Hogyan javítható a páciensek tájékozottsága a végzett műtétek kapcsán? – Megfontolások a mindennapi gyakorlat számára = How can patients’ understanding about their surgery be improved? – Implications for everyday practice

A pácienseink kezelésekről való tájékozottsága a megfelelő kommunikáció nagyon fontos eredménye. Az elégtelen kommunikáció félreértésekhez, aggodalomhoz és peres eljárások indításához vezethet. A betegoktatás céljából számos eszköz használható, de sebészeti beavatkozások esetében a műtétek filmre rögzítése a legmegfelelőbb. Célkitűzés: Vizsgálatunkban a műtéti felvételek használhatóságát kívántuk tisztázni a tájékoztatás során, a pácienseink véleménye alapján. Betegek és módszer: A szerzők 100, nőgyógyászati endoszkópia előtt álló pácienst kérdeztek meg, hogy beleegyeznek-e abba, hogy a műtétjükről felvétel készüljön. A szerkesztett felvételeket a kórházból való távozás előtt mutatták be a betegeknek, akik egyúttal egy kérdőívet is kitöltöttek. Eredmények: A csoport összes páciense beleegyezett a felvétel készítésébe, és 92 beteg kívánta a műtéti felvételt megtekinteni. A filmek átlagos hosszúsága 5 perc volt. A páciensek 88%-a gondolta úgy, hogy a felvétel megtekintése hozzásegítette őket a betegségük és a kezelés lényegének jobb megértéséhez. Összegzés: A szerkesztett filmfelvételek segíthetnek abban, hogy a páciensek megértsék a betegségük, illetve a kezelés lényegét. Annak ellenére, hogy ez egy időigényes tájékoztatási forma, a filmek segíthetnek továbbá abban is, hogy a családorvosok is tájékozódhassanak betegeik kezeléséről. | The patients’ understanding about the treatments is a crucial result of the adequate communication. Inadequate communication may lead to misunderstanding, anxiety or litigation. Aiming to improve the patients’ perception several educational options can be used, but video recording is a far superior medium regarding surgical procedures. Objective: We evaluated the feasibility of video recordings of the surgical procedures as an educational tool upon our patients’ opinion. Patients and methodology: 100 patients scheduled for gynecologic endoscopic surgeries were asked if they would allow their surgery be recorded by the computer system. The edited recordings were shown before the patients’ discharge from the hospital, and their opinions were assessed using a questionnaire. Results: 100 (100%) patients agreed to their operation being recorded and 92/100 (92%) women wanted to see the film. The median duration of the edited recordings was 5 minutes. 88/100 (88%) of the patients answered that the edited films gave them a better perception of their condition and operation. 82 (82%) would have liked a copy of the film. Conclusions: Edited video recordings may help to inform patients regarding their medical condition and the procedures performed. Even though it is a time-consuming method, it may also help to provide in-depth information about the operation for the general prectinioners

Remodeling of extracellular matrix by normal and tumor-associated fibroblasts promotes cervical cancer progression

Background: Comparison of tissue microarray results of 29 cervical cancer and 27 normal cervix tissue samples using immunohistochemistry revealed considerable reorganization of the fibrillar stroma of these tumors. Preliminary densitometry analysis of laminin-1, α -smooth muscle actin (SMA) and fibronectin immunostaining demonstrated 3.8-fold upregulation of laminin-1 and 5.2-fold increase of SMA in the interstitial stroma, indicating that these proteins and the activated fibroblasts play important role in the pathogenesis of cervical cancer. In the present work we investigated the role of normal and tumor-associated fibroblasts. Methods: In vitro models were used to throw light on the multifactorial process of tumor-stroma interaction, by means of studying the cooperation between tumor cells and fibroblasts. Fibroblasts from normal cervix and cervical cancers were grown either separately or in co-culture with CSCC7 cervical cancer cell line. Changes manifest in secreted glycoproteins, integrins and matrix metallo-proteases (MMPs) were explored. Results: While normal fibroblasts produced components of interstitial matrix and TGF- β 1 that promoted cell proliferation, cancer-associated fibroblasts (CAFs) synthesized ample amounts of laminin-1. The following results support the significance of laminin-1 in the invasion of CSCC7 cells: 1.) Tumor-associated fibroblasts produced more laminin-1 and less components of fibrillar ECM than normal cells; 2.) The production of laminin chains was further increased when CSCC7 cells were grown in co-culture with fibroblasts; 3.) CSCC7 cells were capable of increasing their laminin production; 4.) Tumor cells predominantly expressed integrin α 6 β 4 laminin receptors and migrated towards laminin. The integrin profile of both normal and tumor-associated fibroblasts was similar, expressing receptors for fibronectin, vitronectin and osteopontin. MMP-7 secreted by CSCC7 cells was upregulated by the presence of normal fibroblasts, whereas MMP-2 produced mainly by fibroblasts was activated in the presence of CSCC7 cells. Conclusions: Our results indicate that in addition to degradation of the basement membrane, invasion of cervical cancer is accomplished by the remodeling of the interstitial stroma, which process includes decrease and partial replacement of fibronectin and collagens by a laminin-rich matrix

A proximalis tubaocclusio klinikuma – diagnosztika és terápia [Clinical relevance of proximal tubal occlusion - diagnosis and therapy]

A petevezető átjárhatóságának vizsgálata a meddőségi kivizsgálás fontos része. A kürteredetű meddőség 10–25%-ában proximalis tubaocclusio képezi az okot. A szerzők áttekintik a proximalis kürtelzáródás vizsgálatára alkalmazható eljárások történetét, metodikáját és értékét, valamint meghatározzák a hiszteroszkópos szelektív tubakanülálás szerepét a kivizsgálás során. Az irodalmi adatok és saját tapasztalataik alapján a szerzők javasolják az eljárás bevezetését a meddőségi kivizsgálás protokolljába, mert ezzel elkerülhetőek lehetnének a nem kellően megalapozott javallattal végzett in vitro fertilizációs kezelések. | Clinical examination of potential tubal disease is an essential part of the investigation of infertility. Proximal tubal occlusion accounts for 10–25% of tubal factor infertility. Authors review the history, methods and value of the relevant diagnostic and therapeutic procedures of proximal tubal occlusion, as well as determine the exact role of hysteroscopic selective tubal cannulation in the work-up process. Upon the relevant literature and the authors’ data, the mentioned procedure is recommended in the assessment of the infertile females in order to avoid unnecessary in vitro fertilization procedures

Az első magyarországi humán papillomavírus központ tapasztalatai (2007–2011) [Results of the first human papilloma virus center in Hungary (2007-2011)]

A humán papillomavírus (HPV) a XXI. század leggyakoribb nemi úton terjedő kórokozója. A daganatkeltő (onkogén) HPV-típusokkal történő fertőzés tehető felelőssé a méhnyakrákok 99,7%-ának kialakulásáért. A megelőzésben döntő szerepe van a szűrésnek, amely a méhnyakrák előfordulását és halálozását bizonyítottan csökkentheti. Jelenleg 16 női HPV-centrum működik országszerte, amelyekben egységes irányelvek alapján végeznek szűréseket, tanácsadást és gondozást. Az első központot 2007 márciusában jelen közlemény szerzői hozták létre Budapesten, a Semmelweis Egyetem II. Számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. Betegek és módszerek: A szerzők 1155 páciensnél végeztek HPV-tipizálást, a vírus DNS-ének PCR-módszerrel való kimutatásával. Vizsgálták, hogy ebben a nem válogatott népességben milyen arányban mutatható ki a HPV-vel való fertőzöttség, milyen a különböző genotípusok, illetve a magas kockázatú (onkogén) típusok aránya, milyenek a fenti mutatók korcsoportokra vetítve, valamint milyen arányban mutatható ki egyidejűleg citológiai eltérés. A szerzők a központban elvégzett szűrések adatait összehasonlították a fejlett országokban talált eredményekkel, és választ kerestek arra, vajon magasabb-e a vírussal való fertőzöttség aránya a hazai népességben. Eredmények: A páciensek 55,5%-ában volt kimutatható a vírus valamelyik típusa, 38,5%-ában az onkogén típusok egyike. A HPV-vel való fertőzöttség aránya a 15 és 25 év közötti korosztályban volt a legmagasabb (62,9%). A magas kockázatú típusok között a 16-os volt a leggyakoribb, 19,5%-os aránnyal. A magas kockázatú vírussal való fertőzöttség mellett 32,1%-ban fordult elő egyidejű citológiai eltérés, s ezek több mint kétharmadában (70,6%) több magas kockázatú típus egyidejű jelenlétét igazolták. A citológiai eltéréssel járó esetekben 32%-ban volt kimutatható a 16-os típus. Következtetések: A szerzők által vizsgált, nem válogatott népesség fertőzöttségének aránya meghaladja a nemzetközi adatokat. Figyelemre méltó a legfiatalabb korosztály magas fertőzöttségi aránya, valamint a több onkogén típussal való egyidejű fertőzöttséggel járó magasabb kockázat. A 16-os és a 18-as típus magas daganatkeltő képessége szembetűnő az általunk vizsgált csoportban, de nem elhanyagolható az 51-es és a 31-es típus szerepe sem

Claudins as diagnostic and prognostic markers in gynecological cancer

Claudins are the main protein components of tight junctions (TJs) which function as selective barriers by controlling paracellular diffusion, maintain cellular polarity and play a role in signal transduction. The expression pattern of the 24 known members of the claudin family proved to be organ and tissue specific. The up- or downregulation of individual claudins has been described, especially during carcinogenesis. A significant increase of claudins-1 and -7 was detected in premalignant cervical lesions and invasive cancer compared with normal cervical epithelia. Claudins-3 and -4 were elevated in endometrial cancer. Claudin-1 overexpression characterized type II (seropapillary) endometrial carcinoma, while claudin-2 was elevated in type I (endometrioid) carcinoma. Claudins-3 and -4 were highly expressed in serous ovarian carcinoma. The expression data on claudins in different premalignant and malignant alterations suggest that these proteins might serve as diagnostic and prognostic markers and might be targets for future therapy

A nők ismeretei a méhnyakrákról [Women’s knowledge about cervical cancer]

The human papillomavirus-infection is one of the most frequent sexually transmitted disease; it is detectable in nearly all cases of cervical cancer. Nowadays, the incidence of cervical cancer is unacceptable high. AIM: Our aim was to evaluate women's knowledge about the human papillomaviruses and cervical cancer. We tried to determine the possible connection between the higher mortality rates, the low participation rate of screenings and the knowledge about cervical cancer. METHODS: The related questionnaire contained 18 questions and was filled in by 422 women in certain cities and villages. The completed questionnaires were classified by age, place of residence, qualification, children in family, and human papillomavirus vaccination in anamnesis. RESULTS: The results showed that almost half of the women had a basic knowledge, but the number of correct answers to functional questions (e.g. "How can one decrease the risk of infection?") were less than it was expected according to the international literature. 56% of the women knew that the cervical cancer mainly caused by viruses, but only 17% of them named the right combination of the risk factors. The rate of correct answers was much lower in high school circles and 42% of the women knew that males can be infected by human papillomaviruses. Only 44% of them participate on cervical cancer screening once a year and 43% of them thought that cervical cancer and precancerous lesions do not mean serious risk and danger. 80% of the women knew that screening involves smear taking. The significance of knowledge level differences between groups was estimated by chi 2 -probe. CONCLUSIONS: On the basis of the results, half of the women said to be familiar with the basic questions. In our opinion, it can be a beneficial consequence of educational campaigns. Although there were several issues, which were implemented by not more than 20% of correct answers

Two ways of epigenetic silencing of TFPI2 in cervical cancer.

ObjectiveComparison of human mRNA microarray results from tumor-associated and normal cervical fibroblasts revealed significant TFPI2 downregulation in tumor-associated fibroblasts isolated from cervical cancer, indicating that TFPI2 downregulation may play an important role in the pathogenesis of the disease. In the present work, we investigated the mechanism of TFPI2 downregulation in tumor-associated fibroblasts and tumor cells.MethodsIn vitro models of monocultures and co-cultures were established with tumor cells and fibroblasts to explore the changes of TFPI-2 expression and epigenetic modifications of the TFPI2 gene.ResultsThe TFPI2 gene was hypermethylated only in tumor cells. Reduction of TFPI-2 protein levels in tumor-associated fibroblasts, although the gene was not methylated, suggested alternative regulatory mechanisms of gene expression, such as inhibition by microRNAs. The expression pattern of miR-23a, a gene thought to inhibit TFPI2 translation, showed changes strongly correlated to detected TFPI-2 protein alterations. Transfections with miR-23a mimics resulted in a decrease of TFPI-2 protein expression whereas miR-23a inhibitors increased the TFPI-2 amount. Due to downregulation of miR-23a expression by HPV in cancer cells, TFPI2 was silenced by promoter methylation. In contrary, miR-23a was active in HPV-free fibroblasts and inactivated TFPI2.ConclusionThese results indicate dual epigenetic inhibition of TFPI2 on the transcription level by promoter methylation in cancer cells and on the translation level by miR-23a in tumor-associated fibroblasts. As a consequence, inactivation of the TFPI2 gene plays a strategic role in the progression of cervical cancer