Klímaváltozás: bizonytalanságok, bizonyosságok és következményeik

A konfliktus és együttműködés jelenségeinek játékelméleti vizsgálatáért 2005-ben Nobel-díjjal jutalmazott közgazdász ebben a cikkében a globális felmelegedéssel kapcsolatos információs problémára mutat rá. Példák sorával bizonyítja, hogy a bizonytalansági faktorok mind az előrejelzésekben, mind a cselekvési programokban központi jelentőségűek. A globális ökoszisztéma tudományos vitái és az ezzel összefüggő globális irányítás politikai homályossága mögött Schelling két szélsőséges attitűdöt vél felfedezni. Az egyik álláspont szerint mindaddig, amíg nem vagyunk teljesen informáltak a paraméterekről és a lehetséges kimenetekről, nem érdemes, vagy akár nem is szabad cselekednünk. A másik oldal a számos bizonytalanság ellenére az azonnali beavatkozást sürgeti addig, amíg nincs rá bizonyítékunk, hogy a veszély megszűnt. A bizonytalansághoz azonban Schelling szerint más módokon is lehet viszonyulni

„Istenben bízunk.” És még miben? – A bizalom pénzügyi letéteményei Nyugat-Európa elmúlt 250 éves történetében

A gazdasági és társadalmi folyamatok iránti bizalom megteremtésének szolgálata a pénzügyek egy kevéssé hangsúlyozott vonulata. Jelen írás a Youssef Cassis és Giuseppe Telesca szerkesztésében megjelent pénzügytörténeti áttekintésekhez fűzött kommentárokkal azonosítani igyekszik a pénz, a pénzügyi eszközök és a pénzügyi intézményrendszer azon elemeit, amelyek a francia forradalom óta bizalmi infrastruktúraként funkcionáltak a nyugati világban. Ez a perspektíva némi eligazításul is szolgálhat a digitális pénzügyi forradalom küszöbén. A hazai olvasóközönség a Pallas Athéné Könyvkiadó révén a tavalyi évtől magyar nyelven is megismerheti azt a mintegy tizenhárom szerző írását tartalmazó kötetet, amely Youssef Cassis és Giuseppe Telesca szerkesztésében áttekintést kíván nyújtani a pénzügyi vezetés elmúlt 250 éves nyugat-európai történetéről. E vállalkozás háttereként a szerkesztők „a globalizált világgazdaság elmúlt harminc évének ellentmondásait, különösen a növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket, illetve a 2008-as gazdasági válság kirobbanását” festik fel, amely szerintük újraéleszti az elit – mint a vezetés kiemelt szereplőinek – tudományos igényű elemzését

„Istenben bízunk.” És még miben? – A bizalom pénzügyi letéteményei Nyugat-Európa elmúlt 250 éves történetében Gondolatok Youssef Cassis és Giuseppe Telesca (szerk.) Pénzügyi elitek és az európai bankrendszer című könyvéhez (Pallas Athéné Könyvkiadó, 2020)

A gazdasági és társadalmi folyamatok iránti bizalom megteremtésének szolgálata a pénzügyek egy kevéssé hangsúlyozott vonulata. Jelen írás a Youssef Cassis és Giuseppe Telesca szerkesztésében megjelent pénzügytörténeti áttekintésekhez fűzött kommentárokkal azonosítani igyekszik a pénz, a pénzügyi eszközök és a pénzügyi intézményrendszer azon elemeit, amelyek a francia forradalom óta bizalmi infrastruktúraként funkcionáltak a nyugati világban. Ez a perspektíva némi eligazításul is szolgálhat a digitális pénzügyi forradalom küszöbén. A hazai olvasóközönség a Pallas Athéné Könyvkiadó révén a tavalyi évtől magyar nyelven is megismerheti azt a mintegy tizenhárom szerző írását tartalmazó kötetet, amely Youssef Cassis és Giuseppe Telesca szerkesztésében áttekintést kíván nyújtani a pénzügyi vezetés elmúlt 250 éves nyugat-európai történetéről. E vállalkozás háttereként a szerkesztők „a globalizált világgazdaság elmúlt harminc évének ellentmondásait, különösen a növekvő jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségeket, illetve a 2008-as gazdasági válság kirobbanását” festik fel, amely szerintük újraéleszti az elit – mint a vezetés kiemelt szereplőinek – tudományos igényű elemzését

Az oldás és a kötés gazdasági formái – föld és pénz

Ebben az írásban arra keresem a választ, hogy a föld és a pénz mint gazdasági formák miként hordozzák az oldás és kötés kettősségét. Ehhez a vállalkozáshoz Georg Simmel A pénz filozófiája és G. K. Chesterton A józan ész nevében vonatkozó részeinek összehasonlító elemzésére támaszkodom

DINAMIKUS KAPITALIZMUS

Nyugaton két gazdasági berendezkedést különíthetünk el. Számos nemzet – beleértve az Egyesült Államokat, Kanadát és az Egyesült Királyságot – magántulajdonon, magánkezdeményezésen alapuló rendszert működtet. Ezen rendszerek közös jellemzője a vállalkozói ötletek megvalósítása iránti nyitottság és a sokféle, a fejlődéshez finanszírozói oldalon hozzájáruló befektetői stratégia. Bár sok újítás már létező vállalkozásoktól ered, a gyógyszeriparban például számos újonnan alapított, kezdő cég is képes innovációra, sőt, a legátütőbb sikereket ezek érik el. Ez a szabad vállalkozás gondolata, más néven a kapitalizmus

Mao nyomai

Ahogyan a modern Kínában, úgy Mao arcán is halványodni látszanak a diktátori vonások. Ross Terril cikkében arra mutat rá, hogy a pártvezetés tudatos politikájának nemcsak az előbbi, hanem az utóbbi is része. Véleménye szerint a taxisok és énekesek mintát követnek. Miközben Hu Csin-tao elnök és köre azon fáradozik, hogy a kommunizmust "leninista piacgazdasággá" formálja, Mao és a kommunizmus lassan a kínai folklór részévé válik