Fumagillin, an efficacious drug against renal sphaerosporosis of the common carp Cyprinus carpio

At present no reliable and efficacious drugs are available for treating fish diseases caused by myxosporeans. By feeding Fumagillin DCH salt in the diet, the authors achieved very promising results in controlling renal sphaerosporosis, one of the commonest myxosporean parasitoses of common carp Cyprinus carpio. Intraperitoneal injection of Sphaerospora renicola stages developing in the swimbladder produced sphaerosporosis only in control groups, whereas in fish consuming 0.1 % fumagillin no infection developed. Farm-pond experiments also gave promising results: in fumagillintreated common carp fry a much milder sphaerosporosis developed, both in prevalence and intensity, than in control fish

Development of Myxobolus dispar (Myxosporea : Myxobolidae) in an oligochaete alternate host, Tubifex tubifex

The development of Myxobolus dispar Thelohan, 1895, a myxosporean parasite of the gills of common carp (Cyprinus carpio L.) was studied in experimentally infected oligochaetes Tubifex tubifex Muller. After infection of uninfected tubificids with mature spores of M. dispar development of actinosporean stages was first observed light microscopically 21 days after initial exposure. In histological sections, early pansporocysts were located in the gut epithelium of experimental oligochaetes, while advanced stages occupied mostly the outer layers of the gut and the coelozoic space. Mature pansporocysts, each containing 8 raabeia spores, appeared 199 days after initial exposure. Following damage of the intestinal wall and rupture of the pansporocysts, free actinosporean stages were found in the gut lumen of the oligochaetes. Actinospores of M. dispar emerged from the worms after 217 days of intra-oligochaete development. They were floating in the water and showed a unique raabeia form. Each raabeia sport had three pyriform polar capsules and a cylindrical-shaped sporoplasm with approximately 32 secondary cells. The spore body joined the three caudal projections without a style. Caudal projections were bifurcated at the end and the two main branches had further small bifurcations. The total length of the raabeia sport was approximately 158 mu m. The prevalence of infection in 240 experimentally infected Tubifex specimens was 99.2%. No infection was found in the control oligochaetes

Pathological and histopatnotogical studies of the swimbladder of eels Anguilla anguitla infected by Angutlticpta crassus (Nemafoda: Dracuncuioidea)

The swimbladder lesions produced by Anguillicola crassus (Nematoda) infection, causing mass mortality among eels in Lake Balaton (Hungary) were studied by histological methods. In the initial phase of infection, no severe changes developed in the swimbladder wall despite the presence and intensive blood-sucking activity of worms that filled the lumen of the swimbladder. After disruption of the worms and primarily because of repeated reinfection by larvae, however, the wall of the swimblaader markedly thickened and showed degenerative, inflammatory and proliferative changes. Acute processes were characterized by epithelial hyperplasia and hyperaemia of the swimbladder wall. In cases of chronic swimbladder inflammation, oedema and hyperplasia of tissues of the tunica propria, submucosa and serosa could be observed, as well as granulomatoid infiltration by mononuclear cells and fibrinoid degeneration around the larvae

ON THE DIOXIMINE COMPLEXES OF TRANSITION METALS. LXXXVII. SPECTROPHOTOMETRIC STUDIES ON THE FORMATION OF SOME RHENIUM COMPLEXES WITH α-SUBSTITUTED ALICYCLIC OXIME DERIVATIVES

The formation conditions, stability in acidic aqueous solutions (Re(IV) : oxime = 1 : 4) and the analytical application of some rhenium complexes with 1,2-cyclohexane dione dioxime and 1,2-cyclododecanedione dioxime and 1,2,3- cyclohexane trione dioxime (1,3) deriva- tives: -2-hydrazone, -2-semicarbazone, 2-thiosemicarbazone and -2-phenylhydrazone were studied. The spectrophotometric measurements were carried out in hydrochloric acid medium in the presence of tin(II) chloride as reducing agent

Diszlokáció rendszerek statisztikus tulajdonságainak vizsgálata = Investigation of the statistical properties of dislocation ensembles

A pályázat célkitűzéseinek megfelelően diszlokációk kollektív tulajdonságait vizsgáltuk mint elméletileg mind kísérletileg. Analitikus számításokkal és numerikus szimulációval vizsgáltuk a diszlokációk következtében kialakuló belső feszültségeloszlás tulajdonságait. Megállapítottuk, hogy az eloszlás központi része Lorentz eloszlású, míg a lecsengő tartományban a feszültség köbével fordítottan arányos. Továbbá kimutattuk, hogy a külső feszültség hatására egy a feszültség 4. hatványával leeső aszimmetrikus tag jelenik meg. Megmutattuk, hogy egy 2D diszlokációrendszer relaxációja során a különböző fizikai mennyiségek az idő hatványfüggvényeként csengenek le. Kimutattuk, hogy a diszlokáció climb bekapcsolása jól definiált cellaszerkezet kialakulásához vezet.. A korábban mikroszkopikus meggondolásokkal kidolgozott diszlokáció kontinuum elméletet sikerült egy variációs elvből származtatni. Ez lehetővé tette az elmélet általánosítását többszörös csúszásra ill. oldott atomok hatásának beépítését is. Az elmélet segítségével részletesen megvizsgáltuk egy extra hozzáadott diszlokáció terének árnyékolását a többi diszlokáció átrendeződése következtében (Debye screening) . A kísérleti munka során nanoindentációval Cu egykristályokon meghatároztuk a mikrokeménység relatív fluktuációját. Az irodalomban először megállapítottuk, hogy a diszlokációsűrűséghez hasonlóan ez is az alkalmazott feszültség függvényében egy éles maximumot mutat. | According to the proposal the collective properties of dislocations were investigated both by theoretical and experimental methods. The properties of the internal stress distribution generated by dislocations were investigated by analytical calculations and computer simulations. It was found that the central part of the distribution is Loretzian while its tail decays with the invers cube of the stress. If external stress is applied the distribution becomes asymmetric. The antisymmetric part decaying with the invers fourth power of the stress. Numerical studies show that during the relaxation of the dislocation ensemble the different macroscopic quantities decay with some power of the time. Beside this, it is obtained that the dislocation climb leads to the the formation of cell structure. The continuum theory of dislocations derived earlier from microscopic considerations was reformulated into a phase field theory. This allowed us to extend the theory to multiple slip and study the influence of solute atoms. With this framework the Debye screening of the stress field of an extra dislocation was analysed in details . The relative fluctuation of microhardness (RFM) was determined by nanoindentation performed on deformed Cu single crystals. It was found that like the fluctuation of the dislocation density the RFM alo exhibits a sharp maximum as a function of applied stress

Keményítő meghatározása "CONTIFLO" automatikus elemzővel

A keményítő meghatározására savas és lúgos kioldás mellett kapott derítéssel tisztított extraktokban Richter és Augustat által kidolgozott eljárást valósítottuk meg CONTI FLO automatikus elemzőn és összehasonlítottuk különböző termékek esetében a polarimetriás eljárással. A módszer 2 —3%-os variációs koefficienssel alkalmas a keményítő meghatározására. Authors realized of the kind Richter and Augustat method in the CONTIFLO automatic analyser in the determination of starch. They realized the method after acidic and alkaline dissolution from the extract which was cleaned with clarification. They reproduced this method with polarization method. The method is fit to the determination of starch with 2 — 3% coefficient of variation. Zur Bestimmung der Stärke aus durch Klärung gereinigten Extrakten nach sauerer und basischer Extraktion wurde das von Richter und Augustat ausgearbeitete Verfahren mit dem automatischen Analysator „CONTIFLO“ ebenfalls realisiert. Diese Methode wurde mit dem polarimetrischen Verfahren bei verschiedenen Produkten verglichen. Sie ist geeignet, bei einem Variationskoeffizienten von 2 bis 3% Stärke zu bestimmen

Development of Thelohanellus hovorkai and Thelohanellus nikolskii (Myxosporea : Myxozoa) in oligochaete alternate hosts

The development of Thelohanellus hovorkai, a myxosporean parasite of the connective tissues, and Thelohanellus nikolskii, a fin and scale parasite of common carp (Cyprinus carpio) was studied in experimentally infected oligochaetes Branchiura sowerbyi and Tubifex tubifex, respectively. After infection with mature spores of T. hovorkai, the development of actinosporean stages was first observed light microscopically in the gut of Branchiura sowerbyi 93 days after infection. Free actinospores of T. hovorkai were found in the lumen of the oligochaete's gut 101 days after infection. They were floating in water and showed a typical aurantiactinomyxon form. At 18-22 degrees C, aurantiactinomyxon spores of T. hovorkai emerged from the worms 104 days after infection. The development of T. nikolskii was examined in Tubifex tubifex, from which aurantiactinomyxon spores were released 60 days after infection at 22-24 degrees C. The diameter of spore body was 18.6 mu m and the lenght of caudal processes 29 mu m for T. hovorkai, while 21.1 mu m and 13.4 mu m for T. nikolskii, respectively. The prevalence of aurantiactinomyxon infection in B. sowerbyi for T. hovorkai proved to be 16.7%, while in T. tubifex for T. nikolskii it was 12.5%

A kvarter felszínfejlődés vizsgálata numerikus felszínfejlődési modellek (SPM), távérzékelt adatok és terepi vizsgálatok segítségével a Dunántúl középső régiójában = Studies on Quaternary surface evolution in the Mid-Transdanubian region by Surface Processes Modelling (SPM), remotely sensed data and field observations

A Dunántúl felszínfejlődési folyamatait vizsgáltuk. Termokronológiai eredményünk, a hasadásnyomok bimodális hossz-eloszlása azt támasztja alá, hogy a Velencei-hg. az eocénben bekövetkezett hőtörténeti esemény után egy második hőhatást is elszenvedett, de komolyabban már nem fedődött be. A többi paleozóos felszíni kibukkanás nem volt datálható. Georeferált történelmi térképek alapján a Duna bevágódására és avulziójára következtettünk, a Kisalföld környékén aktív tektonikára utaló folyódinamikai jelenségeket találtunk. A Pinka-Perint-Répce vízhálózatában megfigyelhető oldalelmozdulásos tektonika, amely helyenként csuszamlásos tevékenységgel is párosul. A dunántúli vulkánok pannon fekü felületét vizsgálva arra következtetünk, hogy a recens vertikális mozgásokkal való korreláció miatt ezek a mozgások hosszabb időtávra is extrapolálhatók. A kiemelkedés az oka a Dunántúl kvarterben bekövetkezett vízrajzi átszerveződésének. A numerikus modellezési eredményeink csak részben illeszthetők a valós jellegzetességekhez. Az Enyingi-hát elhabolódása és a Balaton holocén üledéke között összefüggést látunk, amellett, hogy a földrengések pedig a neotektonikus aktivitás bizonyítékai. A számos lefolyástalan mélyedés geofizikai vizsgálata löszkarsztot jelez. Dendrokronológiai eredményekből arra a következtetünk, hogy a Sárréti-medence is fiatal képződmény, ezért a Jenői-plató peremi völgyei juvenilis jellegűek. Összefoglalóan arra következtetünk, hogy a terület jelentős része aktív tektonikájú. | Studying the surface processes of Transdanubia, thermochronological (fission track) results of Velence Hills show a Miocene heating event after the Eocene main phase, but there was no considerable burial. The other Palaeozoic outcrops were not measurable. Using georeferenced historical maps incision and avulsion of the Danube can by implied. In the Little Hungarian Plain river dynamics indicate active tectonic processes. The drainage of Pinka-Perint-Répce system is found to be influenced by strike-slip faulting, at places combined with mass movements. The elevation of the contact surface of theTransdanubian volcanics with Pannonian strata correlates with the recent crustal movements, therefore recent uplift rates can be extrapolated back inthe past. This uplift reorganised the drainage style of theTransdanubia during the Quaternary. SPM results can be only partly validated by observations. The eroded material of the Enying ridge by the wave abrasion of Lake Balaton and the thickness of the lake sediments are found to be comparable in volume. The earthquakes also verify neotectonic activity. Numerous closed depressions on top of the ridge seem to be loess karst phenomena as revealed by geoelectric profiles. Dendrochronological results indicate that Sárrét basin is a young feature together with the juvenile valleys at the rim of the Jenő plateau. In summary, the analysed areas are mostly characterised by active tectonics