Vizsgálatok a kriminalizálódott magyar NEET fiatalok körében = Investigations among Criminalized Hungarian NEET Youth

The study is a transcript of a lecture given by the Partium Christian University in February 2020 in Oradea at the conference entitled “from Cradle to University” in the Carpathian Basin. The topic of the lecture and the subject of the empirical study is a group of young people who have been criminalized within the Hungarian NEET (Not in Employment, Education or Training) youth group. In the introduction of the paper, the concept of NEET will be defined, and briefly discussed the specifics of the study group. In the methodological part, the research methods are presented, followed by a partial presentation of the research results, which focuses primarily on the vision of criminalized Hungarian NEET youth. Empirical data from the research point in the direction that a significant part of the members of the study group, despite the fact that some of the group members face even long-term imprisonment, still they can see a more positive and successful future in front of them

Fiatal közmunkások egyik lehetségesjövőképe(?) – avagy a magyar JWT

Ma Magyarországon, a közlések szerint, egyre több 25 év alatti fiatal jelenik meg közmunkap-rogramokban. Sőt mind gyakrabban fordul elő, hogy szülők, elsősorban anyagi indokokra hivat-kozva, kiveszik gyerekeiket az iskolákból, hogy közmunkásoknak adják őket.A tanulmány erre a jelenségre irányítja a figyelmet. Továbbá bemutatja azt a párhuzamot, amit a szerző lát azok között a fiatalok között, akik dolgoznak, de képzettség nélküli munkákat végez-nek (Job Without Training [JWT]), valamint a közmunka és az abban dolgozó fiatalok sajátosan magyar helyzete között.Bemutatásra kerül a JWT fogalma, az ebben kimutatható kategóriák, illetve hogy ezek közül melyek rendelhetők a magyarországi fiatal közmunkások létállapota mellé. Statisztikai adatok mutatják be a 25 év alatti fiatal közmunkások számarányát, nemek szerinti bontását, valamint jelentések utalnak a növekvő tendenciára és helyzetük jövőbeli kilátástalanságaira.A szerző úgy véli, hogy a fiatal közmunkások számának növekedése, helyzetük változatlan-sága ebben a foglalkoztatási formában a „NEET-gyártás előszobájának” tekinthető a jövőben

Integrációs dilemmák a magyarországi NEET populációval kapcsolatban = Integration dilemmas relating to the Hungarian NEET group

This paper focuses on a particularly vulnerable group of young people within the contemporary Hungarian society, so called: NEET (Not in Employment, Education or Training). On those youngsters who are unemployed, and not taking part in any education or training system. In this work, the author tries to put into words his own integration dilemmas relating to the Hungarian NEET group. The thinking was basically guided by a study of KOVÁCH et al. (2016), The integration and stratification models of Hungarian society. Some stratification models were researched in that study and in this paper some of these will be com-pared with the Hungarian NEET, the work tries to identify their possible positions in the different models, and reflects on some dilemmas relating to the integration of the Hungarian NEET group. The present research focuses on three stratification models: occupational groups, status groups and latent classes, then on the integration/disintegration model. The study tries to place the Hungarian NEET group in the first three models, and reflects on their situation then, looking at the integration/disintegration model, draws conclusions on the integrability of the Hungarian NEET group

Long-range transport of PM10 : Part 2.

The purpose of this study is to identify long-range transport patterns that may have an important influence on PM10 levels in four European cities at different latitudes, namely those in Thessaloniki, Szeged, Helsinki and Oulu. Trajectory positions were computed using the HYSPLIT model. 4-day, 6-hourly 3D backward trajectory positions arriving at these locations at 1200 GMT were determined for each day over a 5-year period from 2001 to 2005. Non-hierarchical cluster analysis with the k-means method was applied using a Mahalanobis metric. The efficiency of the 2D and 3D cluster analyses were compared for each city

Improving disease management of patients with inflammatory bowel disease: the potential role of self-concordant health goals

Inflammatory bowel diseases (IBD) are chronic gastrointestinal conditions that significantly impact patients’ quality of life. Previous research indicates that patients with IBD have a higher prevalence of anxiety compared to the general population and other chronic diseases. This pilot study aimed to investigate the relationships between goal integration, positive and negative emotions, goal self-efficacy, and trait anxiety as the outcome variable, focusing on patients’ self-management strategies. Drawing from the Self-Concordance Model (SCM) of Self-Determination Theory (SDT), the study explored how goal integration is associated with more fulfilling and enjoyable experiences and fewer negative emotions, ultimately improving psychological well-being. Health-related goals were evaluated using the Personal Project Analysis technique, while the State–Trait Anxiety Inventory was utilized to measure general anxiety levels. Among the 141 participants with inflammatory bowel disease, 96 reported having health-related goals. Of these, 66 were female (68.75%), and 30 were male participants (31.25%). Path analysis revealed a moderate negative association between self-concordance (SC) and negative emotions, which, in turn, predicted higher levels of trait anxiety. Furthermore, the alternative model tested indicated that trait anxiety predicted a lower level of self-concordance. Setting well-integrated health goals involves an internal capacity, enabling patients to experience less negative emotions during self-management activities. Anxiety can hinder individuals from accessing their inner needs, resulting in less self-concordant aspirations and more negative emotions. These findings may contribute to developing prevention and intervention programs to enhance IBD patients’ adherence to lifestyle changes, ultimately improving their overall well-being

Társadalmi igények a felnőttek felsőfokú továbbtanulásában = Social demands for the higher education of adults

A Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, valamint a Szent István Egyetem levelező hallgatóval vettünk fel kérdőívet (összesen 350 személyes megkérdezés), készítettünk interjút (18 strukturált interjú); valamint kartográfiai és területi-statisztikai elemzéseket (egyetemi stratégia). Kutatásunk eredményeként három hallgatói magatartástipust különítettünk el és feleltettünk meg az egyetemi stratégiákkal. (a) Az első tipusba tartozók a gazdasági elhelyezkedés (munkavállalás) miatt tanulnak. Főként fiatalok, és jellemzően műszaki tanulmányokat folytatnak. (b) A második tipus a társadalmi elhelyezkedés (társadalmi státus) miatt tanulnak. Ide főként férfiak tartoznak, akik jellemzően természettudományos tanulmányokat folytatnak. (c) Tipusba tarozók azért tanulnak tovább, hogy személyiségüket fejlesszék, szociális kapcsolatokra tegyenek szert, érdeklődésüket ébren tartsák. Főként nők, akik elsősorban bölcsész és társadalomtudományi szakokat választottak. Az egyetemek regionális hatókörét vizsgálva pedig megállapítottuk, hogy (a) A SzIE kapcsolatrendszerét elsősorban a műszaki képzések helyei határozzák meg. Ez az egyetemi stratégia leginkább az első hallgatói magatartástipust szolgálja. (b) A DE elsősorban a saját régióját szolgálja. Ez az egyetemi stratégia leginkább a második hallgatói magatartástipust szolgálja (tanulmányok a társadalmi felemelkedésért). (c) A PTE hatóköre hálózatos, amely beteríti az ország egész területét. Ez az egyetemi stratégia legjobban a harmadik hallgatói magatartás támogatja. Föltételezzük, hogy ez a magatartástipus az, amely leginkább megalapozza az élethosszig tartó tanulást. | The demands of 350 adult learners in three Hungarian higher education institutions (University of Pécs, University of Debrecen, University of Godollo) have been studied. A survey has been conducted, on the basis of which 18 structured interviews have been accomplished. The study has been completed by an analysis of the socio-economic data of the ?catchment areas? of the universities to recognise and describe their LLL strategies. Three types of adult learners? career choices have been defined. Type A: adult learning for better employment. They mostly young (male) students in VET programs. Type B: adult learning for (social) status improvement. They proved to be first of all male students in science programs. Type C: adult learning for personal enrichment (openness, social networking, new life expectations etc.). They found to be females in social science, arts and humanities programs. LLL startegies of the given universities corresponded to these types of adult learning in the following ways. Strategy A: the strategy of regional expansion (by using former campuses of agricultural education). The strategy, adopted by the University of Godollo have supported adult learners of type A. Strategy B: the strategy of meeting the demands of ?our region? (University of Debrecen). This strategy served mainly adult learners of type B. Strategy C: building a nationwide network of campuses and extramural programmes (University of Pecs). Adult learners type C were supported mostly by this strategy: strategy C is beneficiary for future LLL

Egészséggel kapcsolatos célok Crohn-betegek körében [Health goals amongst patients with Crohn’s disease]

Bevezetés: A gyulladásos bélbetegségek, köztük a Crohn-betegség, jelentősen befolyásolják az érintettek életvitelét, egész életre szóló odafigyelést igényelve az egészség-magatartás vonatkozásában. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Crohn-betegek egészséggel kapcsolatos céljainak, az azzal kapcsolatos érzelmeknek, az infokommunikációs eszközök használatának és e jellemzők együttjárásának vizsgálata volt. Módszer: A vizsgálatban 79 Crohn-beteg vett részt (59,5% nő, átlagéletkor: 40,7 év, SD = 11,89). A személyek demográfiai, valamint egészség-magatartással kapcsolatos kérdésekre válaszoltak, és a Személyes Egészségtervek Kérdőívet töltötték ki, melyben személyes egészségcéljaikat, egy aktuálisan fontos egészségcéllal kapcsolatos pozitív és negatív érzelmeiket, a kezelőorvossal való kapcsolatból származó, a személyes egészségcélhoz fűződő társas támogatás fokát, az egészségcélok megvalósításának negatív és pozitív hatásait (akadályoztatás/támogatás), valamint a digitálistechnológia- és internethasználatot vizsgáltuk. Eredmények: A betegek 70%-a fogalmazott meg legalább egy egészségcélt. Az egészségcélok négy kategóriába voltak besorolhatók: fizikai aktivitás (43,6%), stresszkezelés (25,4%), táplálkozás (18%) és dohányzásról való leszokás (7%). Az egészségcéllal kapcsolatban a résztvevők 71%-a legalább átlagos mértékben él át pozitív érzelmeket, körülbelül az 50%-uk azonban negatív érzéseket is megél. Az egészségcéllal rendelkezők 51%-a használja rendszeresen az internetet és az okostelefonokon működő applikációkat. Az infokommunikációs eszközök használata az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitással (ρ = 0,40, p<0,01) és a táplálkozással (ρ = 0,36, p<0,005) mutatott pozitív együttjárást. Megbeszélés: A betegek több mint kétharmada fogalmazott meg egészségcélt; a célok többsége a Crohn-betegség szempontjából is fontos egészség-magatartási tényezőkkel függött össze, ám a dohányzásról való leszokást kevesen (a 30 dohányzó személyből mindössze 4-en) tűzték ki egészségcélul. Az egészségcéllal rendelkezők fele használ rendszeresen infokommunikációs eszközöket. Az egészség-magatartási tényezők közül a fizikai aktivitás és a táplálkozás mutatott szignifikáns együttjárást az infokommunikációs eszközök használatával. Következtetés: A Crohn-betegek gondozása során javasolt a betegek egészségcéljainak és infokommunikációseszköz-használatának vizsgálata. Ezáltal speciális intervenciókat lehetne kidolgozni egészség-magatartásuk javítására, ezáltal javulhat az életminőség és a betegség prognózisa. Orv Hetil. 2023; 164(28): 1102–1110