A központi és a helyi kormányzat információs rendszerének kérdései

27

Két-dimenziós korrelációs analízis alkalmazása a kromatográfiában és az alterációs analízis bemutatása

A számítógépes adatfeldolgozás és így a kemometria az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az analitikai kémia területén. A rohamosan fejlődő műszereknek köszönhetően a feldolgozandó adathalmazok egyre nagyobb méret űek és egyre komplexebbek lesznek. Szerencsére a számítástechnika is legalább ilyen ütemben fejlődik, így lehetőség nyílik egyre komplexebb adatfeldolgozó programok kidolgozására és ezek mindennapi használatára. A kemometriai módszerek felé alapvetően két elvárás van, amik bizonyos szempontból egymásnak ellent is mondanak. Egyrészt a folyamatosan növekvő és egyre bonyolultabb adathalmazokat kell kezelniük, másrészt a kapott eredményeket minél egyszerűbb, könnyen érthető, lehetőleg vizuális módon kell prezentálniuk. Van azonban egy szakterület a kemometrián belül, ami ezeket a feltételeket tökéletesen teljesíti, ez pedig a két-dimenziós korrelációs analízis (2DCOR). Ez a módszert eredetileg az infravörös spektroszkópia (IR) kiterjesztésére fejlesztették ki úgy, hogy az mágneses magrezonancia spektroszkópia (NMR)-ben már régóta használt módszereket ültették át. A módszer nagy sikereket ért el és idővel kiterjesztették más analitikai módszerekre is. Ennek ellenére továbbra is túlnyomó többségben IR és látható spektroszkópia (VIS)-ben használják. Azonban alapvető tulajdonságai a kromatográfiában is hasznosak lehetnek. A dolgozatban kifejtjük a 2DCOR fejlődését az egyszerű IR módszertől kezdve a széleskörűen használt, szerteágazó szakterületig. Kifejtjük az eredeti- és az általunk kifejlesztett módszer matematikai hátterét. Részletes összehasonlítást adunk a két módszert tulajdonságairól számítógép által generált adatokon, megmutatjuk a saját módszerünk hogyan működik magasabb dimenziójú rendszereken, végül mért adatokon mutatjuk be ezek gyakorlati jelentőségét

The complete mind : a Hungarian debate on the nature of the body-mind union from 1685

My contribution considers the problem of the real distinction between mind and body and its resulting consequences regarding the unity of human being against the background of a debate on Cartesianism between Hungarian intellectuals of Early Modernity. In his Syllabus (1685), János Pósáházi censured 32 Cartesian assertions and criticized frequently Descartes’ conceivability argument for the real distinction. His criticism involved Descartes’ terminological innovation of introducing the complete ideas besides clear and distinct ones in the Replies as criteria for the argument from conceivability. Pósaházi’s censure was refuted in the same year in a text titled as Vindiciae written by an author whose identity we are not aware of today. The paper presents the anonymous author’s defense of Cartesianism regarding the problem of body-mind relationship