Molecular epidemiological and epigenetic examination of artifical food colourants

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az évi összhalálozás mintegy 12%-áért a daganatos betegségek felelősek. Táplálkozásunkkal lehetséges rákkeltő vegyületek kerülhetnek a szervezetünkbe, amelyek növelik korunk népbetegségeinek, így a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is. A mesterséges eredetű élelmiszer-színezékeknek a daganatok kialakulására gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretanyag sok tekintetben hiányos és nem egyértelmű, mivel a legtöbb vizsgálat során ezeket az anyagokat elemi állapotban és egymástól teljesen eltérő dózisban tanulmányozzák. Ezen anyagok szervezeten belüli metabolizációja, genotoxicitása, esetleges rákkeltő hatására utaló expressziós szintje, eltérő vizsgálati eredményeket mutat. Vizsgálatainkban négy-hat hetes, karcinogenezis iránt érzékeny, inbred Balb/c nude, AKR/J és CD1 egereket alkalmaztunk. Kutatásunk során két azoszínezék: a tartrazin és az azorubin hatását vizsgáltuk a metabolizáló enzimeknek a sejtciklus-szabályozásban, valamint a metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében mRNS-szinten. Vizsgálati eredményeink az azorubin esetében megerősítették az eddig publikált adatokat, mivel daganatkeltő hatásra utaló jelet nem találtunk. A tartrazin esetében ugyanakkor fontos eredménynek számít, hogy mind a metabolizáló enzimek, mind a sejtciklus szabályozásában részt vevő gének, valamint a metiláció kialakításában szerepet játszó gének esetében szignifikáns, dózisfüggő növekedést (p<0,05), generációs fokozódást, más színezékanyagokkal (pl. azorubin) és kémiai karcinogénnel (pl. DMBA) való hatásaddíciót (hatásösszeadódást) mutattunk ki, amelyeknek alapján a tartrazin potenciális kockázati tényezője lehet a daganat kialakulásának

Munkahelyi stressz és megküzdési stratégiák vizsgálata földi és légi mentésben dolgozók körében | Examination of work-related stress and coping strategies among ambulance- and air-ambulance workers

Absztrakt Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában dolgozók körében köztudott a magas fokú stresszhatás jelenléte, amely kihathat az egyénre. Célkitűzés: A földi és légi mentésben dolgozók körében feltárni a munkahelyi stresszt, annak mértékét, illetve a pozitív és negatív megküzdési stratégiáikat. Módszer: 2015. júniustól októberig vizsgálták Magyarországon a földi és légi mentésben dolgozókat. Az adatgyűjtést saját szerkesztésű, illetve a Rahe-féle, Rövidített Stressz- és Megküzdési Kérdőív segítségével online formában végezték. A kutatás keresztmetszeti típusú, kvantitatív jellegű volt (n = 141). Az adatelemzés SPSS 20.0 statisztikai szoftverrel történt. Szignifikanciahatár p<0,05 volt. Eredmények: Nagyobb a munkahelyi stresszhatás jelenléte a földi mentésben dolgozóknál (p<0,01), nagyobb mértékben jelentkeznek náluk testi és pszichológiai tünetek (p<0,05). A Globális Stressz és Megküzdési Index alapján hatékonyabb copingmechanizmus figyelhető meg a légi mentésben dolgozóknál (p<0,01). Következtetések: Aránytalanság áll fenn a dolgozót ért stresszhatás és az azzal való megküzdési mechanizmus közt. A munkahelyi stressz csökkentésében a munkahelyek humán menedzsmentjének alapvető szerepe és érdeke is kell, hogy legyen. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808. | Abstract Introduction: Among Hungary’s health sector workers the presence of a high level of stress is known, which can affect the individual. Aim: The aim of the authors was to uncover major risk factors causing work-related stress, as well as its extent, and positive and negative coping strategies among ground and aerial rescue workers. Method: From June until October 2015, a national survey was conducted among Hungarian rescue workers. An own questionnaire and Rahe Stress and coping validated short questionnaire online form were used. A total of 141 persons took part in the survey. Results: As compared to air-ambulance workers, ground rescue workers were exposed to higher work-related stress effects (p<0.01), resulting in a much larger variety of physical and psychological symptoms (p<0.05). Based on Global Stress and Coping Index effective coping mechanisms were observed among air rescue workers (p<0.01). Conclusions: It is important to perform regular professional theoretical and practical training. Human resource management should pay attention on occupational stress reduction. Orv. Hetil., 2016, 157(45), 1802–1808

A koronavírus-járvány hatása a magyar ápolók mentális egészségére = The Impact of the Coronavirus Epidemic on the Mental Health of Hungarian Nurses

Célkitűzés: Kutatásunk célja az volt, hogy kiderítsük, milyen hatással volt a járvány a magyarországi ápolók mentális egészségére a második hullám idején. Vizsgálat módszere: A kvantitatív, leíró jellegű keresztmetszeti kutatáshoz az adatgyűjtés országos szintű online kérdőívvel történt 2021.01.26. és 2021.02.26. között. Felmértük a leterheltség, szorongás, álmatlanság, ingerlékenység és bizonytalanság szintjét a járvány előtt, alatt, és ha volt átvezénylés, annak időtartama alatt, illetve, hogy ezeket a tüneteket mi befolyásolta a leginkább. Az SPSS 25.0 és Microsoft Excel 2010 program segítségével leíró statisztika mellett χ2 -próbát, ANOVAtesztet, T-próbát alkalmaztunk (p<0,05). Eredmények: A 700 kitöltő eredményéből láthatjuk, hogy mind a fent említett öt tünet értéke megemelkedett a járvány hatására (p<0,0001). A megfelelő védőfelszerelés a szorongás értékét csökkentette (p=0,043). A válaszadók 11,6%-a jelölte meg azt, hogy nem folyik náluk tesztelés. Az oltási hajlandóság ebben az időben 70% volt, amit a végzettség szignifikánsan befolyásolt (p=0,039). Következtetések: A koronavírus-járvány jelentősen rontotta az ápolók mentális egészségét. Az időszak nehézségét az is jelzi, hogy az ápolók nagy részének nélkülöznie kellett a szociális kapcsolatait, és 60% jelölte azt, hogy eszébe jutott, hogy elhagyja az egészségügyet. = Purpose: The aim of our research was to find out the impact of the epidemic on the mental health of nurses in Hungary during the second wave. Methods: We assessed the levels of lethargy, anxiety, insomnia, irritability and insecurity before, during and, if there was a reassignment, during the epidemic and what influenced these symptoms the most. Descriptive statistics using SPSS 25.0 and Microsoft Excel 2010 were used along with χ2 -test, ANOVA test, T-test (p<0.05). Results: The results of 700 respondents showed that all the five symptoms mentioned above increased in value as a result of the epidemic (p<0.0001). Appropriate protective clothing decreased the value of anxiety (p=0.043). 11.6% of respondents indicated that they were not tested. Willingness to vaccinate was 70% at this time, significantly influenced by education (p=0.039). Conclusions: The coronavirus epidemic has significantly worsened the mental health of nurses. The difficulty of the period is also indicated by the fact that a large proportion of nurses were deprived of social contacts and 60% indicated that they had thought about leaving the health care system

0–3 éves korú csecsemők és kisdedek táplálkozási szokásainak felmérése, különös tekintettel a makro- és mikronutriens-bevitelre = Nutrition assessment of 0–3-year-old infants and toddlers with particular focus on macro- and micronutrient intake

Absztrakt: Bevezetés: Az elmúlt időszakban megjelent kutatási eredmények alátámasztják azt a feltételezést, hogy a felnőttkori krónikus betegségek kialakulását jelentősen befolyásolja a méhen belüli tápanyag-ellátottság és a kisdedkorban folytatott táplálás és táplálkozás. Célkitűzés: A vizsgálat célja a hazai 0–3 éves csecsemők, kisdedek táplálkozási szokásainak felmérése, illetve a csecsemő- és kisdedkorú gyermekek táplálkozását a leginkább jellemző problémák feltárása, a táplálási/táplálkozási ajánlások módosításához, korszerűsítéséhez szükséges adatok megismerése, szolgáltatása volt. Módszer: A vizsgálat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének szakmai koordinálásával, iparági kutatás keretében valósult meg 2015. június és augusztus között, Budapest, Debrecen, Győr, Szeged és Pécs városainak 0–3 éves populációja körében. A felmérés antropometriai mérésekkel és validált háromnapos táplálkozási naplóval történt. Eredmények: A 4–12 hónapos (n = 220) csecsemők 18,6%-a 10 percentilis alatti értékkel rendelkezett, 10% 85–97 percentilis közé esett, míg 3% meghaladta a 97 percentilist. A 12–24 hónapos (n = 227) gyermekek 15%-a 10 percentilis alatti testtömegindexszel (BMI) rendelkezett (sovány), 14% BMI-je 85–97 percentilis közé esett (túlsúlyos), és 2,6% a 97 percentilist meghaladó BMI-vel rendelkezett (elhízott). A 25–36 hónapos gyermekek (n = 184) 70%-ának normál-BMI-je volt, 4%-uk túlsúlyos, 2%-uk elhízott, 24%-uk sovány volt. Míg a hazai referenciaérték alapján a felmérésben részt vevő 4–12 hónapos gyerekek 10,9%-a, az 1–2 évesek 20%-a, a 2–3 évesek 47%-a a magas fehérjebeviteli tartományba esett, addig a 2013-ban kiadott EFSA- (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) ajánlás referenciaértékeihez viszonyítva viszont a vizsgált gyerekek 100%-a a magas fehérjebeviteli csoportba tartozik minden korcsoportban. Következtetés: Bár a makro- és mikronutrienseknek a WHO/FAO/UNU által 2007-ben megadott beviteli értékein alapuló, 2013-as EFSA-ajánlás meghatározza az ajánlott beviteli mennyiségeket, a mintában felmért eredmények annak teljes körű megbízhatóságát nem támasztották alá. Orv Hetil. 2019; 160(50): 1990–1998. | Abstract: Introduction: Recent research findings support the assumption that the development of chronic diseases in adults is greatly influenced by the supply of nutrients in the uterus and the nutrition, nourishment of the early, toddler ages. Aim: The aim of the present study was to evaluate the nutritional habits of infants and toddlers aged 0–3 in Hungary, and to identify the most typical problems of their nutrition, to get to know and provide the necessary data for the modification and modernization of feeding/nutrition recommendations for infants and young children in Hungary. Method: The study was carried out with the professional coordination of the Hungarian Dietetic Association (MDOSZ) in the framework of industry research between June and August 2015, in the 0–3-year-old population, in the cities Budapest, Debrecen, Győr, Szeged and Pécs. The survey was conducted with anthropometric measurements and validated by three-day dietary log templates. Results: 18.6% of infants aged 4 to 12 months (n = 220) had values below 10th percentile, 10% were between 85–97th percentiles and 3% were above 97th percentile. 15% of children aged 12–24 months (n = 227) had a body mass index (BMI) below 10th percentile (underweight), 14% were between 85–97th percentile (overweight) and 2.6% had BMI over the 97th percentile (obese). 70% of 25–36-month-old children (n = 184) had normal BMI, 4% were overweight, 2% obese, 24% underweight. Based on the Hungarian reference value, 10.9% of the 4–12-month-old children, 20% of the 1–2-year-olds, 47% of the 2–3-year-olds were in high protein intake group. However, compared to the 2013’s reference values of the EFSA (European Food Safety Authority) recommendation, 100% of the children belong to the high protein intake group in all age groups. Conclusion: Although the EFSA recommendation – based on the WHO/FAO/UNU macro- and micronutrient intake values in 2007 – defines the recommended intake quantities, the results in the sample did not support its overall reliability. Orv Hetil. 2019; 160(50): 1990–1998

A nátrium-glutamát génexpresszióra gyakorolt hatásainak vizsgálata | Effects of dietary monosodium-glutamate on gene expression

Absztrakt: Bevezetés: Napjainkban az élelmiszeripar egyre gyakrabban alkalmaz különféle adalékanyagokat az élelmiszerek előállítása során. Célkitűzés: Állatkísérletben vizsgáltuk, hogy a nátrium-glutamát tartós fogyasztása befolyásolja-e a DNS-metil-transzferázok génexpressziós mintázatát mRNS-szinten. Anyagok és módszer: Vizsgálatunkban 24 nőstény CD1 egeret kezeltünk különböző dózisú nátrium-glutamáttal. Az állatok máj-, vese-, tüdő- és lépszövetéből mintavételt követően kvantitatív RT-PCR segítségével határoztuk meg a DNMT1, DNMT3a és DNMT3b enzimeket kódoló gének expresszióját. Eredmények: A négy szövettípus génexpressziós mintázatában több esetben eltérést találtunk a kontrollcsoporthoz viszonyítva. A DNMT1 mind a három csoportban szignifikánsan (p<0,05) visszaszorította a génexpressziót. A DNMT3A a tüdőszövetben az első és második csoportnál (p<0,05), a vese- és májszövetben mind a három csoportnál szignifikánsan visszaszorította a génexpressziót (p<0,05). Következtetések: A nátrium-glutamát hasonlóan a kemopreventív tulajdonságokkal rendelkező epigallo-katekin-galláthoz, kurkuminhez, geniszteinhez, likopinhoz, rezveratrolhoz, mRNS-szinten visszaszorította a kísérleti egerek több szervében is a DNMT1 és DNMT3A génexpresszióját, amely tulajdonságai miatt feltételezhető, hogy antikarcinogén hatással is rendelkezik.Orv. Hetil., 2017, 158(10), 380–385. | Abstract: Introduction: Nowadays, the food industry more often uses different type of additives during the food production. Aim: Our aim was to examine the monosodium-glutamate’s effect (in animal experiment) on DNA-methyltransferases in gene expression patterns of mRNA levels. Materials and method: In the investigation we used 24 (n=24) CD1 type female mice. The animals were fed with different equivalent human doses of the tested substance. After autopsy, mRNA was isolated from different tissues (lung, liver, kidney, spleen). DNMT1, DNMT3A and DNMT3B levels were determined by Quantitative Real-Time PCR. Results: DNMT1 significantly suppressed the gene expression in all the three treated groups (p<0.05). The DNMT3A expression patterns showed significant decreasing tendency in the 1. and 2. treated groups of the lung tissue (p<0,05) and 1, 2, 3. groups of liver and kidney tissues (p<0,05). Conclusions: Our results shows that the monosodium glutamate, suppressed the DNMT1 and DNMT3A gene expression – on mRNA levels of several organs – in mice. It can be a similar chemopreventive effect to epigallo-catechin-gallate’s, curcumin’s, genistein’s, likopine’s and rezveratrol’s effects. In this case it can be possible that the MSG has anticarcinogenic effects. Orv. Hetil., 2017, 158(10), 380–385

Az egynapos sebészeti ellátás igénybevételi mutatóinak elemzése Magyarországon = Analysis of the utilization of one-day surgery in Hungary

Absztrakt: Bevezetés: Az elmúlt évtizedek egyik legdinamikusabban fejlődő egészségügyi ellátási típusa az egynapos sebészet, amely számos ellátórendszeri, illetve szakmapolitikai előnyt prognosztizálhat. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja, hogy Magyarországon a 2010 és 2015 közötti időszak során közfinanszírozott formában elszámolt egynapos sebészeti esetszámokat és beavatkozásokat különböző aspektusokban elemezze. Módszer: Retrospektív, kvantitatív típusú kutatásunk a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által biztosított adatbázison alapult, amely a 2010 és 2015 között közfinanszírozott formában elszámolt és az elszámolható egynapos sebészeti esetszámokat, a betegek nemét és életkorát, megye szerinti lakhelyét, az ellátóintézmények típusát, az ellátószakmák megnevezését, valamint a beavatkozások kódjait (OENO) tartalmazta. Eredmények: A vizsgált, 2010 és 2015 közötti időszak során jelentősen emelkedett az egynapos formában ellátott esetek éves száma Magyarországon – 130 995-ről (2010) 251 328-ra (2015). Az egynapos ellátást igénybe vevő betegek átlagéletkora is jelentősen emelkedett, a 2010. évi 47,4 évről 2015-re 54,5 évre nőtt. 2010-ben az elszámolható egynapos sebészeti esetek mindössze 42%-át számolták el ténylegesen a szolgáltatók egynapos sebészeti ellátásban, 2015-ben ez az arány már elérte a 65%-ot. Hazánkban a szülészet-nőgyógyászati, a szemészeti, a sebészeti és az urológiai szakma jár élen az egynapos sebészeti ellátásban. Következtetés: A vizsgált mutatók ismeretében az egynapos sebészet kiemelkedő fejlődését tapasztalhatjuk Magyarországon, különösen a szülészet-nőgyógyászati és a szemészeti szakma esetében. Orv Hetil. 2019; 160(17): 670–678. | Abstract: Introduction: The impact of one-day surgery has been increasing since the past few decades. This type of health service could fulfil many requirements of health policy, health care services, governments as well as patients. Aim: The aim of the research was to assess the publicly financed case numbers and interventions of one-day surgery in Hungary between 2010 and 2015 from different aspects. Method: A retrospective and quantitative research was made, based on data of the National Health Insurance Fund of Hungary. The database contained all publicly financed one-day surgery cases (both theoretical and performed cases), intervention codes (WHO) as well as the related medical field. Then the database also contained all relevant information related to the patients (age, sex, residency according to the county) and the type of the provider health care institutions. Results: Our results showed an increasing tendency according to the case numbers of one-day surgery from 130 995 (2010) to 251 328 (2015). The mean age of patients also increased in the analyzed period; in 2010: 47.4 years, in 2015: 54.5 years. In 2010, 42% of the theoretically defined one-day surgery cases were practically performed as one-day surgery cases which increased significantly to 65% in 2015. Gynecology, ophthalmology, general surgery and urology have had a significant impact in one-day surgery in Hungary. Conclusion: The analyzed data showed a significant increase of accounted cases, and we could identify the remarkable impact of gynecology and ophthalmology in one-day surgery in Hungary. Orv Hetil. 2019; 160(17): 670–678

A növényi alapú étrendről | Plant-based diets: a review

Absztrakt A növényi alapú étrend egy régi-új táplálkozási irányzat. Jelen összefoglaló tanulmányban történeti alapokból kiindulva kívánjuk ismertetni ezt a napjainkban egyre népszerűbb táplálkozási törekvést. Célunk bemutatni a növényi alapú táplálkozást mint primer prevenciós eszközt. Irodalmi adatok alapján kritikusan elemezzük a növényi alapú étrendhez kapcsolódó korábbi téves vélekedéseket (fehérje-, B12-vitamin-, folsav-, vasbevitel), és megfelelő fogalmi alapot teremtünk ezen étrend értelmezéséhez, amelynek gerincét a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek és az olajos magvak alkotják. Ismertetjük a növényi alapú étrend pozitív élettani és betegségkockázat-csökkentő hatását. Az elhízás talaján kialakuló metabolikus és szív-ér rendszert érintő betegségek nagyrészt megelőzhetőek lennének egy helyesen összeállított növényi alapú étrenddel. A daganatos megbetegedésben szenvedő betegek esetén az állati eredetű élelmiszerek háttérbe szorítása a növényi alapúakkal szemben is igazoltan pozitív hatású. Áttekintésünk bemutatja, hogy ez a fajta táplálkozás számos egészségügyi probléma esetén alkalmazható, és hosszú távon is fenntartható megoldást biztosít a legújabb kor egészségügyi kihívásaira. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865. | Abstract Plant-based diet is an old-new trend in nutrition. In this review based on a historical context, we wish to introduce this popular nutritional trend. Our aim is to present plant-based diet as a primary measure for prevention. We intend to critically analyse some past stereotypes related to plant-based diet – whose main components include fruits, vegetables, whole grains, legumes, nuts and seeds – according to the literature (e.g. protein, vitamin B12, folic acid, and iron intake) by doing so we wish to create an adequate conceptual basis for its interpretation. We discuss positive physiological effects of plant-based diet and its possible role in diseases risk reduction. Cardiovascular and metabolic diseases developing due to obesity could be prevented by a properly compiled plant-based diet. For patients with cancer minimizing the intake of foods of animal origin – as opposed to plant-based ones – has proved to have positive effects. Our review suggests this diet can be used in a number of diseases and it also provides long-term sustainable solutions for the health care challenges of the newest era. Orv. Hetil., 2016, 157(47), 1859–1865

Külföldi munkavállalás és pályaelhagyási indítékok a magyar gyógytornászok körében

Absztrakt Bevezetés: A magyar egészségügyi szférában munkát vállaló szakdolgozók körében növekvő tendenciát mutat a külföldi munkavállalás. Célkitűzés: A szerzők célja a magyar gyógytornászok migrációs és pályaelhagyási magatartásának, illetve a hátterében lévő főbb kiváltó tényezők bemutatása. Módszer: 2014. áprilistól augusztusig országos felmérést végeztek a Magyarországon munkát vállaló gyógytornászok körében. Összesen 215 fő vett részt a felmérésben. Eredmények: Az eredmények szerint az életkor (p<0,05), illetve a munkahelyen tapasztalható anyagi megbecsülés mértéke (p<0,01) számottevő hatást gyakorol a migrációs gondolatok megjelenésére. Azon gyógytornászok, akik nem érzik anyagilag megbecsültnek magukat, több mint 55-szörös eséllyel vállalhatnak munkát az országhatáron kívül (OR = 55,28, CI [95%] = 18,85–162,12). Ennek hátterében lévő leggyakoribb okok az anyagi és erkölcsi megbecsüléssel kapcsolatos elégedetlenség (p<0,01) mindkét esetben). Következtetések: Annak érdekében, hogy megelőzzük a szakképzett gyógytornászok külföldi munkavállalását, illetve pályaelhagyását, szükséges növelni az anyagi és erkölcsi megbecsülés mértékét a magyar egészségügyi ellátórendszerben. Orv. Hetil., 2016, 157(9), 342–349

Telemetriás és online nontelemetriás adatok elemzése szívelégtelen betegek fizikai aktivitásának jellemzésére | Analysis of telemetry, on-line and non-telemetry data for characterization of the physical activity of patients with heart failure

Absztrakt: Bevezetés: Több kutatás kimutatta, hogy a szívelégtelenség prevalenciája a nyugati országokban 0,4–2% közötti értékre tehető. Célkitűzés: Tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelenséggel élő betegeknél a telemetriás úton kapott fizikai aktivitás százalékos érték felhasználásával megbecsülhető-e a hatperces sétateszt során megtett távolság. Módszer: A kutatásba 17, szívelégtelenségben szenvedő beteget vontunk be (n = 17; életkor 57,35 év ± 9,54; testtömeg 98,71 kg ± 9,89; átlag-BMI 36,69 ± 3,67). A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a fizikai aktivitás százalékérték segítségével becsülhető a hatperces sétateszt során megtett távolság. Eredmények: A kapott adataink további elemzése során arra a következtetésre jutottunk, hogy e betegeknél a CRT-készülékből származó adatok közül a PA% segítségével becsülhetővé válik a hatperces séta alatt megtett távolság, amely e betegek terhelhetőségének egyik jellemző információja lehet. Következtetések: Módszerünk felhasználásával a betegek állapotváltozása az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan folyamatosan követhető. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395. | Abstract: Introduction: Several studies have demonstrated that the prevalence of heart disease can be accounted for between 0.4 and 2% in developed countries. Aim: The present study aimed to use the PA% of the telemetry data to estimate the 6-minute walk test result. Method: A total of seventeen patients with heart disease; 3 females and 14 males; age: 57.35 yrs ± 9.54; body mass 98.71 ± 9.89 kg; average BMI 36.69 ± 3.67 were recruited into the study. Using the two sets of values describing physical performance, linear regression was calculated providing a mathematical equation, thus, the Physical Activity % value is used to estimate the distance traveled over a 6-minute walk test. Results: On further data analysis, we have come to the conclusion that the distance walked during the six-minute-long test may be measured by PA% from the data of CRT device. Conclusions: With our method, based on the values received from the physical activity sensor implanted into the resynchronisation devices, changes in patients’ health status could be monitored telemetrically with the assistance from the implanted electronic device. Orv Hetil. 2017; 158(35): 1390–1395

Reszinkronizációs készülékkel élő betegek fizikai aktivitásának összehasonlító vizsgálata telemetriás adatok alapján

Absztrakt: Bevezetés: A rendszeres fizikai aktivitás egészségre vonatkozó hatása közismert, azonban több kutatás leírta, hogy szívbetegek számára is nélkülözhetetlen, továbbá az ülő életmódot folytató szívbetegek számára szekunder prevenciós hatását is kimutatták. Célkitűzés: Jelen tanulmányunk célja annak meghatározása volt, hogy a szívelégtelen betegek esetében telemetriás úton kapott physical activity százalékos érték miként alakítható át MET-értékre, amellyel az egyén fizikai aktivitás során mért oxigénfogyasztása jellemezhető. Módszer: A kutatásban 17 szívelégtelen beteg vett részt, akik közül 3 nő és 14 férfi; életkor 57,35 ± 9,54 év; testtömeg 98,71 ± 9,89 kg; átlagos BMI 36,69 ± 3,67 volt. A fizikai aktivitást jellemző két adatsor felhasználásával lineáris regressziót végeztünk, amelynek során egy matematikai egyenletet kaptunk, így a physical activity százalékérték MET-értékké volt konvertálható. Eredmények: A hatperces sétateszt alatt átlag 416,6 ± 48,2 m-t tettek meg a betegek és a mért MET értékek átlaga 1,85 ± 0,18, a MET heti átlaga 1,12 ± 0,06 volt. Jól kivehető hogy a betegek számára még a 6MWT is egy emelkedett aktivitást jelent a mindennapok aktivitási szintjéhez képest. Következtetés: Módszerünk alkalmazásával a betegek állapotváltozása a reszinkronizációs készülékekbe beépített, fizikai aktivitást mérő mozgásérzékelő adatai alapján, magával az implantált elektronikus eszközzel telemetriásan monitorozható. Orv Hetil. 2017; 158(19): 748–753. | Abstract: Introduction: The effect of regular physical activity on health is widely recognized, but several studies have shown its key importance for heart patients. Aim: The present study aimed to define the PA % values, and to convert them into metabolic equivalent values (MET), which describes oxygen consumption during physical activity. Method: A total of seventeen patients with heart disease; 3 females and 14 males; age: 57.35 yrs ± 9.54; body mass 98.71 ± 9.89 kg; average BMI 36.69 ± 3.67 were recruited into the study. The measured values from Cardiac Resynchronisation Therapy devices and outer accelerometers (ActiGraph GT3X+) were studied over a 7-day time period. Using the two sets of values describing physical performance, linear regression was calculated providing a mathematical equation, thus, the Physical Activity values in percentage were converted into MET values. Results: During the 6-minute walk test the patients achieved an average of 416.6 ± 48.2 m. During 6MWT the measured values averaged at 1.85 ± 0.18 MET’s, and MET values averaged at 1.12 ± 0.06 per week. It clearly shows that this test is a challenge for the patients compared to their daily regular physical activity levels. Conclusion: With our method, based on the values received from the physical activity sensor implanted into the resynchronisation devices, changes in patients’ health status could be monitored telemetrically with the assistance from the implanted electronic device. Orv Hetil. 2017; 158(17): 748–753