. A Kreml végül úgy döntött, hogy kerüli a konfliktust és hajlandó tárgyalni, sőt még azt a lehetőséget is megszellőztette, hogy kész a legitimitásában megkérdőjelezett dumaválasztást belátható időn belül megismételni. Ám amint sikeresen megtörtént Putyin első körben való megválasztása, a Kreml taktikát váltott, és a nyár közepén represszív törvények és törvénymódosítások sorát fogadtatta el az Állami Dumával. Ekkor vette kezdetét az internet politikai célú ellenőrzése, és ekkor fogadták el a tüntetések feltételeinek jelentős megszigorítását is. Újrafogalmazták a hazaárulás tartalmát, a rágalmazás tényállását pedig visszavezették a büntetőügyek közé. Ugyancsak ekkor hoztak törvényt a homoszexualitás propagandájának tilalmáról, és egészítették ki a civil szervezetekre vonatkozó normát az „idegen ügynök” passzussal. Mindezen változtatások együttes célja egyfelől a rendszeren kívüli ellenzékkel együttműködni kész társadalmi csoportok megfélemlítése és a nyilvános tiltakozástól való elriasztása, másfelől pedig a vidéki, értékrendjében dominánsan konzervatív társadalmi csoportok megnyerése volt. Putyin és környezete ugyanis kénytelen volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy a nagyvárosi középosztály – annak is az államtól független része – elfordult tőle, és társadalmi bázisa lényegében a vidéken élő, kevésbé tájékozott rétegekre, valamint a kiszolgáltatott állami alkalmazottakra szűkült. Ez volt az a pillanat, amikor Putyin felismerte magában a konzervatív gondolkodót és politikust, és elkezdett olyan nyelven beszélni, amilyenen korábban sohasem. Ehhez a 2012-ben végrehajtott fordulathoz hasonlítható mindaz, ami az utóbbi egy évben Oroszországban történt. Az események láncolatát a Navalnij elleni merényletkísérlet indította el, olyan pályára állítva az orosz belpolitikát, amiről azóta sem tud letérni

„Egy olyan hatalmas gazdaságot, mint amilyen Oroszországé, aligha lehet szankciókkal megroppantani.” – Interjú Sz. Bíró Zoltán Oroszország szakértővel az orosz gazdaság fejlődési lehetőségeiről

A Világpolitikai és közgazdaságtan interjút készített Sz. Bíró Zoltánnal Oroszország közép és hosszú távú gazdasági fejlődési lehetőségeiről. Az interjú apropóját az adta, hogy ebben az évben jelent meg Sz. Bíró Zoltán Putyin háborúja című kötete (https://gondolatkiado.hu/webshop/PROGRESS-konyvek/putyin-haboruja/) a Gondolat Kiadó gondozásában, amiben a háború okait és előzményeit mutatta be. Az interjúban Oroszország gazdasági jövőjéről kérdeztük

A történeti ruszisztika historiográfiájának alapkutatásai = The Basic Research on the Historiography of Russistics

A kutatás keretében két nemzetközi konferenciát szerveztünk, amelyeken megvalósult az orosz és nem-orosz ruszisztika találkozója, számba vettük a legújabb historiográfiai irányzatokat és kutatási eredményeket először egy szűkebb történelmi keresztmetszetben ("Moszkóvia" történetében), majd kronológiailag és tematikailag jelentősen kitágítva. Csoportunk tagjai még további nyolc nemzetközi konferencián vettek részt, ahol öregbítették a magyar ruszisztika hírnevét és megismerkedhettek az oroszországi és a nemzetközi ruszisztika számos kutatási területének új megközelítéseivel. A kutatás négy éve alatt a kutatásban résztvevők a kutatási témában összesen két PhD-disszertációt írtak, három monográfiát, négy tanulmánykötetet, két forráskiadványt és 16 tanulmányt publikáltak. Ezek a publikációk az orosz történelem olyan releváns problémáit érintették, mint az autokrácia és legjelentősebb képviselői, az orosz egyházszakadás és a szlavofilizmus előtörténete, az Oroszország és Európa-problematika, Szibéria és az orosz expanzió kérdésköre, a szovjet holokauszt, és még számos egyéb történeti kérdés. Ezek vizsgálatán keresztül képet alkothattunk a mai orosz historiográfiáról. Egy valójában interaktív képet, hiszen miközben magunk is vizsgálat tárgyává tettük ezeket a problémákat, azonközben számba vettük az orosz történetírás legújabb eredményeit, sőt mintegy leellenőriztük azokat, szembesítve a nem orosz nyelvű ruszisztikával. | In 2005, we organized two international conferences where representatives of Russian and non-Russian schools of historical Russian studies could change ideas. Latest trends of historiography and their academic results were reviewed in two aspects: first, in a close historical cross-section (that of the history of Muscowy), secondly, in a chronologically and thematically wider view. Beside these, members of our research group took part in eight different international conferences, and our researchers had the opportunity to become acquainted with new approaches in many fields of research of international and Russian schools of Russian studies. In 4 years, members of our research group defended two PhD dissertations, wrote three monographs, four volumes of studies, two source books and 16 essays, related to the research profile of our group. These publications concerned such relevant problems of Russian history as the autocracy and its outstanding representatives, the Russian schism and the pre-history of slavofilism, the problem of Russia and Europe, the question of Siberia and the Russian expansion, the soviet Holocaust, and several other historical questions. Through the study of these issues, a detailed picture of contemporary Russian historiography has stood out. In fact, this picture was interactive, because we examined the recent results of Russian historiography and compared them to the findings of Russian historical studies in non-Russian language areas

Civilizációk Kelettől Nyugatig

Jelen kötet a világ nagy civilizációt tárja az olvasó elé, bemutatva történeti korszakaikat kialakulásuktól a 20. század első feléig. A szerzők célja az volt, hogy az eseménytörténeten túlra tekintve olyan kultúra és civilizáció történeti könyvet írjanak, amely napjaink eseményeiben is segíti az eligazodást, abból a megállapításból kiindulva, hogy a jelen a történelemben gyökerezik. A maga nemében egyedülálló vállalkozás először foglalja egyetlen kötetbe magyar nyelven a földgolyó összes jelentős, ma is fennálló civilizációját. Ugyanakkor a kötet térségeket kezel összefoglalóan, nem pedig modern országokat. Ez még akkor is igaz, ha egyrészt három civilizáció ma egy-egy ország területén található (Kína, Japán és India), másrészről, a három Közel-Keleten kialakult monoteista vallás (a judaizmus, a kereszténység és az iszlám) két térség (Közel-Kelet és Európa) civilizációját is alapvetően meghatározta. A gazdagon illusztrált kötet fejezeti végén található irodalomjegyzés további támpontokat ad az egyes civilizációk elmélyült tanulmányozásához

Civilizációk Kelettől Nyugatig

Jelen kötet a világ nagy civilizációt tárja az olvasó elé, bemutatva történeti korszakaikat kialakulásuktól a 20. század első feléig. A szerzők célja az volt, hogy az eseménytörténeten túlra tekintve olyan kultúra és civilizáció történeti könyvet írjanak, amely napjaink eseményeiben is segíti az eligazodást, abból a megállapításból kiindulva, hogy a jelen a történelemben gyökerezik. A maga nemében egyedülálló vállalkozás először foglalja egyetlen kötetbe magyar nyelven a földgolyó összes jelentős, ma is fennálló civilizációját. Ugyanakkor a kötet térségeket kezel összefoglalóan, nem pedig modern országokat. Ez még akkor is igaz, ha egyrészt három civilizáció ma egy-egy ország területén található (Kína, Japán és India), másrészről, a három Közel-Keleten kialakult monoteista vallás (a judaizmus, a kereszténység és az iszlám) két térség (Közel-Kelet és Európa) civilizációját is alapvetően meghatározta. A gazdagon illusztrált kötet fejezeti végén található irodalomjegyzés további támpontokat ad az egyes civilizációk elmélyült tanulmányozásához

Civilisations from East to West

The present volume introduces the world’s great civilisations from the beginning of their formation to the first half of the twentieth century. The authors’ purpose was to go beyond the events and write a book on the history of cultures and civilisations that also elucidates the background of contemporary events which might sometimes be difficult to grasp. The importance of this endeavour lies in that it comprises in one volume all the significant civilisations still existing in our days. At the same time, the aim was to present regions, rather than modern-day countries in a complex way. It is true even if today three of these civilisations occupy a country each (China, Japan and India). On the other hand, the three monotheistic religions which evolved in the Middle East (Judaism, Christianity and Islam) influenced the civilisations of two regions, i.e. the Middle East and Europe to such an extent that it necessitated an approach via these religions. Although each civilisation is presented according to uniform principles, certain differences due to the specific characteristics of the topics and the approaches of the authors occur. Where relevant, each region is introduced by its geographical and climatic features, followed by the emergence and development of social, cultural and religious characteristics described within the given historical context. This, although briefly, may include the description of major literary, artistic trends, and e.g. religious law (in the Islamic world, for example, law permeates every aspect of social and political life). In addition, the geopolitical significance of the specific region or civilisation is also presented in each chapter. The illustrations, maps and chronological tables, as well as the glossary form an integral part of the chapters and the whole book. A short bibliography accompanies every chapter. The book authored by subject specialists from the Corvinus University of Budapest and other universities and research centres is primarily aimed at students of international relations; researchers and members of the general public, however, may also find some areas of the topics stimulating