Work related stress and depression

Aims: Depression is leading cause of workplace disability. We analysed in a representative sample work stress related to depression. Methods: We used as samples the Hungarostudy 2006 and 2013 which were representative of the Hungarian adult population according to gender, age groups, education and type of settlement. In the Hungarostudy 2006 survey 2263 active workers completed structured interviews; there were 973 active workers in Hungarostudy 2013. Work stress was measured with the Siegrist Effort-reward imbalance (ERI) and overcommitment (OC) questionnaire; depression with the Beck Depression Inventory (BDI). We used as further measurements job insecurity, workplace social support and demographic data. Results: The prevalance of high ERI (above 1) increased from 18,3% (2006) to 28,6% (2013) in the Hungarian working population. OC and other work stress factors showed similar increase from 2006 to 2013. People with high ERI in 2006 had 3,1 times higher risk of higher rate of elevated depressive symptoms (BDI 10 or more), in 2013 the OR increased to 6 (p<0,05). Low job security, overcommitment, low social support were also predictors of higher BDI in 2006 and in 2013. Discussion: We observe increase in work stress in when compared 2006 and 2013 Hungarostudy data. Our results confirm that work related stressors significantly contribute to the manifestation of depressive symptoms. These results draw attention to the need of importance of implementation of stress management programs to prevent depression among active workers

Az életminőség demográfiai, társadalmi és regionális egyenlőtlenségeinek pszicho-szociális meghatározói a magyar népesség körében és a beavatkozás lehetőségei. Életminőség és esélyerősítés = Psycho-social and demographic determinants of social and regional disparities in quality of life of the Hungarian population and the possibilities for interventions. Quality of life and empowerment

Vizsgálataink célja az volt, hogy magatartástudományi alapú esélyerősítési modellt dolgozzunk ki. Ok-okozati összefüggések bemutatására nyílt lehetőségünk a 2002-es 12.600 főre kiterjedő országos reprezentatív felmérés, valamint a 2006-os 4849 főt magába foglaló követéses vizsgálat adatai alapján. A kutatási témában elért eredményeinkről "Esélyerősítés és életminőség a mai magyar társadalomban" címmel monográfia készült. A pályázat keretében a tudományos iskola munkatársaitól 156 publikáció készült. Vizsgáltuk az esélyteremtés egyéni, közösségi és populációs szintjeinek jellemzőit, valamint az esélyteremtés színtereit: az egyes életszakaszokkal, a társas kapcsolatok minőségével, a közösségi viszonyokkal, a munkával, a kultúrával, vallással, a televiziónézéssel, internet használattal, valamint a negatív életeseményekkel való megbirkózással kapcsolatos esélyteremtési lehetőségeket, a cigány/roma népesség esélyerősítésének kérdéseit. Vizsgálataink kiemelt területe volt az önkárosító és egészségvédő magatartásformák, attitűdök, valamint a krónikus betegek, fogyatékkal élők esélyerősítésének elemzése. Elemeztük az idő előtti halálozás pszichoszociális prediktív tényezőit, ennek nemi különbségeit. Számos esélyerősítést javító intervenciós programot vezettünk be. Pszichofiziológiai vizsgálataink során olyan eljárásokat fejlesztettünk ki, amelyek lehetővé teszik az alváslaboratóriumi felvételek primer prevencióban is kamatoztatható aspektusainak feltárását. | The main aim of our studies was to elaborate a behavioural sciences based model of empowerment. On the basis of our national representative study in 2002 including 12.600 persons and the 2006 follow-up study including 4849 persons we could analyse cause-effect relationships. We have completed a monograph entitled "Empowerment and Quality of Life in the Hungarian population". Furthermore, altogether 156 scientific publications were published within the frame of the grant. We analysed the individual, community and population based levels of empowerment. The arenas of empowerment covered in these studies: life course perspectives, the quality of social relationships, community affiliations, work related protective and risk factors, culture, religion, information and communication technology (internet and television), and possibilities of coping with negative life events. We analysed the possibilities of empowering the gipsy population. Recommendations were made to decrease self-destructive behaviours and to thel realisation of empowering the chronically ill and the disabled. We examined the psychosocial predictive factors of premature mortality as well as the gender differences in this respect. In our psychophysiological studies we developed specific methods which could be important in primary prevention by extracting adequate information from sleep laboratory recordings