The potential for the production and use of biomass-based energy sources in Hungary

Directive 2009/28/EC established a common framework for the use, production and promotion of energy from renewable sources. Subsequently, each European Union Member State was required to prepare a national Renewable Energy Action Plan (REAP) which specifies the share of energy from renewable sources to be consumed in transport, as well as in the production of electricity and heating, in 2020. The Hungarian REAP was published in December 2010. In order to identify what further steps are required to meet the targets set by the REAP, in this article we review the current situation and the potential in Hungary for the production and use of biomass, biogas and biofuel. We conclude that the annual quantity of required biomass is already available and it should be possible to meet the demand for solid biomass for direct combustion without the need for significant areas dedicated to energy crops. The establishment of biogas power plants is determined both by electricity generation and by waste management considerations. Targeted financial support and new regulations are required to promote the injection of upgraded biogas into the natural gas grid. Hungary has great potential to produce first generation biofuels, particularly ethanol, not only for domestic needs but also for export

Hungary in the decade prior to EU accession, analysing the data (1990-2002)

Public opinion has always keenly followed the convergence of the economic and social role of agriculture. This is especially true nowadays when adverse opinions are expressed in terms of the worth of the sector. Agricultural society is divided and evaluates the process in a contradictory manner, based on different political, economic and emotional identities. As a result, we consider it reasonable to utilise a rich database to truly illustrate and evaluate the converged condition. We hope that experts dealing with agro-economic, economic and social policies will receive a realistic view of the changes that characterised the country between the years of 1990-2002

Az Európai Unió új közös borpiaci rendtartásának termelési potenciált befolyásoló elemei és azok várható hatása a hazai termelőalapok változására = Elements influencing the production potential of the new, common wine-market regulation of the European Union and the impacts on the changing production base to be expected

EU-csatlakozásunk után csak korlátozottan lesz lehetőségünk a hazai szőlőültetvények területének növelésére. Az újonnan létrehozott telepítési jogok a tagállamok szőlőterületének 1,5 százalékára terjednek ki, amely Magyarország 93 ezer hektáros szőlőterülete után 1392 hektár új telepítési jogot jelenthet majd. A kivágások és új telepítések különbsége alapján 38-39 ezer hektár újratelepítési joggal rendelkezhetünk, amennyiben az EU felé dokumentálni tudjuk, hogy a számba vett kivágások és új telepítések a hatályos jogszabályoknak megfelelően történtek. Magyarországnak nem érdeke az Unió kivágási programjában való részvétel, mivel a támogatással kivágott területen a termelő elveszíti az újratelepítés jogát és a szerkezetátalakítási támogatás lehetőségét is az ültetvénye korszerűsítésére. Az EU borpiaci rendtartásának új elemét képezi az ültetvények szerkezetátalakításának támogatása. Ez az intézkedés Magyarországon várhatóan 1392 hektárra kiterjedően 7000 euró/ha uniós támogatás szétosztását teszi majd lehetővé a belépés évében. A támogatás a Bizottság által meghatározottnál nagyobb hektárszámon is felhasználható, és nemzeti forrásból kiegészíthető az eredeti uniós támogatási összeg erejéig. A tagállamok joga a támogatás szétosztása, ezért várhatóan lesznek részintézkedések és termőhelyek, amelyek a 7000 eurónál több (maximum 75%), és lesznek, amelyek ennél kevesebb támogatásban részesülhetnek majd hektáronként. = Following the EU accession Hungary’s opportunities to extend its vine-area will be limited. The planting rights established recently apply to 1.5% of vine-areas of the Member States and based on the 93 thousand hectares total vine-area of Hungary this means 1,392 hectares planting rights. According to the difference between the cutting and the new plantations Hungary could obtain re-planting right for 38-39 thousand hectares if it can verify to the EU that cutting and new plantations have been implemented in compliance with the regulations in force. Hungary is not interested to participate in the cutting-program of the Union since farmers will lose their right for re-plantation for those areas where subsidies were provided for the cutting also their eligibility to restructuring subsidies for modernise the vineyards. Re-structuring subsidies of vineyards is a new element of the EU winemarket regulation. In the year of Hungary’s EU accession this programme is expected to allocate EUR 7000 /ha subsidy for 1,392 hectares in Hungary. The subsidy can also be used for a larger area than specified by the EU and can be supplemented from national resources up to the amount of the original EU assistance per hectare. The allocation of the subsidy is the right of the Member States. Therefore, it is expected that sub-measures will be enacted and there will be areas where subsidies of more than EUR 7000 /ha (maximum 75%) will be granted and other areas where subsidies less than EUR 7000/ha will be granted

A borpiac helyzete és kilátásai = The Wine Market: Current situation and future trends

A tanulmány a világ, az Európai Unió és Magyarország borpiacán 2010-ig várható folyamatok előrejelzésére vállalkozik. Ennek érdekében áttekinti a bortermelés és borfogyasztás, valamint a bor külkereskedelmének elmúlt 10 éves tendenciáit. Külön fejezet foglalkozik a világ jelentősebb bortermelő és borexportőr országai – köztük Magyarország – versenyképességének összehasonlításával. A világon tapasztalható borfogyasztási és -vásárlási szokások jellemzőit néhány fontosabb borimportőr ország példáján keresztül mutatjuk be. Az ágazat középtávú kilátásainak előrejelzéséhez felhasználtuk az ausztrál kutatók által készített World Wine Model eredményeit is. = The study attempts to provide a forecast of the anticipated trends on the wine markets of the European Union and Hungary until 2010. To that end, it reviews the trends of wine production, wine consumption and the wine trade during the past ten years. A separate chapter compares the competitiveness of the world’s major wine-producing and wine-exporting countries, including Hungary. The global wine consumption and purchasing patterns are illustrated through the examples of some major wine importer countries. The fi ndings of the World Wine Model, published by Australian researchers, have been used for the forecast of the medium-term trends of the industry

A mezőgazdasági eredetű folyékony bioüzemanyagok termelésének piaci kilátásai = The market perspectives of liquid biofuels of agricultural origin

Tanulmányunkban áttekintjük a megújuló energiaforrásként hasznosítható főbb szántóföldi kultúrák termelési és felhasználási lehetőségeit. Elemezzük a bioüzemanyagok és alapanyagaik nemzetközi piacát, különös tekintettel az Európai Unió bioüzemanyagtermelésére és -felhasználására. Bemutatjuk a hazai bioüzemanyag-piacot, foglalkozunk a feldolgozó kapacitások jelenlegi és jövőbeni helyzetével, a Magyarországon termelt bioüzemanyagok bel- és külpiaci kilátásaival és jogszabályi környezetével. = The study surveys the production and utilisation potential of the main arable crops which can be used as renewable energy sources. It contains an analysis of the international market of biofuels and their raw materials, with particular regard to the biofuels production and consumption of the European Union. It presents the Hungarian biofuels market, discusses the current and future production capacities and domestic and export market outlooks as well as the legal environment of biofuels production

A zöldség- és gyümölcságazat helyzete = Situation of the Hungarian Fruit and Vegetable Sector

Jelen tanulmány egy kiadványsorozat része. Az első kötet a mezőgazdaság versenyképességét meghatározó gazdasági és társadalmi környezettel, valamint az agrárpolitika körébe sorolható problémákkal foglalkozik, amelyet további, ágazati kutatásokat tartalmazó kiadványok követnek. A jelenlegi, zöldség- és gyümölcságazattal foglalkozó rész átfogó képet nyújt a zöldség- és gyümölcstermelés jelenlegi helyzetről, az ágazatot súlyosan érintő problémákról, valamint a versenyképesség javítása érdekében szükséges tennivalókról. A kutatás elsődleges célja a gyakorlati összefüggések feltárása volt, ezért a szerzők számos ágazati szereplő véleményét összegezték és egészítették ki szakmai háttérinformációkkal és statisztikai adatokkal. = This study is one part of a series of publications. The first volume discusses the economic and social environment determining the competitiveness of agriculture, as well as problems which can be classified as agricultural policy issues, and is being followed by publications dealing with further sector-related research. This part, covering the fruit and vegetable sector, provides an overall picture of the present situation of fruit and vegetable production, of the problems affecting the sector and on the steps required to improve the competitiveness of the sector. The main objective of the research was to reveal the practical issues, therefore, the authors have summarised the opinions of several stakeholders in the sector, supplementing them with professional background information and statistical data

Néhány fontosabb mezőgazdasági termék termelési költségének nemzetközi összehasonlítása =

Tanulmányunk célja a főbb hazai mezőgazdasági termékek termelési költségének egyes EU tagállamok, valamint az Unión kívüli legnagyobb versenytársak és a meghatározó világpiaci szereplők termelési költségével történő összehasonlítása, elemzése; továbbá a hazai költségszerkezetben a versenyképesség szempontjából gyenge pontok azonosítása. A versenyképesség vizsgálatának két alapvető módszere a piaci részesedés alakulásának elemzése, illetve az üzemek gazdasági eredményének mérése a bevételek és költségek alapján. Mivel a piaci részesedés alakulása az EU tagállamok esetében – az ágazatok jellegzetességei (pl. termelési kvóta), valamint a kelet-európai országokban részben lezajlott átalakulási folyamatok tulajdonosi struktúrára és kibocsátásra gyakorolt hatásai miatt – általában keveset mond egy adott ország jelenlegi és jövőbeni versenyképességéről, a termelési költségek összehasonlítása egyáltalán nem mellőzhető, sőt, a jövőben mind nagyobb szerepet kap..

A magyarországi agrár- és élelmiszerexportra ható tényezők vizsgálata = Analysis of factors influencing the Hungarian agri-food trade

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az egymás közötti korlátok csökkentése egyre hangsúlyosabbá vált. Egyre több kereskedelmi megállapodás, egyezmény születik országok között, a meglévő integrációk pedig egyre csak bővülnek. Napjainkban az egyezmények nemcsak a vámok, hanem a nem vám jellegű akadályok leépítését is célozzák. Magyarország legfontosabb piaca az Európai Unió, az ország exportjának 85 százalékát értékesítik itt. Ezen folyamatok tükrében érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy ország külkereskedelmi tevékenységében, különösen Magyarország esetében. A tanulmányban csaknem 200 országot vizsgáltunk, amelyeket gazdaságföldrajzi vagy politikai régiók szerinti hovatartozás alapján soroltunk be térségekbe, majd a térségeket részletesen elemeztük. Ennek során vizsgáltuk az egyes térségek alapvető makrogazdasági környezetét, élelmiszergazdaságának jelentőségét, az agrár- és élelmiszertermékekre vonatkozó külkereskedelmi kapcsolatait, a térségek kereskedelmi egyezményeit, az agrár- és élelmiszertermékekre jellemző vámszinteket, SPS-előírásokat, egyéb nem vám jellegű akadályokat, szállítási lehetőségeket, továbbá egyéb piacra jutást befolyásoló tényezőket. Továbbá Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét modelleztük gravitációs modell segítségével is, amelynek eredményei alapján a távolság, a vámok és nem vám jellegű akadályok komoly gátat szabnak a külkereskedelemnek. Mindez alátámasztja a napjainkban zajló integrációs folyamatokat, miszerint az országok egyre mélyebb és a vámokon túlmutató gazdasági integrációkat hoznak létre nemcsak a vámok leépítése miatt, hanem sok esetben a vámok eltörlése után is korlátot jelentő egyéb nem vám jellegű akadályok megszüntetése érdekében. A térségelemzés megerősítette a modell eredményeit, továbbá ennek eredményeként beazonosítottunk potenciális célpiacokat és az ezekbe történő belépés nehezítő tényezőit is. A tanulmányban meghatároztunk olyan területeket is, amelyekkel Magyarország külkereskedelmi kapcsolatai fejleszthetők és exportja növelhető. = Recent decades have been characterised by deepening trade connections and the elimination of trade barriers. There are more and more trade agreements among countries, and their integration is becoming deeper and deeper. Nowadays not only tariffs, but non-tariff barriers are essential parts of trade negotiations. This process is continuous as ongoing negotiations between countries and regional blocs proceed, for example between the European Union and third countries. Hungary’s most important market is the EU, the destination for 85 per cent of its exports. These processes make it necessary to identify and examine those factors that influence foreign trade flows, especially for Hungary. In this study, we analysed almost 200 countries and organised them into separate regions based on their geographical location and political affiliation. Among others, we examined their macroeconomic environment, the importance of their food economies, foreign trade relations, trade agreements, tariff rates, SPS measures, and other non-tariff barriers of each region. We also used a gravity model to explain the foreign trade of Hungary’s food economy. Our results suggest that distance, tariffs and non-tariff barriers are serious obstacles to trade. They seem to confirm many countries’ efforts to establish deeper cooperation, not just to reduce tariffs but also non-tariff barriers, which often remain after tariffs are eliminated. The country analysis confirmed the results of the model. We also identified possible target markets and the barriers than could impede entry to them. In addition, we determined development areas for Hungary to improve its food exports

Élelmiszer-veszteségek keletkezésének okai, azok kezelése és megítélése a feldolgozóipari vállalatok körében = Reasons, management and assessment of food losses among processing companies

Az élelmiszerek feldolgozási fázisa során sokféle hulladék, melléktermék keletkezik, melyek jó része értékes biológiai anyag, hasznosításuk ezért számos előnnyel járhat környezetvédelmi, fenntarthatósági, gazdasági értelemben. Ennek ellenére jelenleg kevés figyelem irányul erre a területre, a szabályozás sokszor nem segíti a megfelelő hasznosítást. A kutatás során 2018-ban több mint 4000 magyarországi élelmiszeripari cégnek kiküldött kérdőívre 175 értékelhető válasz érkezett, ami kiegészült kvalitatív kutatással is, amelynek keretében mélyinterjúkat készítettünk. Az eredmények szerint a válaszadók többsége nem tartja jelentős problémának a keletkező veszteségek jelenlétét, mert azt a technológiai folyamat természetes részének tekinti. Ugyanakkor azok a cégek, ahol a keletkező veszteségek kezelése erősen szabályozott és meglehetősen költséges, súlyosabb problémának vélték a veszteségek keletkezését. A megkérdezett cégek egyértelműen anyagi kérdésként kezelik az élelmiszer-veszteségek keletkezését: ezért igyekeznek jobb kihozatali mutatókat elérni, az elkerülhetetlen veszteségeket minél jobban hasznosítani, vagy legalább minél olcsóbban elszállíttatni. A válaszadók háromnegyede nem érzékelt eddig semmiféle külső elvárást (a társadalom, a fogyasztói, a hatóság stb.) részéről. Az élelmiszer-feldolgozók számos akadályozó tényezővel szembesülnek, amennyiben jó hasznosítási lehetőséget keresnének keletkező élelmiszer-hulladékaiknak: ezek többsége szabályozási kérdés, de emellett jelentős kihívást jelent az is, hogy a melléktermékeknek nem alakult ki valós piaca, nincs megfelelő láncszerű együttműködés az érdekeltek között és jelenleg nincs elég ösztönző erő a veszteségek csökkentésére. Az élelmiszer-hulladékok csökkentésében, illetve jobb hasznosításában ennek megfelelően csak akkor lehetne áttörést elérni, ha az élelmiszer-veszteségekkel kapcsolatos szabályozásban alapvető szemléletváltozás történne: olyan ösztönzők kellenének, hogy a cégeknek megérje a termelődő hulladékok elkerülése, a veszteségek minél jobb hasznosítása. = During the food processing phase, a wide range of wastes and by-products are produced, most of which are valuable biological materials, and their utilisation can therefore have many advantages in terms of environmental protection, sustainability and economy. Despite this, little attention is currently being paid to this area, and regulation often does not help their proper utilisation. During our research, more than 4000 questionnaires were sent to food companies in Hungary in 2018 and 175 replies were received. These were supplemented by qualitative research in the form of in-depth interviews. According to our results, most of the respondents do not consider the presence of losses to be a major problem because it is considered an evident part of the technological process. At the same time, companies where the management of the resulting losses is heavily regulated and rather costly considered the generation of losses to be a more serious problem. The companies consider the generation of food losses to be mainly a financial issue: they are trying to achieve improved production costs and indicators, and to make the best use of unavoidable losses, or at least transport and dispose of them as cheaply as possible. Three quarters of the respondents have not detected any external expectations (society, consumer, authority etc.). Food processors are faced with several obstacles if they are looking for a good recovery for their food losses: most of these are regulatory issues but there is also a significant market failure for by-products, lack of adequate chain-based cooperation between stakeholders and the currently insufficient incentive to reduce losses. Accordingly, the reduction or better utilisation of food losses could only be achieved if there is a fundamental change of attitude in the regulation of food losses: there should be incentives for companies to avoid or reduce the waste produced and to make the best use of the losses

A magyar mezőgazdaság Európai Unió belpiaci áraival számolt támogatottsági mutatóinak alakulása 2000–2010 között = Support indicators of Hungarian agriculture based on EU internal market prices between 2000–2010

A tanulmány az OECD PSE/CSE módszertanában bekövetkezett legutóbbi változások ismertetése mellett a magyar agrártámogatások alakulását elemzi 2000 és 2010 között. Az elemzés során elsősorban a csatlakozás előtti és utáni támogatottsági szint összehasonlítása volt a cél. A két időszak megfelelő összehasonlíthatósága érdekében a hazai termelői árakat az uniós árakhoz hasonlítottuk, ezért a mutatószámokban nem okozott törést a csatlakozás és vele a megváltozott külkereskedelmi politika ténye. = The study presents the most recent modifications of the OECD’s PSE/CSE subsidy indicator system and analyses the trends in Hungarian agricultural supports between 2000 and 2010. Its main purpose is to compare the level of support for agriculture before and after Hungary’s accession to the European Union (EU). In order to carry out an objective analysis of the two periods, Hungarian farm gate prices and the EU’s agricultural prices have been compared. In this way the EU accession and the related changes in external trade policy have not created a break in the trend of the subsidy indicators