The Way for a Hungarian University to Become a Learning Organisation

Ever since the Lisbon Summit in 2000, the European Comission has treated universities as engines of economic development. The University of the 21st century has to foster an entrepreneurial culture and encourage students to develop entrepreneurial initiative and seek innovation, and university needs to adapt its academic services to to market realities, managing this process. Due to various resasosn, e.g., universities operate supported by state, and could in the same time function as entrepreneurial organisations. However, universities do not have the pressure for performance improvement, as in the market-driven sector, mainly since enrolment is centralized, indicating that university reforms in Hungary are inevitable. Széchenyi István University has maintained and developed a cooperation with Audi Hungaria for the last 20 years which has permitted the establishment of an extended cooperation network in the region with many actors of the economic sector. From this point of view, we analyse the opportunities and needs of Hungarian universities to change, develop and to search for a way for our university to become a successful learning organisation. This work is licensed under a&nbsp;Creative Commons Attribution-NonCommercial 4.0 International License.</p

Városok fejlesztési beruházásainak tőkevonzása kelet-közép-európai példák alapján = Capital Attraction of Development Investments of Cities Through East-Central European Examples

A tanulmány kelet-közép-európai és magyar példákon keresztül mutatja be a fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó kihívásokat a második világháború utáni időszak fejlesztéspolitikájától a rendszerváltást követő külföldi beruházásokig, valamint az egyéb külső források fejlődésben betöltött szerepéig. A térség városainak zárt gazdasága a 90-es évek változásai után megnyitotta kapuit a külföldi beruházások előtt. Az országok gazdaságpolitikájuk tervezésekor szem előtt tartották a betelepülő vállalatok igényeit, így a terület jelentős célterületté vált a külföldi anyavállalatok számára. A napjainkban zajló folyamatok globális gazdaságot hoznak létre, melyben a digitalizáció és az emberi tudás egyre fontosabb szerephez jut. Ezek, a külső források bevonása mellett, egyeseknek gyors sikereket és fejlődést hoznak, mások pedig, akik nem képesek bekapcsolódni a versenybe, lemaradnak a többiek mögött

Hatékonyság vizsgálata a mezőgazdasági vállalkozásoknál

A mezőgazdaság a magyar gazdaság kiemelt jelentőségű ágazata, amellett, hogy Magyarország 2018-ban az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,0 százalékát állította elő, 3,6 százalékkal járult hozzá a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez. A mai gazdasági környezet folyamatosan változik, és a versenyképesség csak hatékony termelés mellett őrizhető meg. A vállalkozások számára elengedhetetlen, hogy ismerjék milyen tényezőkkel tehető hatékonyabbá termelésük, illetve melyek azok, amelyek hatékonysága javítható. Tanulmányunkban bemutattuk az Európai Unió és Magyarország mezőgazdaságának termelését és néhány jellemző mutatószámát. Konkrét vizsgálataink a kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági vállalkozások hatékonyságára fókuszált. Az egyes hozammutatók meghatározása után (bruttó termelési érték, anyagmentes termelési érték, nettó termelési érték, hozzáadott érték) a komplex és parciális hatékonysági mutatókat számoltuk ki és elemeztük azok változását. 2013-2018 között a vizsgált mezőgazdasági vállalkozások hozammutatói évről évre növekedtek. A komplex hatékonysági mutató 2015-ig csökkent, melynek oka a rendkívül magas lekötött eszközérték illetve az erőforrások nem megfelelő szintű kihasználása, majd 2016-tólnövekedést figyelhettünk meg. A parciális hatékonysági mutatók változása követte a hozammutatók változását, illetve a vetítési alapok változását a vizsgált időszakban