Különleges mézek összehasonlító vizsgálata

Our work aimed to compare the most important characteristics of unifloral honeys and their parent plants; these were water content, conductivity, acidity, antioxidant capacity by FRAP method as well as total phenol content. We found that antioxidant capacity and total phenol content were in close correlation in case of yellow sweet clover and hawthorn; such relationship, however, was not detectable in the case of honeys. We further found that conductivity of yellow sweet clover, tilia and hawthorn honeys comply with the food safety regulations, but fennel showed values higher than acceptable. We could conclude that biologically active materials are only partially present in the honeys, since during the formation of various types of honey new active materials may appear

A krónikus parodontitis, illetve szájnyálkahártya-laesiók előfordulása és súlyossága krónikus obstruktív tüdőbetegségben = Prevalence and severity of chronic parodontitis and oral mucosal lesions in chronic obstructive lung disease

Absztrakt: Bevezetés: A krónikus parodontitis gyakori orális megbetegedés, amely a fogszuvasodástól függetlenül fogvesztéshez vezethet. Egyes szisztémás betegségek (például cukorbetegség, krónikus veseelégtelenség) súlyosbíthatják a krónikus parodontitist. Másrészről ez az orális betegség súlyosbíthat más szisztémás betegségeket. Korábbi vizsgálatok felvetették a krónikus parodontitis és a nagyon súlyos krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) összefüggését. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a krónikus parodontitis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség kapcsolatának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatokba a pécsi Fogászati és Szájsebészeti Klinika betegeit vontuk be. Az önkénteseket egy COPD-s (n = 29) és egy kontroll- (n = 45) csoportba osztottuk. A COPD-s csoport (FEV1/FVC: 61,52 ± 3,2%) légzésfunkciós értékei GOLD 2 (global initiative for chronic obstructive lung disease, FEV1: 52,66 ± 3,57%) súlyossági fokozatnak feleltek meg. A szájüregi egészség felmérésekor átlagos és maximális klinikai tapadásvesztést, fogmobilitást, a szuvas/tömött és hiányzó fogak számát, Löe–Silness-féle, orális higiénés és fogínyvérzési indexet regisztráltunk. Statisztikai analízisre egyutas varianciaanalízist és nem parametrikus Mann–Whitney-féle tesztet alkalmaztunk. Eredmények: A COPD-s csoport szájegészsége rosszabbnak bizonyult a kontrollokénál. Ebben a csoportban magasabbak voltak az átlagos és a maximális tapadásvesztési, fogmobilitási értékek, valamint a Löe–Silness-, az orális higiénés és a fogínyvérzési index. Következtetések: Eredményeink megerősítik a pozitív korrelációt a krónikus parodontitis és a krónikus obstruktív tüdőbetegség közepesen súlyos formái között. Nem tisztázott azonban, hogy a krónikus obstruktív tüdőbetegséghez társuló szisztémás gyulladás hatott-e negatívan a szájüreg állapotára, vagy a parodontitis befolyásolta negatívan a krónikus obstruktív tüdőbetegséget. Orv Hetil. 2018; 159(21): 831–836. | Abstract: Introduction: Chronic parodontitis is a prevalent oral disease that may lead to the loss of teeth independently of caries. Some systemic diseases (e.g., diabetes mellitus, chronic renal failure) may aggravate chronic parodontitis. On the other hand, this oral disease may aggravate other systemic diseases. Earlier studies suggested a correlation between chronic parodontitis and very severe chronic obstructive pulmonary disease (COPD). Aim: The aim of our study was the investigation of the correlation between chronic parodontitis and chronic obstructive pulmonary disease. Method: We have recruited patients of the Department of Dentistry, Oral and Maxillofacial Surgery, Medical School, University of Pécs, in the study. Volunteers were assigned into a COPD (n = 29) and control group (n = 45). Airflow limitation of the COPD group (FEV1/FVC: 61.52 ± 3.2%) corresponded to GOLD 2 (global initiative for chronic obstructive lung disease; FEV1: 52.66 ± 3.57%). Oral health assessment included mean and maximal clinical attachment loss, mobility of teeth, decayed/filled and missing teeth, Löe–Silness, oral hygiene and bleeding on probing indexes. One-way ANOVA and non-parametric Mann–Whitney tests were used for statistical analysis. Results: Oral health of the COPD group was worse than that of the controls. In this group the mean and maximal clinical attachment loss, mobility of teeth, the Löe–Silness, the oral hygiene and bleeding on probing indexes were higher. Conclusions: Our results confirm the positive correlation between chronic parodontitis and a moderate level of chronic obstructive pulmonary disease. However, it is not clear whether the COPD-associated systemic inflammation aggravated the oral status or the chronic parodontitis influenced negatively chronic obstructive pulmonary disease. Orv Hetil. 2018; 159(21): 831–836

Kardiovaszkuláris jellemzők és a játékteljesítmény mutatói labdarúgásban, 16 éves akadémista fiúk körében

A tanulmány célja a játékteljesítmény-mutatók posztonkénti elemzése, különböző végkimenetelű mérkőzések alapján. A résztvevők fiatal labdarúgók voltak (N=18); átlagos életkor: 15,55±0,29 év; testmagasság: 177,81±5,39 cm; testtömeg: 62,76±7,34 kg volt. A kardiovaszkuláris rendszer jellemzőinek mérését a Fehér Miklós Elit Labdarúgó Akadémia terhelésélettani laboratóriumában végeztük. A vizsgálat során rögzítettük a maximális pulzusszámot (MP), a VO2max-ot, az anaerob töréspont pulzusszámot. 11 mérkőzés lokomotorikus és mechanikai jellemzőit Catapult Vector S7. (Melbourne, Australia) GPS rendszerrel működő elektronikus teljesítménykövető rendszerrel gyűjtöttük. A játékosokat a 2021 őszi elsőosztályú utánpótlás bajnokságában követtük, ami 179 játékteljesítményt eredményezett. A játékosok játékteljesítményét három csoportba osztottuk: védők (n=56), középpályások (n =78) és csatárok (n=45). Ami az aerob kapacitás posztonkénti különbségeit illeti, a középpályások eredménye volt a legjobb (58,33±4,10 ml/kg/perc), szignifikánsan nagyobb volt, mind a két másik poszton játszó társaiké. Vizsgáltuk továbbá a hat teljesítmény-jellemző mintázatát a posztok és a mérkőzések végső eredményei alapján. Megállapítottuk, hogy a mérkőzések végső eredménye nem befolyásolja a teljesítményeket egyik poszt esetében sem. A mérkőzések során megtett összes távolság esetében a középpályásokra hárul a legnagyobb teher (~11 000 m), illetve másodikként a védőkre (~9 500 m), míg a sprintek (50-180 m), a gyorsulások (20-30) és lassulások (30-35) esetében a támadóknak kell a legtöbbet dolgozniuk. A teljes játékos terhelés (TJT) posztonként a támadók és a védők esetében nem különbözött

A 2012-es év a húszéves hazai felnőttszív-transzplantáció sikeréve - és ami mögötte van

The Hungarian adult heart transplant program, which started in 1992, has changed gradually in the past 20 years. After the early enthusiasm of the first cases it changed significantly and it became an organized programme. However, low donation activity and moderate referral numbers to the national transplant waiting list slowed down the process therefore, heart transplant numbers did not fulfill expectations in the early years. After a moderate increase in 2007 transplant numbers have dropped again until recently when Hungary partially joined Eurotransplant network. Excess fundamental resources allocated to cardiac transplantation by health care professionals and reorganizing transplant coordination as well as logistics forced dramatic changes in clinical management. In 2011 and 2012 major structural changes had been made at Semmelweis University. The newly established transplant intensive care unit and the initiation of mechanical circulatory support and assist device programme increased transplant numbers by 131% compared to previous years, as well as it resulted an 86.63% 30-day survival rate, hence last year was the most successful year of cardiac transplantation ever. Orv. Hetil., 2013, 154, 863-867

Gyógyszerrosta: a racionális gyógyszeres terápia meghatározó eleme [Deprescribing: an essential part of rational pharmacotherapy]

A gyógyszerrosta (az angol deprescribing magyar megfelelője) tervezett, szisztematikus gyógyszerleépítési folyamat, amely egészségügyi szakember felügyeletével zajlik, és lényegében a helyes gyógyszerrendelési gyakorlat részének tekintendő. A gyógyszerrosta nemcsak a teljes gyógyszerelhagyást jelentheti, hanem a dóziscsökkentés folyamata is lehet. Megtervezése során létfontosságú figyelembe venni a terápiás célkitűzéseket, valamint a beteg egészségi állapotát, időbeli életkilátását, értékrendjét és igényeit. A gyógyszerrosta célja betegenként változhat, alapvetően azonban prioritásnak tekinthető a beteg számára fontos célok elérése, a beteg életminőségének javítása. Közleményünkben a nemzetközi szakirodalom alapján áttekintjük a gyógyszerrosta folyamatának lehetséges célpontjait: azokat a nagy egészségügyi kockázatú betegcsoportokat, amelyeknél előnyös lehet a gyógyszerleépítés; a gyógyszereket és gyógyszercsoportokat, amelyek szedése esetén szükség lehet a terápia felülvizsgálatára; valamint összefoglaljuk a folyamat lehetséges színtereit. Ezenkívül kitérünk a folyamat általános lépéseire, előnyeire, kockázataira, és ismertetjük a rendelkezésre álló specifikus irányelveket, algoritmusokat. Részletesen tárgyaljuk a folyamatot segítő és hátráltató tényezőket, mind az egészségügyi szakemberek, mind pedig a betegek szemszögéből, végül pedig kitérünk a nemzetközi kezdeményezésekre és a gyógyszerrosta jövőjére is. Orv Hetil. 2023; 164(24): 931–941

A nyugat-nílusi vírus okozta neuroinvazív tünetegyüttes előfordulása sürgősségi osztályon = The occurrence of neuroinvasive symptoms caused by the West Nile virus at an emergency center

Absztrakt: Bevezetés: Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint a nyugat-nílusi vírus (West Nile virus, WNV) által okozott neuroinvazív tünetegyüttes előfordulása nagymértékben emelkedett Európában és hazánkban az elmúlt években. Ennek hátterében a klíma- és csapadékviszonyok változása valószínűsíthető. A WNV által okozott zoonosist szúnyogok terjesztik. A vírusfertőzés többnyire tünetmentes, 20%-ban általános vírusfertőzéses tüneteket okoz, és kevesebb, mint 1%-ban halálos kimenetelű neuroinvazív betegséghez vezethet. Célkitűzés: Közleményünk célja saját eseteinken keresztül a WNV által okozott neuroinvazív tünetegyüttes és az alkalmazott diagnosztikai és terápiás teendők bemutatása, valamint az infekció kapcsán a differenciáldiagnosztikai dilemmák feloldása. Módszer: A Somogy Megyei Kaposi Mór Kórházban 2018. július 31. és 2018. szeptember 4. között kezelt 4 beteg esetét mutatjuk be, akiknél szerológiai és molekuláris biológiai módszerekkel igazolódott a WNV-fertőzés. A retrospektív esetelemzést a WNV-fertőzés epidemiológiai áttekintésével egészítettük ki. Eredmények: A jelzett időintervallumban intézményünkben 4 betegnél igazolódott WNV-fertőzés. Minden esetben a neurológiai tünetek széles skáláját észleltük, egy haláleset következett be. A fertőzött betegek idősebbek voltak, valamint számos társbetegségben szenvedtek. Következtetések: A WNV-fertőzésekre a súlyosabb, neuroinvazív tünetekkel járó kórlefolyás megjelenése jellemző hazánkban is. A fertőzés terápiája szupportív, fájdalomcsillapítást és a szekunder infekciók kezelését foglalja magában. Az ismeretlen etiológiájú neurológiai kórképeknél – különösen encephalitisre utaló tünettan esetén – fontos gondolni a WNV-fertőzésre. Orv Hetil. 2019; 160(51): 2026–2035. | Abstract: Introduction: According to the European Centre for Disease Prevention and Control, the prevalence of neuroinvasive symptoms caused by the West Nile virus (WNV) has significantly increased in the past years throughout Europe, including Hungary. The rise may be attributed to changes in precipitation and climate. The WNV zoonosis is spread by mosquitoes. It is mostly asymptomatic, flu-like symptoms occur in 20% of the cases and in less than 1% a neuroinvasive disease with a lethal outcome may develop. Aim: Our aim was to demonstrate the neuroinvasive symptomatology and the diagnosis and treatment of WNV infections by describing our patient cases as well as to resolve differential diagnostic dilemmas. Method: We report the cases of 4 patients treated at the “Moritz Kaposi” Somogy County Hospital between the 31st July and 4th September, 2018, with WNV, whose diagnoses were confirmed by serological and molecular biological methods. An epidemiological overview of WNV infections was also given. Results: Four patients were confirmed to have had WNV infection in the given time period. A wide range of neurological symptoms were observed in each patient and death occurred in one case. The patients were elderly with a number of comorbidities. Conclusions: The appearance of more severe, neuroinvasive symptoms following WNV infections is also characteristic of Hungary. The treatment of the infection is supportive, including giving pain relievers and the management of secondary infections. It is important to consider the possibility of a WNV infection in the case of a neurological disease of unknown origin, particularly if the symptoms indicate encephalitis. Orv Hetil. 2019; 160(51): 2026–2035

Iron uptake machinery of chloroplasts tends to utilise stoichiometric ferric-citrate complexes in Brassica napus

In plant shoots, the majority of iron is found in the chloroplasts, incorporated into the photosynthetic, sulphur assimilatory and Fe-S cluster biogenesis apparatuses. Although some members of their Fe transport machinery related to both reduction-based and nicotianamine-complex uptake systems have already been identified, the in vivo substrate preference of the system remained unknown. To clarify the mechanism of action and the substrate preference of the uptake system, intact chloroplasts of oilseed rape (Brassica napus) were subjected to Fe uptake assays using natural and artificial Fe complexes and chelates: Fe(III)-citrate 1:1.1 and 1:10, Fe(III)-malate 1:1.1, Fe(II)- and Fe(III)-nicotianamine 1:1.2, Fe(III)-EDTA 1:1 and Fe(III)-o,o’EDDHA 1:1. Iron complexes were typified by the chemical microenvironment of Fe in the compounds by Mössbauer spectroscopy. Iron uptake by chloroplasts was assessed by determining chloroplast iron content spectrophotometrically. Putative homologue genes of major, Fe uptake related, chloroplast envelope membrane proteins were identified in Brassica napus using the Brassica Database and NCBI. The expression of BnFro7 (Bra037953), BnMar1 (Bra020559), BnNico (Bra037287), BnPic1 (Bra036409), and BnYsl4 (XM_009141995.2) was studied using ß-tubulin (XM_009125342.1) and 18S rRNA (KT225373) as for reference genes in leaves subjected to chloroplast Fe uptake assays. Chloroplast inner envelope ferric chelate reductase activity of the isolated chloroplasts were also monitored using Fe(III)-EDTA. Chloroplasts preferred stoichiometric Fe(III)-citrate compared to Fe(III)-citrate 1:10 and Fe(III)-malate complexes. Moreover, uptake from Fe(III)-NA and Fe(II)-NA but also from Fe(III)-EDTA and Fe(III)-o,o’EDDHA sources were negligible (with significantly higher KM) compared to Fe(III)-citrate complexes. For these latter complexes, the light-inducible component was also missing. Regarding the components of the chloroplast Fe uptake system, genes of the reduction-based Fe uptake system showed high expression only. Nevertheless, the Fe-nicotianamine transport related chloroplast transporter BnYsl4 was mainly expressed in generative tissues. In conclusion, chloroplasts in leaves can only effectively utilize stoichiometric Fe(III)-citrate complexes in their Fe uptake. This work was supported by the grant financed by the National Research, Development and Innovation Office, Hungary (NKFIH K-124159). Á.Solti was also supported by the Bolyai János Research Scholarship of the Hungarian Academy of Sciences (BO/00207/15/4)

Evidence for diagnosis of early chronic pancreatitis after three episodes of acute pancreatitis: a cross-sectional multicentre international study with experimental animal model

Chronic pancreatitis (CP) is an end-stage disease with no specific therapy; therefore, an early diagnosis is of crucial importance. In this study, data from 1315 and 318 patients were analysed from acute pancreatitis (AP) and CP registries, respectively. The population from the AP registry was divided into AP (n = 983), recurrent AP (RAP, n = 270) and CP (n = 62) groups. The prevalence of CP in combination with AP, RAP2, RAP3, RAP4 and RAP5 + was 0%, 1%, 16%, 50% and 47%, respectively, suggesting that three or more episodes of AP is a strong risk factor for CP. Laboratory, imaging and clinical biomarkers highlighted that patients with RAP3 + do not show a significant difference between RAPs and CP. Data from CP registries showed 98% of patients had at least one AP and the average number of episodes was four. We mimicked the human RAPs in a mouse model and found that three or more episodes of AP cause early chronic-like morphological changes in the pancreas. We concluded that three or more attacks of AP with no morphological changes to the pancreas could be considered as early CP (ECP).The new diagnostic criteria for ECP allow the majority of CP patients to be diagnosed earlier. They can be used in hospitals with no additional costs in healthcare