Magyarországi munkavállaló barát szervezetek- valóság vagy utópia = Employee friendly workplaces in Hungary - myth or reality

A kutatás célja eleve kettős volt: (1) segíteni a szervezeteket abban, hogy más szervezetektől tanulva HR rendszereiket átalakítsák és munkavállaló barát szervezeti gyakorlatokkal segítsék elő munkavállalóik kiteljesedését, így közvetve hozzájáruljanak a szervezetek jobb teljesítményéhez, illetve (2) feltárva és bemutatva a munkavállaló gyakorlatok társadalmi konzekvenciáit, arra ösztönözzük a munkaadókat, hogy etikai megfontolásból is javítsanak a munkavállalóikat érintő gyakorlatokon. A kutatás során feltártuk, hogy a munkavállaló barát szervezeti gyakorlatokat leginkább a támogató szervezeti kultúra, nyílt kommunikáción alapuló vezető-beosztott viszony és (megfelelő munkaszervezés esetén) a kollégák aktív támogatása segíti elő. Míg a leggyakrabban alkalmazott gyakorlatok – rugalmas munkaidő, rugalmas szerepek, folyamatos fejlődési lehetőségek és támogató vezetői magatartás – pozitív hatásaira vonatkozóan nagy a szervezeti egyetértés, a hozzájuk társított eltérő jelentések mentén már megjelennek az egyes gyakorlatok árnyoldalai, negatív vonatkozásai is. | We had two goals with the research: (1) to help organizations to learn from other organizations to improve their HR processes and to help its employees’ self-actualization and in this way improve the organizations’ better performances, and (2) to discover the social consequences of employers’ practices and to encourage employers to improve its practices from ethical reasons. We found that supportive organization culture, subordinate-boss relations with open communication, and active support from colleagues (in certain work systems) are the most important factors of employee friendliness. But while the most common practices – flex time, flex roles, continuous personal development, supportive superior behaviour – are known and accepted by the majority of organizational members, the different meaning connected with the practices can result negative consequences for certain subcultures within the organizations

Radical changes in the lives of international professional women with children: from airports to home offices

Purpose: This research was designed to discover the impact of restrictions connected with the COVID- 19 pandemic on the work and life of international professional women with children. Design/methodology/approach: Qualitative, explorative research was conducted with twelve international professional women, who were professional women with children under 12; semistructured online interviews were used. Findings: The radical decrease in international travel combined with an increase in online work and the increased demand of parenting resulted in work overflow, temporary re-traditionalisation of gender relations and a radical decrease in international mobility with respect to future prospects. Originality: The exceptional case of the COVID-19 pandemic generated the need to understand the new situation, especially in the life of mobile professionals and women with small children. Research limitation: This relatively small and non-representative sample needs to be complemented with further investigation into the social and economic consequences of restrictions connected with the COVID-19 pandemic. Social implication: A large-scale crisis like the pandemic-related lockdown has had a tremendous effect on societies, including with regard to gender relations. Reflection will be needed in the aftermath of the crises and the gender equality achieved before the lockdown needs to be rebuilt

Geert Hofstede (1928–2020)

Geert Hofstede, holland kultúrakutató, 2020. február 12-én elhunyt. Eredményei megkérdőjelezhetetlenek: létrehozott egy új tudományágat, az interkulturális menedzsmentet (angolul cross-cultural management), amely a legtöbb üzleti képzés kötelező törzstárgya, és hivatkozásai messze túlmutatnak a szakterületén, számtalan kulturális különbségeket érintő kutatás, legyen az marketing, vállalkozástan, pénzügy, számvitel, emberierőforrás-menedzsment, stratégiai menedzsment, diverzitás menedzsment stb. Hofstede dimenziói alapján veti össze a kultúrákat és von le következtetéseket. Ennek eredményeképpen Hofstede hivatkozásai napi szinten elérik egy jobb nemzetközi kutató egész életében elért hivatkozásszámát; csak a scholar.google-n 179004 hivatkozása van, személyes h-indexe 103

Étikus és émikus kultúrakutatások

Jelen cikk az összehasonlító kultúrakutatásokat mutatja be és csoportosítja aszerint, hogy étikus vagy émikus kutatásokról van-e szó. A szélesebb körben ismert dimenzionális modelleken túl (Kluckhohn és Strodtbeck, Edward T. Hall, Geert Hofstede, Fons Trompenaars és Charles Hampden-Turner, Salom H. Schwartz, GLOBE-kutatás) a szerző röviden ismerteti a kulturális metafora (Gannon) elméletét, és három példával (portugál bikaviadal, izraeli kibuc és mosav, thai királyság) meg is világítja, miben nyújt több ismeretet (megértést) ez a kultúrafeltárási módszer a korábban bemutatottaknál és ugyanakkor mire nem alkalmas a módszer. Végül a kulturstandard módszer ismertetésére kerül sor, amely sajátos ötvözete az émikus és étikus kutatásoknak

Multiparadigmatikus megközelítés válasza a paradigmavitára

A cikk azt az elméleti kérdést vizsgálja, hogy a szervezetelméletek területén definiált paradigmák milyen viszonyban állnak egymással, és a szakirodalomban elterjedt összeegyeztethetőségi vitának milyen perspektívái léteznek. A szerző szerint erre a vitára leginkább a multiparadigmatikus megközelítés ad választ. Ugyanakkor kiemeli a szerző, hogy a multiparadigmatikus megközelítés nem tagadja az összeegyeztethetőségi vitát, nem integrálja vagy keveri a paradigmákat. A multiparadigmatikus megközelítésnek több fajtáját mutatja be a cikk: a zárójelbe tételt, a zárójelbe tételt és hídverést, a hídverést, a párhuzamos és szekvenciális kutatást, metaelmélet-építést és az interplayt

Expatriate bubbles in Dubai: Expatriates from West and East Cohabitating with Locals

Purpose: Focusing on the stratification of expatriates and the boundaries between different types of expatriates and locals, this study investigates the lived experiences and testimonies of Eastern European expatriates and their relationships in Dubai. The purpose of this article to develop our current knowledge on expatriates cohabiting in a cosmopolitan city by providing empirical evidence on expatriate bubbles in Dubai. Design/methodology/approach: Explorative qualitative research was conducted using online and faceto- face interviews, along with a week-long intensive ethnography with observations, interviews, and informal discussions. Findings: Three distinct groups of people live in Dubai namely, Westerners, expatriates from the East, and Emiratis. They hardly mingle with each other on equal terms, but they do work in a complementary fashion. In Dubai, the status of East European experts, a subgroup of Westerners, is similar to their Western counterparts in that they are considered European. Consequently, they experience a slight status development in comparison to when they work in the West. The research provides evidence on social stratification of expatriate bubbles. Originality: Expatriate bubbles have not previously been empirically investigated from an Eastern European perspective, nor has the unique case of Dubai been analysed extensively. Distinct expatriate bubbles with their stratified hierarchies have been identified. Research limitation: This very short ethnography with a relatively small number of qualitative interviews could be complemented by a further in-depth study

Nők és férfiak a szervezetben. Kísérlet a mítoszok feloszlatására

A cikk a nők és férfiak szervezetekben elfoglalt helyét vizsgálja, vállaltan feminista nézőpontból. Az írás részletesen kitér arra is, hogy a jól megfigyelhető tények milyen más társadalmi jelenségekkel függhetnek össze. A szerzők a bevezető részben vázolják a feminizmus összetett jelentésrétegeit, és rámutatnak arra, hogy a feminizmuson belül számtalan irányzat létezik (liberális, radikális, pszichoanalitikus, marxista, szocialista, posztmodern/posztstrukturalista, (poszt)koloniális vagy harmadik világ feminizmusa), amelyek kérdésfeltevésükben, a probléma definiálásában és a megoldási javaslatokban erőteljesen eltérnek egymástól. A tanulmány két szervezeti problémát emel ki: a vertikális szegregációt (üvegplafon-jelenség) és a horizontális szegregációt (üvegfaljelenség). A szerzők azt elemzik, hogy a feminizmus különböző irányzatainak képviselői milyen lépéseket tesznek akkor, ha látják, hogy a horizontális és vertikális szegregációnak köszönhetően egy nőnek nem ugyanazok az esélyei, mint a hozzá hasonlóan tehetséges férfi kollégáinak. Az írás megoldási és továbblépési javaslatokkal zárul

Challenges of a social enterprise supporting mothers in Hungary

Purpose – The purpose of this paper is to examine how and to what extent social enterprise can contribute to improving women’s life in Hungary. Design/methodology/approach – The case study was based on a four-month organizational ethnographic study of a cafe. Participant and non-participant observations were supplemented with interviews with the founder, the manager, visitors and informal conversations with the staff and visitors. Social media communication was also reviewed. Findings – The empirical results from the organizational ethnography allowed us to gain insights into the impact of the investigated organization on its target group, young mothers, in a post-socialist gender context. The dominant post-socialist gender regime has remained almost entirely untouched and the outcome of the operation of the social enterprise only helped women to accommodate their everyday life to their disadvantaged social situation. Originality/value – While previous studies have uncovered the dualistic nature of social enterprises, this analysis shows that an award-winning and popular social enterprise in Hungary could nevertheless only minimally influence the social situation ofwomen. In spite of the good intention of the owner, the all-encompassing prescribed gender roles are hardly questioned, and consequently, women’s situation hardly ameliorates