Energetikai konvergencia az Energia 2020 stratégia tükrében

Az Európai Unió a közös fellépést hangsúlyozva az Energia 2020 elnevezésű dokumentumban az energiahatékonyságra, a megújuló energiaforrások részarányára és az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozóan három célt tűzött ki. Tanulmányunkban a 28 tagállam előrehaladását vizsgáljuk a vállalások tükrében 2001 és 2012 között. A - és a -konvergencia számításával igazoljuk a tagállamok közötti összetartást, ugyanakkor a -konvergencia eredményei árnyalják a képet: a hiányából arra következtethetünk, hogy az egyes tagállamok közötti különbségek ugyan megmaradtak 2001 és 2012 között, mértékük azonban jelentősen csökkent. A felzárkózás üteme a megújuló energiaforrások esetében a leggyorsabb, az energia- és emisszióintenzitásnál a kedvező folyamatokat negatívan befolyásolja a 2008–2009-es válság, átmeneti divergenciát okozva. Az úgynevezett konvergenciaklubok számítása során kialakult csoportok a régi és új tagországok közötti különbségekre hívják fel a figyelmet.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: P28, P48, Q48

Energiafelhasználás és gazdasági növekedés a visegrádi négyekben: abszolút vagy relatív szétválás? = Energy use and economic growth in the Visegrád Four countries: absolute or relative decoupling?

A rendszerváltást követően a visegrádi négyek gazdaságának energiaintenzitása csökkenő tendenciát mutat. Hosszú távon ezen országok gazdaságai az energia csökkenő vagy csökkenő növekedési ütemű felhasználása mellett fejlődhetnek, ami hozzájárul a gazdasági és környezeti fenntarthatósághoz és közvetve a környezeti terhelés csökkenéséhez. A technológiai fejlődés, a gazdasági struktúra változása lehetővé teszi, hogy a termelés és a lakosság igényeinek a kielégítése kevésbé energiaintenzív módon történjen. Tanulmányunkban kétféle szétválási tényező számításával vizsgáljuk a visegrádi négyekben (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) a végső energiafelhasználás és a gazdasági növekedés (erőforrás-)szétválását 1990 és 2015 között. Következtetéseket vonunk le a hatásszétválásról, felhasználva a vizsgált országok ökológiai lábnyomát és biokapacitását. Az elemzésben kiemelt figyelmet szentelünk azon időszakoknak, melyek során a gazdaság recesszióba került. Eredményeink szerint a rendszerváltást követő mintegy két és fél évtized során többségben voltak azok az évek, amikor megvalósult az erőforrás-szétválás abszolút vagy relatív formája. Ugyanakkor a 2009–2013-as időszak strukturális törésként értelmezhető, ezekben az években a vizsgált országokban a gazdasági növekedés és az energiafelhasználás szétválása nem valósult meg. Ebben a periódusban a gyenge negatív, az erős negatív és az expanzív negatív irányú szétválásra találunk példát. Elemzésünk alapján kijelenthető, hogy a szétválás nem egy állandósult folyamat, akár másfél évtizednyi szétválást követően is megfordulhat a pozitív tendencia. Az ökológiai lábnyomok elemzéséből arra következtethetünk, hogy az energiatermelést vizsgálva a termelésszétválás mellett érzékelhető hatásszétválás is

Regional Level of Sustainability – Two Hungarian Case Studies

The basic aim of sustainable spatial development is to develop and achieve a program which is based on the principle of sustainable development with the active collaboration of local governments and the support of the population. In our paper we present the main criteria of sustainable spatial development and we examine the main requirements created by the European Union for spatial planning. In our publication we discuss the presence of aspects of sustainability in the spatial development frameworks of the Heves and Borsod-Abaúj-Zemplén Counties. We highlight the main similarities and differences between these two approaches

Changing European Energy Policy – The Challenge of the Energy Price Storm

This paper examines the roots of the European energy crisis within the period of 2021–2022, the reasons for the European gas shortage, the effect of the Russian invasion of Ukraine, and the potential EU responses. The current crisis is a result of several factors, starting from the Covid-19 pandemic in 2020 and amplified severely by the current conflict between Russia and Ukraine. In addition, five reasons were identified as worsening the EU energy situation. These include market-based gas prices, external dependency, global imbalances, the EU's climate policies, and low European energy stocks. The Russian invasion of Ukraine put pressure on the oil and gas supplies to the EU. This situation led the EU to introduce sanctions and measures that target increasing the share of renewable energy while reducing the dependence on Russian gas. Finally, we shed light on the energy transition as an opportunity to deal with climate change and limited energy resources while also showing the challenges that would hinder a just transition