Environmental and climate policy

This book offers an insight into some of the most important questions of environmental policy, along two main themes. First, it offers a general overview of the most important tools of environmental policy and the main features of EU environmental policy. Second, it presents the issue of climate change, including drivers, impacts and the current standing of international efforts to address it. Finally, these two themes are combined in a detailed discussion of the climate policy of the EU. As a guide to both the fundamentals and the current state of play of environmental and, specifically, climate policy, this book can be useful to students, academics and anyone looking to deepen their knowledge about these important issues. Anna Széchy (PhD) is an assistant professor at the Corvinus University of Budapest, where she has been teaching environmental policy, environmental economics and corporate environmental management for over a decade. She has first-hand experience regarding the process of EU environmental policymaking, having previously worked as advisor to a member of the environment committee of the European Parliament in Brussels and Strasbourg

Környezeti innovációk a hazai feldolgozóiparban (Environmental innovations in the Hungarian manufacturing industry)

A cikk a hazai feldolgozóipari vállalatok környezeti innovációs tevékenységét, annak mozgatórugóit vizsgálja. Felvázolja a témakörrel foglalkozó jelentősebb elméleteket, kutatásokat, illetve az ezek által azonosított, a környezeti innovációs tevékenységet befolyásoló tényezőket (pl. hatósági szabályozás, vállalatméret, környezeti stratégia stb.). A bemutatott kutatás egy kérdőíves felmérésen alapul, melyben közel 300 vállalat vett részt az elektronika, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és a vegyipar területéről. A vizsgálat célja a környezeti innováció különböző típusainak (csővégi, megelőző, termék; új, adaptált) differenciált elemzése, figyelembe véve mind a vállalat, mind a környezet jellemzőit. A vállalatok innovációs tevékenysége jelentősen különbözhet az egyes ágazatokban, illetve a különböző méretű cégek között – a cikk ezen eltérések vizsgálatára is kitér. ______ The article examines the environmental innovation activity of Hungarian manufacturing companies and its determinants. It provides a brief overview of the most important theories and recent empirical studies addressing the topic. The research presented is based on a questionnaire survey with the participation of nearly 300 firms from the chemicals, electronics, food, machines and vehicles sectors. The goal of the study is to identify differences in the determinants of the various types of environmental innovation (end-of-pipe, cleaner production, product; novel, adopted), with regard to both the characteristics of the environment and the companies themselves. Differences between firms of various sizes and industries are also a part of the analysis

A vállalatok társadalmi felelősségének alapvető kérdései

Napjaink társadalmi és környezeti kihívásaira lehetetlen a vállalati szféra bevonása nélkül válaszokat adni – ez a felismerés látszik a nemzetközi szervezetek újabb, az üzleti világot megszólító kezdeményezéseiben is. Arról persze nincs szó, hogy a hatósági szabályozás valaha is feleslegessé válhat, mellette azonban egyre nagyobb mértékben van szükség az üzleti szféra önszabályozására. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása (Corporate Social Responsibility, CSR) ezekre a kihívásokra adott válaszként jelent meg, elsősorban a transznacionális vállalatok részéről. Természetesen kérdés, hogy minderre a CSR-koncepció jelenti- e a megfelelő megoldást? Ennek eldöntéséhez szeretne ez a tanulmány is hozzájárulni

A környezeti innovációk mozgatórugói a hazai feldolgozóiparban – egy vállalati felmérés tanulságai

Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább a tudomány és a politikai döntéshozók figyelmének középpontjába került. Ennek megfelelően az EU-ban és Magyarországon is rendszeresen készülnek részletes felmérések a vállalati szféra innovációs tevékenységéről, melyekben újabban már megjelenik az innováció környezeti dimenziója is. Olyan felmérés azonban, mely kimondottan a környezeti innovációt állította volna vizsgálódásainak középpontjába, még nem készült Magyarországon. Ez pedig már csak azért is rendkívül fontos, mivel a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarországon tetemes a lemaradás az innovációs teljesítményt illetően. A hazai innovációs politika egyre tudatosabb erőfeszítéseket tesz a felzárkózás érdekében – mindenképpen érdemes megismerni, hogyan lehetne ezeket az erőfeszítéseket egyszersmind hatékonyan a javuló környezetminőség szolgálatába is állítani. A szakirodalom számos olyan tényezőt azonosít, amelyek befolyásolhatják a vállalatok környezeti innovációs tevékenységét. Ezeket részletesen áttekintettük (Zilahy és Széchy, 2012), az alábbiakban pedig egy empirikus kutatás segítségével vizsgáljuk hatásukat a hazai feldolgozóipari vállalatok körében. A kutatás kérdőíves felmérés eredményein alapul, amelyben közel háromszáz – méretét és működési helyét tekintve sokszínű – vállalat vett részt a vegyipar, az élelmiszeripar, a gépipar, a járműipar és az elektronikai ipar területéről. A környezeti innovációs tevékenységgel kapcsolatban vizsgált tényezők a vállalat erőforrásai és képességei (méret, anyagi, emberi erőforrások stb.), a különböző érintettek ösztönző ereje (hatóságok, tulajdonosok, vevők stb.), a környezeti innováció gazdasági hatásaival kapcsolatos vélekedések és a vállalat környezeti hatásainak szerepe. A felmérés adatait statisztikai módszerekkel: gyakorisági és kereszttáblás elemzésekkel, korrelációszámítással elemezzük. A mozgatórugókkal kapcsolatos változók szerkezetét klaszterelemzéssel tárjuk fel, együttes szerepük bemutatására pedig a logisztikus regresszió módszerét alkalmazzuk

Consumer behaviour and lifestyle patterns of Hungarian students in view of environmental awareness

The aim of this paper is to describe the consumer behaviour and everyday lifestyle patterns of Hungarian university and college students. The results are gained from an international survey, carried out by the Department of Environmental Economics and Technology at the Corvinus University of Budapest, supported by the Norwegian Financial Mechanism. As background literature, characteristics of the consumer society and the development of sustainable consumption as a concept are interpreted in the paper. The empirical analysis aims to describe the most important clusters of students, based on the factors of their consumer behaviour, environmental activism and pro-environmental everyday habits. Our results identify two extreme clusters which most significantly differ from each other: the environmental activists and the indifferent group. However, a third cluster has the most modest consumer behaviour, namely the group which considers product features, energy consumption and the behaviour of producers. They spend the least on consumer goods. The three other clusters show quite mixed lifestyle patterns

A vállalati környezeti innovációs tevékenység háttere – elméleti áttekintés

Ebben a tanulmányban a környezeti innováció kérdéskörének elméleti alapjait tekintjük át. A szakirodalom – különböző tudományos irányzatokból kiindulva – számos olyan tényezőt azonosít, amelyek hatással vannak a vállalatok környezeti innovációs tevékenységére. A környezetgazdaságtani megközelítés a hatósági szabályozást, az evolúciós közgazdaságtan a környezeti tényezők szerepét, az erőforrás-alapú vállalatelmélet pedig a vállalat belső jellemzőit állítja középpontba. Fontos meglátásokkal szolgál továbbá a környezeti stratégia irodalma, amely rávilágít arra, hogy a vállalat környezeti kérdésekkel kapcsolatos magatartását erőteljesen formálják a döntéshozók vélekedései is, vagyis az, hogyan értékelik a környezetvédelemmel kapcsolatos kockázatokat, illetve üzleti lehetőségeket. Az átfogó elméleti áttekintés, a lehetséges befolyásoló tényezők azonosítása egyszersmind alapot ad a vállalatok környezeti innovációs tevékenységének empirikus vizsgálatához, amivel tanulmányunk foglalkozik

A fenntarthatósági lábnyom-megközelítések szerepe a vállalatok fenntarthatósági szempontú teljesítményértékelésében

A vállalati fenntarthatósági teljesítményértékelésre vonatkozóan számtalan megközelítés és módszer létezik. Ez a cikk a lábnyomtípusú fenntarthatósági mutatók vállalati teljesítményértékelésben betöltött szerepéről kíván összegző áttekintést nyújtani. A lábnyomtípusú mutatók alkalmazásával kapcsolatban számos elméleti modell és gyakorlati tapasztalat áll rendelkezésre, ezek ugyanakkor kevéssé foglalkoznak a lábnyom-megközelítések szervezeti szintű alkalmazásával, illetve annak rendszerszintű áttekintésével. E cikkben ezért a szerzők felvázolnak egy keretrendszert a vállalati fenntarthatósági lábnyom-indikátorok értékelésére, amelyen keresztül megvizsgálják a leggyakoribb lábnyom-megközelítések vállalati fenntarthatósági teljesítményértékelésben betöltött lehetséges szerepét. A felvázolt modell kiterjed i) a teljesítményértékelési folyamat tervezésének, ii) az információgyűjtés folyamatának és iii) a teljesítményértékelési rendszer felülvizsgálatának és fejlesztésének belső és külső szempontjaira. Az áttekintés során összesen öt különböző vállalati lábnyomtípust azonosítottak, melyek szervezeti szinten is alkalmazhatóak (karbonlábnyom, ökológiai lábnyom, vízlábnyom, környezeti lábnyom és nitrogénlábnyom). Ezek tartalmukat és módszertani kidolgozottságukat tekintve igen eltérőek. Közös jellemzőjük, hogy a vállalatok és más szervezetek számára lehetőséget adnak a szervezeti szintű fenntarthatósági teljesítményük nyomon követésére, kezelésére és kommunikálására. Mivel a lábnyomok a közvetlen hatások mellett a közvetett hatásokról is képesek információt nyújtani, kulcsszerepet tölthetnek be a szervezeti fenntarthatóság mérésében

A környezeti képzés szerepe az egyetemisták környezeti tudatosságában - a BCE hallgatóinak példáján

Az OTKA 68647, „Fenntartható fogyasztás, a Környezettudatosság növelése az oktatásban” című alprojektje első fázisának keretében kérdőíves felmérést hajtottunk végre a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói körében. A kutatás célja annak megismerése volt, hogyan viszonyulnak a környezeti problémákhoz az egyetemisták, milyen környezettudatos tevékenységeket végeznek, milyen fogyasztói szokásokkal rendelkeznek, valamint magatartási formáikban mekkora szerepet játszik az egyetemen folyó környezeti képzés. A felmérés keretében 2008 őszén összesen 436 hallgatót kérdeztünk meg, méghozzá a hallgatók különböző csoportjait: környezeti specifikációjú III. és IV-V. éves hallgatókat, felsőbb éves, csak egy környezeti vonatkozású tárgyat hallgató tanulókat, valamint elsőéveseket, akik egy választható tárgy keretében ismerkedhettek meg a környezeti problémákkal és ezek környezetgazdaságtani megoldásaival. Feltételezésünk szerint a környezeti képzés mélysége szignifikáns hatással bír a fiatalok mindennapi viselkedésére nézve. A megkérdezettek fogyasztói magatartását leíró eredményeket két tanulmányban korábban már publikáltuk (l. Marjainé Szerényi et al., 2009 és 2010); jelen tanulmány kifejezetten a környezeti oktatásnak és nevelésnek az egyetemisták környezeti tudatosságában megnyilvánuló érzékelt hatásairól szól