A fogászati ellátás finanszírozása Németországban, az Egyesült Királyságban, Magyarországon és Lengyelországban

Absztrakt Bevezetés: Az egészségügyi ellátások közül a fogászati beavatkozások száma a legmagasabb, és a finanszírozása is jelentős kiadásokat jelent. Célkitűzés: A vizsgálat célja négy európai ország egészségügyi rendszerének összehasonlítása a közösségi fogászati ellátás oldaláról. Módszer: A fogászati ellátásra fordított összegek és módszerek összehasonlításának alapját az egészségbiztosítók által biztosított adatok képezték. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékelték: a közösségi fogászat arányszámait és a legfontosabb, szájegészséghez kapcsolódó indexeket. Az általános fogászati ellátások közül a prevenciós, konzerváló fogászati, endodonciai és szájsebészeti beavatkozásokat választották. Eredmények: Az egy aktív fogorvosra jutó lakosok száma Németországban (1247 lakos/fogorvos) a legkedvezőbb, míg Magyarországon (2020 lakos/fogorvos) a legrosszabb. A szájegészséghez kapcsolt indikátorok szignifikáns különbséget mutatnak a nyugat- és kelet-európai országok között. Ezzel ellentétben a teljes foghiányos lakosok százalékában nincsenek jelentős különbségek. A közösségi fogászati ellátás finanszírozására fordított összeg jelentősen magasabb Németországban és az Egyesült Királyságban. Következtetések: A fogászati ellátás finanszírozása jelentősen különbözik a vizsgált országokban. Orv. Hetil., 2016, 157(14), 547–553

Az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időt befolyásoló prognosztikai tényezők vizsgálata = Analysis of the prognostic factors influencing the time elapsing until the contralateral hip fracture

Absztrakt: Bevezetés: Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulását számos nemzetközi tanulmány vizsgálta, azonban az ellenoldali törésig eltelt időre vonatkozóan nem rendelkezünk adattal. Célkitűzés: A tanulmány célja volt meghatározni az egyes prognosztikai faktoroknak az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt időre kifejtett hatását, illetve a combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések előfordulását. Módszer: A vizsgálatban 60 éves, illetve idősebb – 2000-ben combnyaktörés miatt operált – betegek kerültek elemzésre, akik 2008. december 31-ig ellenoldali csípőtáji törést szenvedtek. A prognosztikai tényezők közül vizsgáltuk a nemnek, a kornak, a kísérő betegség jelenlétének, a combnyaktörés és a primer műtét típusának, a lakhelynek, illetve a primer ellátás szintjének a szerepét, melyeket egyutas varianciaanalízissel értékeltünk az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt idő tekintetében. Eredmények: A kritériumoknak 312 beteg felelt meg. A combnyaktörést követő ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása 1,5 és 2,1% között változott, a kumulatív incidencia 8,24% volt az utánkövetési időben. Az ellenoldali csípőtáji törésig átlagosan 1159,8 nap telt el. Az ellenoldali csípőtáji törések előfordulása egyik évben sem mutatott szignifikáns eltérést egymástól. Az idősebb combnyaktörött betegek esetében szignifikánsan rövidebb idő (p = 0,010) telt el az ellenoldali csípőtáji törésig. Következtetések: A 60 év feletti combnyaktörötteknél az ellenoldali csípőtáji törések évenkénti előfordulása szignifikáns különbséget nem mutat. Az idősebb korcsoportok esetében az ellenoldali csípőtáji törésig eltelt rövidebb idő felhívja a figyelmet az ellenoldali csípőtáji törések prevenciós stratégiájának fontosságára. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547. | Abstract: Introduction: Although several national studies reported on the risk factors for contralateral hip fracture, there are no data about the prognostic factors of the time until contralateral hip fractures. Aim: The aim of the study was to analyse the impact of different prognostic factors on the time until the development of contralateral fracture and to determine the incidence of contralateral hip fractures after femoral neck fractures. Method: Patients aged 60 years and over with contralateral hip fracture between 01 Jan 2000 and 31 Dec 2008 were identified among those who suffered their femoral neck fracture in Hungary in 2000. Risk factors as age, sex, comorbidities, type of fracture and surgery, place of living and hospitals providing treatment for primary fracture were analysed by one way ANOVA focusing on the time until the development of contralateral hip fracture. Results: 312 patients met the inclusion criteria. The incidence of contralateral hip fracture after femoral neck fracture ranged between 1.5% and 2.1%, the cumulative incidence was 8.24%. The mean time until the development of contralateral hip fracture was 1159.8 days. The incidence of contralateral hip fracture showed no significant deviation. Significantly shorter time (p = 0.010) was detected until the contralateral hip fracture in older patients with femoral neck fracture. Conclusions: The yearly incidence of contralateral hip fracture showed no significant difference by patients with femoral neck fracture over 60 years. The shorter time until the contralateral hip fracture by the older age groups highlights the need of elaboration of prevention strategies. Orv Hetil. 2018; 159(38): 1543–1547

A kardiológiai rehabilitáció teljesítménymutatói Magyarországon = Performance indicators of cardiac rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: Az akut kardiológiai események túlélésének javulásával, az életkor kitolódásával egyre nagyobb igény mutatkozik a kardiológiai rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a társadalombiztosítási rendszer keretében közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás teljesítménymutatóinak feltérképezése Magyarországon. Adatok és módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a kardiológiai rehabilitációs ágyak megoszlását, a betegforgalmat, az aktív ellátást követő rehabilitációs arányt. Eredmények: Magyarországon 2017-ben összesen 1765 közfinanszírozott kardiológiai rehabilitációs ágy volt (1,8 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Szabolcs-Szatmár-Bereg (0,27 ágy/10 000 lakos), Hajdú-Bihar (0,28) és Fejér (0,6) megyében találtuk. A legmagasabb ágyszámot Veszprém (11,47), Győr-Moson-Sopron (4,94) megyében és Budapesten (2,27) találtuk. Az éves betegszám 2014 és 2017 között 24 834 és 26 146 között, az elszámolt ápolási napok száma 510 ezer és 542 ezer között ingadozott. Az egy betegre jutó átlagos ápolási idő kismértékű emelkedést mutatott, a 2014. évi 19,2 nap/beteg értékről 20,2 nap/beteg értékre nőtt 2017-ben. Az aktív ellátásban akut szívinfarktus miatt hospitalizált betegek 6,6–7,6%-a részesült kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg-ellátásban. Következtetés: Mind a kardiológiai rehabilitációs kapacitásokhoz való hozzáférésben, mind ezen egészségügyi szolgáltatások igénybevételében jelentős területi egyenlőtlenségeket találtunk, melyek mérséklése szakmapolitikai eszközökkel megfontolandó. Az akut szívinfarktuson átesett betegek igen alacsony (6,6–7,6%) részvételi arányát a kardiológiai rehabilitációs ellátásban jelentősen emelni szükséges. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12. | Abstract Introduction: With the improvement of the survival of acute cardiac events and the increasing age, there is a higher demand for cardiac rehabilitation care. Aim: The aim of our study is to analyse the performance indicators of cardiac inpatient rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Data and methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of cardiac rehabilitation hospital beds, the patient turnover and the rehabilitation rate following acute care. Results: In 2017, there were 1765 publicly financed cardiac rehabilitation hospital beds in Hungary (1.8 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed number in Szabolcs-Szatmár-Bereg (0.27 beds/10 000 population), Hajdú-Bihar (0.28) and Fejér (0.6) counties. We found the highest number of hospital beds in Veszprém (11.47 beds/10 000 population), Győr-Moson-Sopron (4.94) counties and in Budapest (2.27). Between 2014 and 2017, the annual number of patients was between 24 834 and 26 146, while the number of nursing days varied between 510 thousand and 542 thousand. The average length of stay showed a moderate increase from 19.2 days/patient (2014) to 20.2 days/patient (2017). Only 6.6–7.6% of the patients who underwent acute myocardial infarction received cardiac rehabilitation care. Conclusion: We found significant regional inequalities in both the capacities and the access to and utilization of cardiac rehabilitation healthcare services, which should be mitigated by health policy activities. The low proportion (6.6–7.6%) of patients who underwent acute myocardial infarction and received cardiac rehabilitation care, should be increased. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 6–12

Az arc-, állcsont-szájsebészeti aktív fekvőbetegosztályok teljesítménymutatói | Performance indicators of maxillofacial surgery inpatient departments

Absztrakt: Bevezetés: Hazánkban az arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok száma és szerkezete az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a maxillofacialis aktív fekvőbetegosztályok aktuális teljesítménymutatóinak a bemutatása, valamint e mutatók alapján az ellátóhelyek összehasonlítása. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által leszerződött, illetve finanszírozott ágyak számát vettük alapul. Az összevetéshez használt teljesítményadatok az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisából származnak. A vizsgálatban a következő indikátorokat értékeltük: az ágyszámok megoszlása intézeti típus szerint, a finanszírozási esetek száma, a súlyszám összege, a case-mix index, az elszámolt ápolási napok száma, az ágykihasználtság, valamint az átlagos ápolási idő. Eredmények: A vizsgált időszakban az aktív ágyak 40%-a (65) volt egyetemi klinikán. Ehhez hasonló megoszlást mutat a finanszírozási esetek száma is. Az egyetemi klinikákon magasabb a súlyszámösszeg, és a case-mix index értéke is. A arc-, állcsont-szájsebészeti osztályok ágykihasználtsága (45,75%) elmarad az országos átlagtól. Következtetés: A vizsgált időszakban az indikátorok az egyes intézményeknél jelentős eltéréseket mutattak. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453. | Abstract: Introduction: In Hungary, the number and structure of the maxillofacial surgery departments underwent significant changes in recent decades. Aim: The aim of our study was to present the actual performance indicators of maxillofacial inpatient departments and based on the available data to compare the departments. Method: The study was based on the number of beds founded by the National Health Insurance Fund. Performance data were supplied by the National Health Insurance Fund Administration. The assessment included the following indicators: number of beds institutional breakdown by type, number of reimbursed cases, the weighted case number, hospital stay, bed occupancy rates and average length of stay. Results: In the examined period 40% of active beds (65) were in university hospitals. The distribution of reimbursed cases was similar. The university hospitals showed higher weighted case number and case-mix index. The oral surgery departments’ bed occupancy rate (45.75%) was below the national average. Conclusion: The indicators show significant differences among different departments in the examined period. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447–453

A neuromusculoskeletalis rehabilitáció szakmapolitikai indikátorai Magyarországon = Health policy indicators of neuromusculosceletal rehabilitation in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A mozgásszervi és bizonyos agyi keringési zavarokhoz kapcsolódó kórképek előfordulási gyakoriságának emelkedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a neuromusculoskeletalis rehabilitációs ellátásokra. Célkitűzés: Elemzésünk célja a neuromusculoskeletalis rehabilitációs fekvőbeteg-ellátás szakmapolitikai indikátorainak feltérképezése Magyarországon. Módszerek: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2014 és 2017 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a rehabilitációsmedicina-ágyak megoszlását, a betegforgalmat, a betegutakat. Elemeztük a rehabilitációs ellátások hozzáférésének (ágyszám) és igénybevételének (betegszámok) területi egyenlőtlenségeit. Eredmények: Magyarországon 2017-ben a közfinanszírozott rehabilitációs medicina alaptevékenység végzéséhez összesen 6798 ágy állt rendelkezésre (6,94 ágy/10 000 lakos). A legalacsonyabb ágyszámot Komárom-Esztergom (1,5 ágy/10 000 lakos), Somogy (2,0) és Pest (2,7) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó legmagasabb ágyszámot Zala (12,6 ágy/10 000 lakos), Győr-Moson-Sopron (12,2) és Baranya (11,5) megyében találtuk. A 10 000 lakosra jutó több mint kétszeres igénybevételi különbségek (Komárom-Esztergom megye: 52,3 beteg; Győr-Moson-Sopron megye: 136 beteg) is területi egyenetlenséget igazolnak. A beteg- és esetszám 2014 és 2017 között növekedő tendenciát mutat, míg az átlagos ápolási idő 21,8 és 22,4 nap között változott évente. A 10 000 lakosra jutó ágyszám és betegszám közötti összefüggés korrelációs együtthatója igen magas, 0,798-as érték. Következtetés: A neuromusculoskeletalis rehabilitáció területén jelentős területi egyenlőtlenségeket találunk mind az ágyszámkapacitásokban, mind az igénybevételi betegforgalmi mutatókban. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21. | Abstract Introduction: With the increasing number of the incidence of neuromusculoskeletal and brain circulation disorders, there is a higher demand for neuromusculoskeletal rehabilitation care. Aims: The aim of our study is to analyse the performance indicators of neuromusculoskeletal rehabilitation care in Hungary financed by the statutory public health insurance system. Methods: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund of Hungary. We analysed the period between 2014 and 2017. We investigated the distribution of neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds, the patient turnover and patients’ pathways. We analysed the regional inequalities in the access to (hospital beds) and utilization (number of patients) of rehabilitation care. Results: In 2017, there were 6798 publicly financed neuromusculoskeletal rehabilitation hospital beds in Hungary (6.94 beds/10 000 population). We observed the lowest number of hospital bed in Komárom-Esztergom (1.5 beds/10 000 population), Somogy (2.0) and Pest (2.7) counties. We found the highest number of hospital beds in Zala (12.6), Győr-Moson-Sopron (12.2) and Baranya (11.5) counties. The more than 2-fold difference in the utilization (Komárom-Esztergom: 52.3 patients/10 000 population; Győr-Moson-Sopron: 136 patients/10 000 population) confirms regional inequalities. Between 2014 and 2017, the annual number of patients showed an increasing tendency, while the average length of stay varied between 21.8 and 22.4 days/patient. The correlation coefficient between hospitals beds and the number of patients was very high (0.798). Conclusion: We found significant regional inequalities in the access to and utilization of neuromusculoskeletal rehabilitation. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 13–21

A gyógyfürdőellátások igénybevételi mutatói Magyarországon = Utilization indicators of balneotherapy in Hungary

Absztrakt Bevezetés: A gyógyfürdőellátások helye az egészségügyi ellátásban jól meghatározott és jelentősen növekedett, a megvalósuló kezelések igénybevételi mutatói azonban kevésbé ismertek. Célkitűzés: Tanulmányunk célja a hazai gyógyfürdőintézmények egészségbiztosító által közfinanszírozott egészségügyi ellátásokra vonatkozó igénybevételi és egészségbiztosítási mutatóinak elemzése. Adatok és módszerek: Az elemzéshez felhasznált adatok a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő finanszírozási adatbázisából származnak. A vizsgált időszak a 2009 és 2016 közötti éveket öleli fel. Elemzésünkben vizsgáltuk a gyógyfürdőellátások kezelési számait, a társadalombiztosítási kiadásokat, az igénybevételek területi egyenlőtlenségeit és a kezelések számának nemenkénti és korcsoportonkénti megoszlását. Eredmények: A kezelések száma 2009-ben volt a legnagyobb 7 349 587 kezeléssel, míg az azt követő években ez fokozatosan csökkent – 2012-ben 6 558 204 kezelés történt. A ’Gyógyvizes gyógymedence’ ellátás volt minden évben a leggyakoribb ellátási forma, melynek előfordulása azonban csökkenő tendenciát mutat az évek alatt – 2009-ben 2 544 617, 2016-ban 1 898 338 kezelést végeztek. A legmagasabb társadalombiztosítási támogatás 2016-ban fordult elő 4,261 milliárd forinttal. Az előző években alacsonyabb kiadást láttunk: 2010-ben 3,928 milliárd Ft, 2011-ben 3,921 milliárd Ft és 2012-ben 3,875 milliárd Ft. 2016-ban az igénybevétel Csongrád megyében mutatja a legnagyobb előfordulást 13 714/10 000 lakos kezeléssel, és 8160 eFt/10 000 lakos társadalombiztosítási támogatással, míg a legalacsonyabb Nógrád megyében található 3233/10 000 lakos kezeléssel és 2192 eFt/10 000 lakos társadalombiztosítási támogatással. A lakosság, valamint a nemek korcsoportjainak bontásában is a 60–69 éves korcsoportban a legmagasabb az igénybevétel. Következtetés: A gyógyfürdőkben társadalombiztosítási finanszírozással megvalósuló ellátások igénybevételében az évek alatt jelentős változás országosan nem következett be, azonban nemek, korcsoportok és megyék szerinti bontásban érdemi területi eltérések mutatkoznak. Orv Hetil. 160(Suppl 1): 22–28. | Abstract Introduction: The role of spa therapy is well defined and its importance has significantly increased in the healthcare but the utilization indicators of the implemented treatments are less known. Aim: The objective of our study was to analyze the utilization and the social insurance indicators of the healthcare publicly financed by health insurance in spa institutions. Data and methods: The data used for the analysis were derived from the funding database of the National Health Insurance Fund of Hungary. The period examined covered the years between 2009 and 2016. The spa treatment counts, social insurance expenses, the territorial inequalities in utilization, sex and age distribution of the treatments were examined. Results: The treatment counts were the highest (7 349 587) in 2009 and they gradually decreased with 6 558  204 treatments by 2012. ‘Spa pool of medicinal water’ treatment was the most common care in each year which incidence showed a downward trend during the past years: 2 544  617 treatments were performed in 2009 but 2016 showed only 1 898  338 treatments. We found the highest health insurance expenditures in 2016: 4.261 billion HUF or 13.8 EUR. In the previous years, there was a lower health insurance expenditure: in 2010 3.928 billion HUF (14.3 million EUR), in 2011 3.921 billion HUF (14.0 million EUR) and in 2012 3.875 billion HUF (13.4 million EUR). The utilization made the highest incidence of treatments in Csongrád county with 13 174/10 000 inhabitants and 8160 thousand HUF/10 000 inhabitants of social security subsidy in 2016. The lowest utilization counts for treatments were found in Nógrád county with 3233/10 000 inhabitants and 2192 thousand HUF/10 000 inhabitants of social security subsidy. The highest utilization indicators were found in the age group between 60 and 69 in the distribution of population and genders. Conclusion: In the utilization of spa therapy funded by health insurance fund, no significant change has occurred during the past years but territorial discrepancies can be seen in sex, age, and county breakdown. Orv Hetil. 2019; 160(Suppl 1): 22–28

Az arc-, állcsont-szájsebészeti aktív fekvőbetegosztályok teljesítménymutatói

INTRODUCTION: In Hungary, the number and structure of the maxillofacial surgery departments underwent significant changes in recent decades. AIM: The aim of our study was to present the actual performance indicators of maxillofacial inpatient departments and based on the available data to compare the departments. METHOD: The study was based on the number of beds founded by the National Health Insurance Fund. Performance data were supplied by the National Health Insurance Fund Administration. The assessment included the following indicators: number of beds institutional breakdown by type, number of reimbursed cases, the weighted case number, hospital stay, bed occupancy rates and average length of stay. RESULTS: In the examined period 40% of active beds (65) were in university hospitals. The distribution of reimbursed cases was similar. The university hospitals showed higher weighted case number and case-mix index. The oral surgery departments' bed occupancy rate (45.75%) was below the national average. CONCLUSION: The indicators show significant differences among different departments in the examined period. Orv. Hetil., 2017, 158(12), 447-453

A közfinanszírozott laboratóriumi szolgáltatások egészségpolitikai tapasztalatai Magyarországon egészségbiztosítási adatok elemzésével = Health policy experiences of publicly financed laboratory services in Hungary with health insurance data analysis

Absztrakt: Bevezetés: A laboratóriumi vizsgálatok iránti igény fokozódik, a prevenció, a pontosabb diagnosztika, a terápia indikálásának eldöntése, a terápia eredményességének monitorozása érdekében. Célkitűzés: Elemzésünk célja az Egészségbiztosítási Alap laboratóriumi előirányzatának egészség-gazdaságtani elemzése. Adatok és módszer: Elemzésünkhöz a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) finanszírozási adatbázisát használtuk. Az elemzés a 2002 és 2018 közötti időszakot öleli fel. Vizsgáltuk a laboratóriumi előirányzat éves összegét, az esetszámokat és a beavatkozások számát, a különböző tulajdonviszonyú laboratóriumi szolgáltatók részesedését az egészségbiztosítási gyógyító-megelőző kasszából. Eredmények: A laboratóriumi vizsgálatok finanszírozására rendelkezésre álló forrás 2005 és 2015 között érdemben nem változott, az időszak jelentős részében a 21–22 milliárd Ft/év sávban mozgott. Mind az esetszámban, mind a beavatkozások számában látunk érdemi visszaesést 2006 és 2008 között. Az utóbbi években az esetszám évi 14–15 millió körül, míg a beavatkozások száma évi 180 millió körül állandósult. A forprofit vállalkozások részesedése az egészségbiztosítási forrásokból a 2010. évi 29,0%-ról 2018-ban 10,6%-ra csökkent, míg az állami intézmények részesedése a 2010. évi 27,1%-ról 2018-ban 78,7%-ra nőtt. Következtetés: A laboratóriumi aktivitás az elmúlt években stabilizálódott. A szakmai szabályok esetlegesen még szükséges pontosításával, a kódok karbantartásával a laboratóriumi ellátásokra fordított összegek tovább növelhetők a most már zömében köztulajdonban lévő laboratóriumi szolgáltatók irányában. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473. | Abstract: Introduction: In order to provide appropriate prevention, diagnosztics, decision on therapy and monitoring the results of medical treatment, there is an increasing need for laboratory examinations. Aim: The aim of our study is the health-ecnomics analysis of laboratory budget of the Hungarian Health Insurance Fund. Data and method: Data were derived from the financial database of the National Health Insurance Fund Administration. The analysis covered the period of 2002–2018. We analysed the annual budget for laboratory examinations, the number of patients and examinations, the market share of laboratory services providers according to their owner structure from the health insurance curative-preventive budget. Results: The budget available for financing the laboratory examinations (21–22 billion Hungarian forint (Ft)/év) did not change significantly between 2005 and 2015. There was a significant decrease in the number of both patients and examinations between 2006 and 2008. In the latest years, there were 14–15 million cases per year and 180 million examinations per year. The market share of for-profit companies decreased from 29.0% in 2010 to 10.6% in 2018, while the market share of governmental institutions increased from 27.1% in 2010 to 78.7% in 2018. Conclusion: The activity of laboratories was stabilized in the latest years. After the necessary correction of professional regulations and code maintenance, the laboratory budget can be increased towards the mainly public laboratory services providers. Orv Hetil. 2020; 161(12): 468–473